Könyv: "Most beléd kezdek" (Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók 1898-1899, 1899-1900)

publikálva
1997/14. (04. 03.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"Íme ... mig a másik naplómba naplómhoz beszéltem, most magamhoz beszélek, de nem most hanem ahhoz a nagy Frigyeshez, ki már mérnök! (?) Igazán leszek-e nem-e? Na majd ha elolvasom (ha nagy leszek) gondolom hogy: jé az lettem, v. nem lettem az! Szép remények! Felhővárak!"

"Íme ... mig a másik naplómba naplómhoz beszéltem, most magamhoz beszélek, de nem most hanem ahhoz a nagy Frigyeshez, ki már mérnök! (?) Igazán leszek-e nem-e? Na majd ha elolvasom (ha nagy leszek) gondolom hogy: jé az lettem, v. nem lettem az! Szép remények! Felhővárak!"

Nem lett az, ahogy tengerész sem. Vajon visszaolvasta-e jegyzeteit? Alig valószínű. Gyermekkori naplói annál több ínyencséget tartogatnak a mai olvasók, különösen a mai diákok számára. A Karinthyaknak kalandos élet adatott, már a családtagok neve is enyhén szólva mulattató. Kompolthy, Fuszek Tivadar, Polacsek Károly stb. A naplóban ugyan kevés szó esik róluk, ám Szalay Károly 1987-ben megjelentette már ezt a művet és kísérő tanulmányában felidézi az ő sorsukat is.

A kis Frici életének fontosabb tere az iskola, ahol a többiek fura fiúként tartják számon, mivel verseket ír, szekálják is emiatt. Egyik gúnyversét Steinmann (!) megmutatja Svikker tanár úrnak, aki "borzaszton kiabálni kezdet, azt mondta beszél az igazgatóval kicsapat bizton, s midőn erre is mozdulatlan maradtam, azt mondta ugy nézek ki, mint egy rosszul sült kenguru. Én feltettem magamban a kérdést: Hogy nézhet az ki? S erre elnevettem magam. Õ is elnevette magát és igy a dolog el lett intézve."

A fizikai kísérletekről olyan részletesen számol be, akárcsak később a Tanár úr kérem című művében (Kísérletezem). Az igazi gyötrelmet azonban a földrajz, a matematika és a francia jelenti számára. ("Szívem titka egy négyes földrajzból"... Gyakran járt a bukás határán, sőt azon túl is, "az a nyavajás francia".) Ez komolyan aggasztotta, hiszen karácsonykor bizonyítvány szerint járt ajándék: "Oh boldog Miczi! Kitűnők! Jó bizonyítvány! Boldog megelégedett szív! Örömteli kebel ah meghalok... meghalok. De nem halt meg! (Jókai `Fekete gyémántok`nak a vége)" Mi ez, ha nem tiszta önreflexió?! Az a bizonyos énke születik meg, aki most még egy az énnel, ám később az ő feladata a fogalmazás ellenőrzése, a dévajság, kikacsintás megőrzése (ld. Stanci néni). Máshol: "Iskola nem volt (Bold. szűz)", ám ez a nap sem eseménytelen, hiszen: "hallom, hogy valami borzasztó zuhanás van, berohanok, hát látom, hogy a lámpa leszakadt és összetört. Lehúzta a Józsi! Óbégatott Mari. Józsit összeszedtük, mert a fejére esett neki." Karinthy öccséről, a Párizsban letelepedő Józsiról egyébként Karinthy Ferenc írt regényt Uncle Joe címmel.

A kamasz Frici képzeletét minden esemény megragadja, verset ír, rémdrámát, regényt, a tárgyak élnek körülötte. "Hát még te is élsz, Napló?" Füst Milán szerint az ötletek embere, akinek petárdaként szikráznak játékai, majd nyomtalanul tűnnek el a művekben. A Naplóban is találkozunk ilyenekkel: például mi lenne, ha már megkapná a bizonyítványt, ha olyat, de olyat felelne..., mi lenne, ha jövő lenne: "1906... Megtörtént. Letettem az érettségit... Jövel hát szép egyetem." Egy roppant gyenge érettségi után beiratkozott a Műegyetem mat-fiz szakára, de hallgatott sebészetet, stilisztikát is, és egyszerre több fakultáson kezdett nem tanulni. "1912. Itt vagy Hymen.. Tegnap volt a boldog esküvő. Most nincs itt Lili, különben nem írnék." 1913-ban vette feleségül Judik Etel színésznőt.

"1934... Bp. legünnepeltebb embere vagyok." Megjelent már a Görbe tükör, a Tanár úr kérem, az Utazás Faremidóba, a Capillária, munkái tíz kötetben.

"1936... Isten veleg (sic!) Föld! El kellett csatában esnem, végzetem úgy akarta... Úgy fáj sebem!" Ebben az évben operálja meg agytumorát Olivecrona, két év múlva valóban meghal. Jósnőknek aj. ir.: K.F.Ö.M.

Az időnként borús hangulatú naplóban azért rengeteg a nyelvi játék, lelemény. Aki választékosabban szeretné kifejezni pofozkodási szándékát, az lapozza fel az idevágó passzust, és 60 féle kifejezést talál a maflásra. Verseiben már sejthető a későbbi éleslátó humorista, a nyelvművész: "Svikker Brunó, te brummogó / Add ki a jussomat / Különben mert - engem uccse / Levágom nyakadat / Te pedig Prem te szörnyű rém / Szerezzél örömet/ Csakis I es legyen könyvembe / S ne osszál négyeset." Nota bene: Prém József a korszak egyyik vehemens, tehetségtelen, ám érdemes literátora.

Naplójának másik fontos színtere a család. Édesanyját korán elvesztette, nagynénik és nővérek zsongtak körülötte. Míg apja az Akadémiára hordta, ahol "a képek 95 százaléka véres holttest meg Keresztelő Szent János-fejek, a többi csinos stillébni meg akta", addig nővérei, Ada és Elza festőnők a plein air festészettel ismertetik meg Karinthyt. Emellett persze kiállhatatlanok, fintorognak a ganzos bálokra, kimaradoznak, cigarettáznak, vendégek mulatnak náluk, nem adják oda könyveiket öccsüknek. Csoda-e, hogy Karinthy nőgyűlölete már alakul: "Látszik, hogy hazajött Gizi, ismét oly veszekedés volt."

A külvilágot az irodalmi, természeti élmények és a politika jelentik számára. Két színdarabot ír le részletesebben, ezek is jelzik érlelődését: az egyik a Jancsi és Juliska, ahol a vasorrú bába ismertetésénél elhagyja a mesét, a másik Az ember tragédiája, melyről műérző figyelemmel, lelkesen ír napok múlva is. Olvasmányélményeit is röviden megemlíti, főleg Vernét bújja, de örömmel számol be természeti jelenségekről, napfogyatkozásról, Falk tanár úr világvége-jóslatáról is: "Itt a Holdban írom ezt a naplót."

Jó riporterként kommentálja a bel- és külpolitika gyerekfantáziát is megragadó eseményeit, például a császári jubileum magyarországi fogadtatását, gyilkosságokat, az angol-búr háborút: "Éljenek a búrok.. szegény búrokat most verik az angolok... a búrok elég jól vannak." "Én már négy háborút éltem át..." Lehet számolgatni. A háborúk később is foglalkoztatják, 1917-ben bátor cikkben, máskor regényben (Utazás Faremidóba) tiltakozik ellene.

Ahogyan a felnőttkori Tanár úr kérem írásait is a menekülés kényszere hívja elő, úgy a Gyermekkori naplók motivációja is ez, illetve a szabad képzettársítások, az öröm keresése. A diákkor kínzó élményei a Tanár úrban humorba oldottan, áttételesen jelennek meg, itt pedig a közvetlen élményanyaggal találkozhatunk, a mindig jelen lévő játékossággal és szomorúsággal. Kezdettől fogva játszott. A háború kitörésekor lórumot, máskor sakkot, biliárdot. Később így ír - profik, figyelem: - erről: "A biliárd-párti után, az ihlet teremtő eksztázisában rögtön észrevettem, ami eddig elkerülte a figyelmem, hogy a Bazilikával, ha vékonyan el tudom találni a budai várat, keresztduplával megcsinálom a karambolt, úgy hogy éppen telibe találja a parlamentet."

Nagy Ágnes

Budapest, Háttér Kiadó, 1997, 106 oldal, 198 Ft

publikálva
1997/14. (04. 03.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...