• MaNcs 11. évf. 34. sz. (1999. 08. 26.)

    A könyvügynök (Dalos György író)

    A berlini emberünk. A magyar irodalom egyik legfőbb németországi propagátorával, a frankfurti könyvvásár magyar főszereplésének kezdeményezőjével és egyik lebonyolítójával Berlinben beszélgettünk mindenféle közös német-magyar könyvügyletekről és irodalmi mozgásokról, megmozdulásokról.

    1999 / 34
  • Podmaniczky Szilárd: Déli verő

    Ha jól emlékszem, nem volt egyetlen olyan látogatásom sem anyai nagymamámnál, hogy a nagy tyúkudvarban ne láttam volna legalább egy csirkét méteres madzaggal kikötve valami karóhoz. Hol fölspulnizta magát a karóra, hol letekerte, ennyi szórakozása maradt.

  • Sajó László: öt és feles (Nyaralás Pesten)

    Mondjuk, ez nyaralás. Reggel lessünk ki a függönyrésen - ma szép időnk lesz, felhőszakadás - hugyozzunk, mossunk fogat, mintha egy idegen - hotel, motel, panzió, cimmerfrej - fürdőszobavécében, csodálkoznánk rá szabadságolt önmagunkra a tükörben - hol vagyok?

  • Szerbhorváth György: Egy öntudatos NATO-polgár nézeteiről (Konrád György és a jugoszláv kérdés)

    A Jugoszlávia elleni légitámadások megszűntével hamar vége szakadt a háborúról folytatott vitának is a magyarországi sajtóban. A bombázáspártiak és a háborúellenesek között az álláspontok emiatt később sem közeledhettek egymáshoz.

  • Elhagyom a várost?

    Demszky Gábor - amint azt a Napi Magyarországban egy interjújában a múlt héten elmondta - nem akar pártja, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje lenni.

  • Hát a som nem kéne?

    A kazetta már a Duna TV-nél van, ez biztos. Most nyilván el lesz majd vitatkozva azon, mi az, hogy "provokatív". Hogy szemtelen volt-e a Duna tévé riportere, Dicső Anikó, amikor megkérdezte Torgyán Józseftől, hogy hogyan kívánja kezelni az agrárszféra számos, általa gerjesztett konfliktusát, vagy valami ilyesmit, és hogy pimaszul vihorászott-e közben, esetleg obszcénül mutogatott-e, felfújta-e az arcát, netán némán azt artikulálta, hogy hüjejózsi, vagy hogy gázszerfradiháromkettő.

  • olvasói levelek

    Örömmel vettük a MaNcs-ban megjelent életszagú tudósítását a keszthelyi Nemzetközi Erős Ember Versenyről (hivatalos nevén Kőbányai Világos Világkupa). Az anyaggal kapcsolatban néhány észrevételt kell tennünk:

  • Politikai hírek és

    ´56-os sortűz: meghosszabbított vizsgálat Meghosszabbította a Legfőbb Ügyészség a nyomozás határidejét a Parlament előtt 1956. október 25-én leadott sortűz ügyében. Az 1993-ban indult nyomozást 1995-ben megszüntették, majd 1998-ban ismét folytatták, miután adatok kerültek elő arról: a tettesek a határőrség orosházi határőrkerületének egykori katonái között kereshetők.

  • Turbulenciák a köztévében: Mindenki mindenki ellen

    Hogy a legfelső vezetés szervilizmusa vagy az elcseszett - és még elcseszettségében is a porba alázott - médiatörvény az oka, nehéz lenne megmondani: az mindenesetre biztos, hogy a káosz totálissá vált a Magyar Televízióban.

  • MIÉP-tüntetés a Hősök terén: Elveszettek

    Jó, hogy csak ritkásan esnek nagy nemzeti ünnepeink. Így legalább nem olyan feltűnő, hogy úgyszólván a teljes magyar politikai élgarnitúra gyakorlatilag képtelen értelmes szövegek értelmes előadására tömegek előtt.

  • Egy hónap Kirgíziában

    Nem ez volt az első utam Kirgíziába. A 80-as években már többször jártam ott. Igaz, utolsó látogatásom óta több mint tíz év telt el. Azóta szétesett a Szovjetunió, Kirgízia függetlenné vált.

  • Földrengés Törökországban: és mégis mozgott

    Földrengések ellen éppúgy nem lehet mit tenni, mint a gravitáció ellen. A szeizmikus törésvonalakat éppúgy nem lehet betiltani, mint a lélegzést. Azért, hogy Törökországban az idén augusztus 17-én a Richter-skála szerinti több mint 7-es erősségű földrengés volt, senkit sem lehet okolni.

  • Dagesztán: Tizenkilencre lapot

    Sámil Baszajev tizenkilencre lapot kért és becsődölt. Néhány ezer elszánt fegyveresével, a mondvacsinált dagesztáni Iszlám Súrá (tanács) függetlenségi nyilatkozatát támogatandó, betört a Csecsenfölddel határos kis köztársaságba, és megszállt néhány határ menti hegyi falut.

  • Kérdőív

    rég fordultunk már Önökhöz saját hasábjainkon. Csak sugároztunk csendesen, mint egy elfelejtett atomerőmű, és a jobb időkre vártunk, mikor is fazonunkat a fogyasztói igények kiszolgálása végett némiképp modernizálni tudjuk egyfelől, s nem kell majd azon keseregnünk másfelől, hogy erőfeszítéseink - miáltal lapunk immár kis híján egy éve lebeg a vizek fölött, a Soros Alapítványétól eltekintve minden nagyobb külső anyagi támogatás nélkül - jutalma csak az üres zseb, az elhanyagolt feleségek és gyermekek, a kuncogó krajcár.

  • Fotó: Hol van az életmű (Reismann János - A hatvanas évek Budapestje)

    A Mai Manó Fotógaléria kiállításán Reismann János harminc szépen kidolgozott fotója látható a hatvanas évek Budapestjéről. A nem különösebben eredeti zsánerképek láttán úgy tűnik, ez a bemutató sokkal inkább egy újabb vonaljegy a "budapesti retróra", mint tisztelgés Reismann János előtt.

  • Könyv: Túl az óperencián (Alessandro Baricco: Tengeróceán)

    Jób pörölni mert a főnökkel, aztán kapott a fejére. Alessandro Baricco nem bocsátkozik meddő vitákba, egyszerűen félretolja az Urat, és nekiáll teremteni. Egyelőre nem az egész világot, csak az egyik, elég jól sikerült részét, a nagy vizet, amely kívülről nézvést kék bolygónak mutatja a földgolyót.

  • Ponyva: A sedó Moonlightban (Dean R. Koonitz: éjfél)

    Túrni kell, és jőni fog. Higgyék el, érdemes kutatni a jó ponyvák után, esküszöm, még egy kiskörúti könyv-végkiárusítás giccsparádéján is. Ott találtam ugyanis leértékelve Koonitz újabb magyar kiadását, tartalmához képest igen olcsón, borzongatóan kommersz borítójával együtt - keselyű a teliholdban, megnyúlt árnyak a kisváros bozótjai között magasnyomással, és a többi túlzó grafikai effekt, ami mind arra szolgál, hogy messzire elkerüljük az írott betűt.

  • Könyv: Papírhajók (Ruják István: Magyar vizek vitorásai)

    Ruják István: Magyar vizek vitorlásai

  • Könyv: Orosz író klimaxban (Viktor Jerofejev: Az élet öt folyója)

    Viktor Jerofejev nagyon híres író. Az benne a legrosszabb, hogy alighanem a hírnév csinált belőle lassacskán már olvashatatlan írót. Az utóbbi időben már kétkedéssel fogadtam a honi lapokban, folyóiratokban megjelenő jegyzeteit, karcolatait, kvázinovelláit, még inkább elcsüggesztett póza a tavaszi budapesti könyvfesztiválon, melynek díszvendége volt, az meg egyenesen megdöbbentett, mikor újságírókollégáktól megtudtam: interjút már csak súlyos dollárkötegért ad.

  • Másik zónában (Chemical Brothers: Surrender)

    "Hölgyeim és Uraim, ők jelenleg a világ legjobb rock & roll bandája" - köszöntötte egy újságíró a dance-szcénához tartozó Chemical Brothers új lemezét. Mondhatta volna, hogy "nesztek, itt a legkirályabb breakbeat-disco-acid-ambient-funk-house-electro-rock-pop-hip-hop-techno-trance együttes", ugyanilyen sületlenül hangzott volna.

  • Lemezek dolga (Junior Delgado: Reasons; Osei Tutu: Awakening)

    Hogyha az Egotrip rovat munkatársa volnék, ennek a lemezismertetőnek az adhatna lendületet, hogy maga mögött hagyott a város, ahol az előző negyvenhárom évet töltöttem. Az a vályogfalú mátrai ház, amit épp belakni igyekszem, elég sandán néz rám apró ablakaival; alighanem ő is tudja: nem várhatunk sokat egymástól.

  • Zöldpardon

    Mint egy korábbi cikkünkben jeleztük, van új hely a nap alatt. Mégis célravezetőnek látjuk, ha részletesebben beszámolunk a kocsmáról, mert előfordulhat, hogy egyesek átsiklottak a tény fölött: Budapestnek vadonatúj kerthelyisége nyílt, méghozzá a város májában, bár az évszakok váltakozására való tekintettel hamarosan bezár.

  • Nyúlfogyatkozás

    "Elkaptam egy holstein-frízt!" - mondta az ajtóban állva dr. I. barátom apja, a disztingvált védőügyvéd, aki mostanában minden idejét kedvenc hobbijának szenteli, vagyis szarvasmarhákat fényképez. Hiába hozott magával egy egész cipősdoboznyi friss nagyítást, az öreg dr.

  • Fogyni (A kellemetlen összekötése a hasznossal)

    Amikor már mindennek vége, mint rendesen, és az aranytartalékok - gazdag baráttól való kölcsönkérés, anyu kertjének lefosztása, vajkrémlopás a közértből - mind kimerülnek, eljön az a hasznos és áldásos időszak, hogy tükörbe pillantva, vagy még inkább fényképre nézve, megállapíthatjuk: bizony kövérek vagyunk, köszönhetően az igénytelenül és szükségből összeállított étrendünknek, ami nagyrészt szalonnabőrt és ipari alkoholt tartalmazott.

  • Fesztivál: Tradíciók terepén

    Három és fél nap hagyományőrzés a megfelelő helyen és módon: az augusztus huszadikához fűződő rendezvények közül a tizenharmadik budavári Mesterségek Ünnepe bőven a jó választások körén belül helyezkedett el.

  • "A plusz bekk" (Miskolczi József, a szegedi mágus)

    Lehet, hogy Ronaldo csak kispados lenne a Miskolczi József irányította Juhász Gyula Tanárképző Főiskola focicsapatában, de lehet, hogy még az sem. Ha ugyanis nem jelenne meg a pályán pontosan egy órával a meccs előtt, a Mágus szerelést sem osztana neki.

  • Hasbro játékkiállítás: Krumplifej a transzformerek ellen

    Ha egy játékkiállítás az ország fejlettségének fokmérője lenne, a tőzsdeárfolyamok újabb mélyrepülését jósolnánk a városligeti Globe Színházban megnyílt, A játék szép új világa fantázianevű Hasbro Kiállítás és Játszóház megtekintése után.

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...

Szüret

BRFK

„Ugyancsak valótlan az a több internetes portálon megjelentetett közlésben tényként megfogalmazott állítás, amely szerint lövöldözés volt a főváros XVII. kerületében. A valóság ezzel szemben az, hogy egy bűncselekmény helyszínéről menekülő támadók lövéseket adtak le az őket követő gépjármű irányába.” még több Szüret...