A szerk.

A NER szája

A szerk.

Az a jó a NER-ben, hogy főbb (és feltörekvőbb) képviselőinek immár nem kell lakatot tenniük a szájukra. Az elmúlt napokban nyilvánosságra került csodálatos megnyilatkozások mind megveszekedett hatalmi gőgről és tébolyról árulkodnak.

A nagy mondások sorát még a múlt héten Lázár János miniszterelnöki főminiszter nyitotta meg azzal, hogy azt mondta a közmunkásokról: „Akinek reggel 6-kor el kell mennie melózni, és mondjuk Hegedűs Laci dolgoztatja itt, a hódmezővásárhelyi városházán, annak délután háromkor már nem sok kedve marad, hogy elmenjen lopni. Beszéljünk világosan és egyértelműen.” Csak a pontosság kedvéért tehát: ha kihajtod a cigány belét, nem ér rá lopni, mert földig lóg a nyelve. Lázár aztán – kor­mány­infónak nevezett heti stand-up műsorában – elrebegett valami önkorrekciófélét, hogy „azokról az emberekről beszélt, akit a szocialisták korábban megélhetési bűnözőként neveztek meg, de ha bárkit megsértett, elnézést kér”. Szerencsére azt is gyorsan hozzátette, hogy „megcáfolhatatlan tény, hogy vannak olyan csoportok, akiknek korábban csak a megélhetési bűnözést ajánlották, most a munkát”. Hogyha a szavait valaki véletlenül bocsánatkérésnek vette volna, tudja, hogy valójában miről van szó: újabb ordas cigányozásról.

S ha már a megélhetési bűnözésről van szó, a Fidesz örökös második helyezettje, Kövér László is a megélhetési bűnözés egy kétségkívül fehérgalléros változatáról számolt be – persze csak úgy maguk közt, de sajna kiszivárgott neki. „A választási rendszer reformjáról nem mondom, hogy nincs benne földrajzi bűvészkedés vagy nem volt, de csak annyi bűvészkedés volt benne, mint a 90-es törvényben, amit a szocik alkottak meg” – mondotta az Országház dúlt tekintetű magatartás-felelőse, nem is annyira a múltba révedve, mint inkább a jövőre nézvést. Azt tudniillik, hogy „bazmeg, csaltak a szocik is, mi is csalunk, kedves magyarok, ez van, ezt kell szeretnetek, amúgy meg pont le vagytok szarva”. Kövér nagy kiszivárgása után nem reagált önmagára, bocsánatot sem kért érte semmit, a Fidesz szerencsétlen kommunikációs osztálya nyökögött valamit, hogy „mér’, mi ezzel a probléma, semmi”, ilyesmit. (A miheztartás végett: a 90-es törvényben semmi ilyesfajta csalás nincs. Vagyis a szokásos önfelmentő hazudozás.)

Schmidt Mária után viszont már a saját irodája küldött e-mailt a Guardiannek, hogy a kormánybiztos asszony csak viccelt, amikor azt találta mondani a lapnak, hogy „nem szeretem, ha olyan emberek oktatnak ki, akik nem tudtak felállítani egy nemzetállamot 1871 előtt”. Ennek a mondatnak a lefordításával most – nem lévén szakorvosok – nem nagyon veszkődnénk, a belőle áradó téboly önmagában is sokatmondó. Valaki nem tudja, hogy mit is állít valójában, nem tudja, hogy hol él, nem tudja, hogy épp mi is történik vele, csak azt tudja, hogy melyik seggbe kell belenyalni, s azt, hogy hogyan kell belenyalni, hogy legalább annyit fialjon, mint eddig.

S ha teljesíteni kell, a NER alsóbb traktusaiban is nagy a tolongás. Kedvencünket, szerkesztőségünk kerületének mozgékony polgármesterét, Bácskai Jánost hagytuk a végére. Ő konkrétan azt mondta, hogy legfőbb csókosa azért parkolhat ingyen a kerületében, mert a parkolási társaságnak (ti. a vezetése alatt álló önkormányzat parkolótársaságának) van egy előtte is „titkos VIP-listája”, amire „valaki”, az ördög se tudja ki, feltette a kerület hírhedett kalandorának a nevét. Ez pedig már tényleg nem jelent mást, csak annyit, hogy én ugyan szénhülye vagyok, de ezt még vizsgáljuk, másrészt ti, kis kerületi barátaim, még nálam is százszor hülyébbek vagytok, úgyhogy csengessétek csak tovább rendesen a parkolási díjakat.

S ha még egyszer végignézzük, mindegyik közlésnek ugyanez az üzenete: csak, baszki, azért, mert nekünk szabad, te meg tűrjed. Szabad cigányozni, csalni, hazudni és megint csak csalni. És tényleg szabad.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.