Könyv: Táncolásra kijelölt hely (élőszó Andruhovicshoz)

szerző
Németh Gábor
publikálva
2000/2. (01. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Azt írja az ÉS, hogy Röggla a Garaczi húga. (Esterházy Péter: 1 könyv [Garaczi húga], ÉS, 1999. december 3.)

Azt írja az ÉS, hogy Röggla a Garaczi húga. (Esterházy Péter: 1 könyv [Garaczi húga], ÉS, 1999. december 3.)

Öcsém, Andruhovics? Talán ne bratyizzak. Ráadásul errefelé nincs is olyan báty, akinek jó szívvel az öccse lehetne. Bizonyos pillanatokban, értsd: a Rekreáció bizonyos pillanataiban talán ő maga lehetne báty, mondjuk Nagy Atilla Kristófé, ha Atilla még egy rövid ideig nem volna minden jelenlevőnél öregebb.

Andruhovics. Jó név. Foglaljátok mondataitokba, gyétyi. Az ukrán az nem orosz. Ezt akkor jegyezzük meg egy egész életre.

Mottó:

- Nem rossz - szakította félbe Martofljak -, csak ezt nem te írtad, hanem Andruhovics.

- Tényleg, és jön? - kapcsolódott be a beszélgetésbe Nemirics.

- Azt hiszem, nem - mondta Martofljak. - Úgy hallom, most valami prózát ír.

Ez azért tényleg nem rossz.

Odaírja a hőseit, a drága balfasz angyalokat, egy rettenetes helyre.

A helynek az a neve, hogy Csortopil, ami szabad fordításban annyit tesz: Ördögváros. Nem annyira szabadban: Csernobil, nem? Aztán a hősei, az angyal balfaszok, ezen a rettenetes helyen arról beszélgetnek, hogy Andruhovics nem jön el. A szájukba adja a szavakat. A pokolba (Csortopil) az ilyennel. Viszont Andruhovics maga, saját bevallása szerint egy rész Martofljakból, egy rész Nemiricsből van összegyúrva. Viszont kettő: őket viszont Andruhovics találta ki.

Megkérdeztem Zilahyt, a könyv szerkesztőjét, miben különbözik az ukrán az orosztól.

Azt mondta, hogy van például egy ilyen i betűjük, amin két pont van. Nyilván nem lehet könnyű magyarra fordítani. Például van itt egy mondat: mondatkezdet, pompás. Négy óra buszozás, még ha Ikarusszal is, kész kínszenvedés. Ez mondjuk egy lehetséges megoldás. Bár adódnának még más magyar változatok. Négy óra buszozás, ráadásul Ikarusszal, kész kínszenvedés. Négy óra buszozás, még ha Volvóval is, kész kínszenvedés. Igaz, ahogy a költő mondja, magyarnak lenni sem minden esetben Hollywood.

Andruhovics 1992-ben botrányt csinált ezzel a könyvvel. Az utószóban az áll, fölkavarta a későszovjet ukrán irodalmi élet állóvizét. Nem is tudja, hogy irigylem ezért. Próbálna itt bármit fölkavarni. Kicsi, túlérett, gonosz kultúra a miénk, hosszú előjáték után se megy el egykönnyen.

Mégis, mintha ott volna ebben a könyvben valami közös tudás: ukránoké és magyaroké.

Mindent felégettek, mindent felégettek, mindent felégettek, mindenkit megöltek, mindent felfaltak, mindent széttörtek, mindent elvittek, mindent összezavartak.

Történelmi lecke, fiúknak.

Útban Európába, azaz a sztogrammtól a két centiliterig, Jurij megállhatna Tatán egy, nem, két felesre. Annyival is lassabban érünk oda.

Ez a könyv maszkabál, fölvonul benne az egész édes és borzalmas kelet-európai téboly, az Isteni Angyalok-tól a Szalonnazabálók-on át egészen az Abesszinok-ig. Szörnyüzem, szörnyek igény szerint.

Ez a könyv, amiről most már bizonyosan egy büdös szót sem fogok elárulni, amúgy persze fölteszi az alapvető kérdéseket.

Hisz Istenben? Segítenek a Földön kívüliek? Segít Amerika? Megment minket a Nemzetközi Valutaalap? Megment Polubotok hetyman aranya? Segít az ENSZ? Segít Brüsszel? Megment Genf? Megment a szeretet? Segít Varsó? Megszeret minket Walesa? Megment Izrael? Hisznek nekünk az arabok? Segítenek a tatárok? Követnek a törökök?

Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, remélem, nem, nem, nem, nem, nem, nem.

Mindazonáltal van Andruhovics regényében egy hely, ahol táncolni lehet, ki is írják egy táblára, Táncolásra kijelölt hely, a táblát pedig fölakasztják az első komszomolista emlékművére. Ég ott valami villany is, színes reflektorok; villamosítás egyenlő kommunizmus mínusz szovjethatalom - írja a szerző másutt.

A kilencvenes évek elején, ezt is Körner fordító úr utószavából tudom, Andruhovics néhány barátjával megalapította a Bu-ba-bu csoportot. Most meg itt van nekünk magyarul, bá-buci-bá, szabad csodálkozni.

Németh Gábor

Jurij Andruhovics: Rekreáció; fordította: Körner Gábor; JAK Műfordító füzetek, JAK-Osiris, 128 oldal, 1100 Ft

(Elhangzott Kathrin Röggla és Jurij Andruhovics könyvbemutatóján, 1999. december 3-án az Ernst Múzeumban)

szerző
Németh Gábor
publikálva
2000/2. (01. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...