A szerk.

A szélsőjobb lidérce

A szerk.

Mitől féltek? Hogy megindul az a pár szál fa, mint a birnami erdő? És akkor jaj lesz nekik?

Tudja az ördög, de tény, hogy február 28-ról 29-re virradóra, a láncfűrészek éjszakáján az Országház északi oldalán fekvő térről kivágták az összes fát. Úgymond a Kossuth tér átépítésének első felvonásaként. Biztos sietni kellett, minél hamarabb elvégezni a paraván mögött a piszkos munkát. Mert előbb gondosan körbekerítették, spanyolfalat vontak köré, hogy ne lássa senki a kivágásra ítélt fákat, alkalmasint azért inkább, hogy ne lássa senki Károlyi Mihály szobrát. Legfőként pedig azért, hogy ne lássa senki, amikor a Fidesz - megvalósítva a magyarországi szélsőjobb egyik legvérmesebb vágyát - kilopja a térről, s eltünteti Károlyi Mihály szobrát. Hogy ne legyen lehetőleg egy szemtanúja sem Magyarország szégyenének, amikor Kövér László megteszi azt, amiről szellemi elődje, Csurka István csak álmodott. "' érzett és tartott először a nemzet ellenségeivel." (Csurka Károlyiról.) "Négy év múlva már nem fog a mostani helyén állni." (A házelnök a Károlyi-szoborról.)

Persze a paravánokra is megvan a hivatalos magyarázat, azért kellenek, hogy azokra ragasz-szák ki az ide épülő csodálatos és sok férőhelyes parkolóház és látogatócentrum szebbnél szebb látványterveit. Már tele is vannak képekkel, ábrákkal. Lássad, hogy milyen lesz, de felejtsd el - lehetőleg egyszer s mindenkorra -, hogy milyen volt.

Ne legyenek illúzióink, ha csak falak mögött merik is, de Károlyi szobrát elviszik onnan, meglehet, mire e sorok az utcára kerülnek, már hűlt helye lesz. És vajon hova viszik? Egyenest a Szoborparkba, hogy két Lenin és egy Münnich Ferenc vigyázzon rá, nehogy kitegye többet a lábát onnan? Vagy "csak" egy kevésbé frekventált helyére a városnak? Mondjuk egy fa mögé a normafai sípálya szélén, ha már annyira szerette a fákat. Egyszerűen csak beolvasztják, és csinálnak belőle százharminchárom kis Wass Albert-mellszobrot állami vezetőink íróasztalára? Hazaviszi Vona, hogy minden reggel leönthesse festékkel?

Eltüntetik a Kossuth térről az első magyar köztársaság miniszterelnökének szobrát. De el tudják-e végleg űzni a köztársaság szellemét? Fenéket! Szétbarmolni egy teret, merő félelemből, az esetleg megy nekik, mert most épp egy természetvédő sem láncolta magát egyik fához sem, nyilván véletlenül. Hol késik Lányi András?

De végül is mindegy, hogy mit csinálnak vele. Hiszen mindig, mindenki tudni fogja, hol állt az a szobor, és hogy került oda - lopva -, ahol éppen van. Hogy ki vitte oda, és miért - nincs az az átlátszatlan paraván, ami eltakarná az elcsitítani szánt rossz lelkiismeretet. S ez marad utánuk: sunyin szétrontott terek.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.