Közös jövő: Folkestra

szerző
m. l. t.
publikálva
2001/30. (07. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az talán túl szép volna, ha a Szigetre kijönne a lemeze, de azért melegen ajánlott majd érdeklődni, van rá egy kis esély. Bármiként is, nincs mese, kint kell lenni, hiszen soha jobbat, mint egy új zenekarba belehabarodni. Márpedig a Folkestra egy új zenekar, ugyan volt már neki három koncertje, épp befejezte a Mamikám felvételét, és ha számít, én nettó odáig lettem. Ugyanis végre arról van szó, amiről a legritkábban: üdítően, frissen, változatosan és vérprofin lett megérintve a magyar népzenei hagyomány. Semmi lihegés és mélyenszántás, hanem olyan szívderítés, amely mögött rengeteg tudás halmozódott fel.

Az talán túl szép volna, ha a Szigetre kijönne a lemeze, de azért melegen ajánlott majd érdeklődni, van rá egy kis esély. Bármiként is, nincs mese, kint kell lenni, hiszen soha jobbat, mint egy új zenekarba belehabarodni. Márpedig a Folkestra egy új zenekar, ugyan volt már neki három koncertje, épp befejezte a Mamikám felvételét, és ha számít, én nettó odáig lettem. Ugyanis végre arról van szó, amiről a legritkábban: üdítően, frissen, változatosan és vérprofin lett megérintve a magyar népzenei hagyomány. Semmi lihegés és mélyenszántás, hanem olyan szívderítés, amely mögött rengeteg tudás halmozódott fel.

Ezen persze nem csodálkozunk. Noha a Folkestra új, a tagjait jól ismerjük vagy tíz-tizenöt zenekarból; én legalábbis Palya Beát (ének) a Vándor vokálból, Monori Andrást (kaval, trombita, gadulka) a Tin Tinből, Ágoston Bélát (szaxofon, klarinét, fuvola) a Dél-alföldi Szaxofonegyüttesből és az Odessa Klezmer Bandből, Árkosi Szabolcsot (harmonika, saz) a Rece-Ficéből, és most már Nagy Pétert (bőgő), Pusztai Gábort (dobok) és Kovács Tamást (dobok) a Folkestrából. Tessék összeadni ezeket a hangszereket, tessék összeadni ezeket a stílusokat, és akkor máris be lehet lőni, amit a változatosságról és profizmusról bátorkodtam...

Az alapító Palya és Monori Szőke Szabolcs Hólyagcirkuszában dolgozott együtt először, és két évvel ezelőtt gondolták úgy, hogy időszerű lenne egy saját zenekar. Lukáts Andor Portugál című filmjében még csak kettejüket hallhattuk, aztán jöttek-mentek körülöttük a népek, majd végül, úgy egy éve, kialakult az imént részletezett felállás. Ha isten is úgy akarja, most már pont jó lesz nekik így, elvégre kirívó árnyaltsággal osztozkodnak az arányokon: ebben a társaságban vállvetve fújnak, pengetnek és ütnek, miközben, nem mellesleg, énekközpontú dalokat adnak elő. Magyart, bolgárt, törököt meg amit maguk, és azok szépen összecsengnek, a Folkestrának megvan a magához való stílusa. Ugyanazt a nyelvet beszéli a népzene és a dzsessz, a kötöttség és az improvizáció, és ez még csak a kezdet, a középkor zenéje még előttük áll.

Komolyan mondom, előttük a jövő.

m. l. t.

Világzenei nagyszínpad, augusztus 5., 17 óra

szerző
m. l. t.
publikálva
2001/30. (07. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...