A szerk.

„A nemzet történetének legszebb fejezete”

A szerk.

Kedves és különleges és megható és bensőséges, ugyanakkor világraszóló évfordulót ünneplünk megint: holnap (tehát a megjelenésünk előtti napon, szerdán) lesz egyéves az Aranycsapat-emlékév!

Nem kell megijedni, hogy máris itt a vége, dehogy; a 2017. július 4-én Kassán megnyitott emlékév nem egy évig tart, olyat minden közönséges emlékév tudna, az Aranycsapat-emlékév elhúzódik egészen a delejes 2019-es évig, az épülő Puskás Ferenc Emlékstadion reménybeli átadásáig. Most, hogy Magyarország sajnálatos módon… ne kerteljünk, Andorra, Lettország, Svájc, a Feröer-szigetek és a Tavares felheccelte Portugália gyalázatos aknamunkájának köszönhetően nem szerepel az épp folyó labdarúgó-világbajnokságon, kiemelt fontossággal bír ez az önmagában is rekorder (hisz’ két évnél is hosszabb) emlékév. Például alkalmat ad szép ünnepi műsorral készülni „a 2018-as év kerek évfordulóira, Lóránt Gyula születésének 95., Lantos Mihály és Budai László születésének 90., az utóbbi halálának 35. és Bozsik József halálának 40. évfordulójára, valamint az Európa Kupa megnyerésére” – legyen ez utóbbi bármi is (alighanem gombfoci).

De természetesen nem ez a kicsit valóban hosszúkásnak tűnő emlékév legnagyobb haszna, hanem konkrétan az, hogy: vesszen Trianon!

Nem hiszik? Akkor hallgassák meg elindítójának, id. Lomnici Zoltánnak a vonatkozó közlését, amit a Pesti Srácok c. kormányzati falvédőről van szerencsénk átvenni a maga tökéletességében: „Nem kertelek. A Mátyás király-emlékév kezdeményezésem, illetve az Arany­csapat-emlékév kezdeményezésem hátterében az állt, […] hogy idén Erdély megszállásának, és a gyulafehérvári román egyesülés 100. évfordulója van, és a várható provokatív megnyilvánulásokkal szemben elegáns választ kell adnunk. Mátyás király személye és az Aranycsapat világraszóló sikerei erősíthetik a magyarsághoz tartozást, a nemzeti öntudatot. […] Úgy gondolom, hogy abban az országban, ahol az őshonos kisebbséget akasztással fenyegeti a miniszterelnök, és Európa közömbösen figyeli az eseményeket, akkor nekünk magyaroknak kell összefogni, és erősíteni a határon túli magyarokat.” Magyarország egykori főbírájának bátor kiállását csak emeli, hogy nevezett orgánum szerint ezek után valamilyen román portál főszerkesztő-helyettese ki akarta tiltatni őt Romániából, de nem sikerült neki.

Tehát Kassa (illetve a Felvidék) visszavétele mellett Aranycsapataink (a megjelenésünk napján már a hosszabbításban járó emlékévvel) Erdélyországért is hadat viselnek, ami szép és nemes dolog, és nagy valószínűséggel eredményes is lesz, így a Puskás Ferenc Főstadion megnyitóján már visszatérő nemzettestvéreinket is köszönthetjük: mindegyik kap egy focilabdát Lomnicitól vagy Szöllősi Györgytől. Hiába, változnak az idők, Horthy Miklós még fehér lovon vonult be Kincses Kolozsvárra, Orbán Viktor majd meggypiros dresszben, lazán dekázgatva.

Ám amíg eljön ez a szép momentum, addig is van mit ünnepelni, hisz’ nyakunkon a magyar történelem legkiemelkedőbb napjának hajszálpont 65. évfordulója! Igen, igen, november 25-éről beszélünk, amikor 1953-ban egy barátságos, tökéletesen tét nélküli focimeccsen legyőztük Angliát 6:3-ra. Dehogy volt az tét nélküli, ránk figyelt a világ szeme! Igaz, egy év sem telt el, s buktuk a világbajnokságot a 11 történelmi Merkel-előképpel felálló NSZK-val szemben, de ez mellékszál, a lényeg az, hogy „az ősz folyamán Pozsonyban, Komáromban, Dunaszerdahelyen és Rimaszombatban folytatódnak az emlékévhez kapcsolódó események. Az ünnepségsorozat kiemelkedő napja lesz jövő év november 25-e, az évszázad mérkőzésének 65. évfordulója.”

S ezen a ponton már nyugodtan abba lehet hagyni a röhögést, és el lehet kezdeni a zokogást. Mert ez az egész szánalmas szerencsétlenkedés azért van, mert ez a mai Magyarország vezetőjének az önképe, amit igyekvő kis szolgái úton-útfélen hangoztatnak is. „A nemzet történetének legszebb fejezete volt az Aranycsapat tevékenysége, mely egységbe kovácsolta az elszakított nemzettársakat is” – ez nem szimpla téboly, nem túlnyalás a gyagyás királynak, hanem előre megfontolt szándékkal elkövetett bűncselekmény. Hamisítás, csalás, egy ország történelmének tökéletes elhazudása, szemétre hajítása – s mint ilyen, kormányprogram is.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.