Lemez: Magánmitológia (Jools Holland & his Rhythm & Blues Orchestra: Jools Holland´s Big Band

  • 2002. február 28.

Zene

Jools Holland & his Rhythm & Blues Orchestra: Jools Holland´s Big Band Rhythm & Blues

Ezen a lemezen hallható George Harrison utolsó felvétele, a halála előtt nyolc héttel rögzített Horse To The Water. Marketingszempontból korántsem elhanyagolható tény ez; persze nem túl lelkesítő, amikor erre hegyezik ki a legtöbb hirdetést, de Harrisonnak nem eshet olyan rosszul: ő maga - lenyűgöző iróniával - a "Nyugodjék békében Kft." nevet adta annak a kiadónak, amely Jools Holland rendelkezésére bocsátotta fiával közösen írt dalát.

No de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy a szám egészen rendkívüli, szerintem a Harrison-életmű egyik csúcsa. Beatles-minőség. És bár e lemeznek Harrison mellett még számos neves közreműködője van, egy klasszissal lekörözi a mezőnyt. Ilyenkor gondolhat az ember arra, amire amúgy cseppet sem gondol szívesen: talán mégsem alaptalan az a nézet, miszerint a Beatlesszel nem említhető egy lapon más zenekar...

Harrison és kollégái - így többek közt Sting, Joe Strummer, Dr. John, Mark Knopfler, John Cale, Steve Winwood, Eric Clapton, Taj Mahal, Van Morrison, Marc Almond - jelenléte amúgy korántsem csak arról szól, hogy milyen gyümölcsöző, amikor huszonkét dal mögött huszonkét híresség sorakozik fel: ha jól látom, legalább kilencven százalékuknak már jutott szerep Holland történetében...

Az 1958-ban született angol billentyűs magánmitológiájától ugyanis éppúgy elválaszthatatlan a boogie-woogie, mint a hetvenes évek new wave mozgalma - nevezetesen 1974-ben a londoni Squeeze zenekarban tűnt fel. Ez a társaság az utolsó Velvet Underground-albumról választotta nevét, onnan a kapcsolat John Cale-lel, aki a Squeeze első producere lett. És persze előkerült a Squeeze mindkét énekese is: Chris Diffordé az album egyik leghúzósabb száma, Paul Carrack kissé lagymatag.

Holland azonban a Squeeze-ben nem igazán élhette ki a boogie-woogie iránti rajongását, így 1980-ban Jools Holland And The Millionaires, majd úgy ´90-től Jools Holland and his Rhythm & Blues Orchestra néven szervezett (ahhoz közelebb fekvő) zenekart. Mindeközben játszott George Harrisonnal, Stinggel, Eric Claptonnal, Paul Wellerrel estébé estébé; a BBC-ben zenés filmsorozatot vezetett, szóval mondom, az angol új hullámban éppoly otthonosan járt-kelt, mint a bluesban. Így eshetett meg, hogy álltak az ő big bandje rendelkezésére, szíves örömest, huszonketten. És azt kell mondanom, csupán John Cale, Marc Almond és Jamiroquai esetében érzem gyökértelennek a közösködést - Sting és Joe Strummer és Van Morrison és Eric Clapton és Mick Hucknall viszont igazán belehúzott: "feketeségük" nem is maradt el Taj Mahalétól. Az pedig különösen ritka alkalom, hogy egy olyan túlhajtott örökzöldet, amilyen az I Put A Spell On You, annyi invencióval érintsenek meg, mint ezúttal Mica Paris és David Gilmour.

Jól hallható az is, hogy Holland ügyelt rá: ebben a rhythm and bluesban a kedvét lelje valamennyi résztvevő. Belefértek új dalok és feldolgozások (Willie Dixon kettő is), folk és ska, gospel és rock ´n´ roll, tetszés szerint. Aggódnia úgysem kellett: olyan súllyal bír megszólalni a zenekara, hogy a mögül képtelenség kikandikálni.

Más kérdés, hogy Harrisonnal nincs mit tenni.

Mondhatni: mindenki egyért...

Marton László Távolodó

Warner Music, 2001

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?