A szerk.

A szélsőjobb lidérce

A szerk.

Mitől féltek? Hogy megindul az a pár szál fa, mint a birnami erdő? És akkor jaj lesz nekik?

Tudja az ördög, de tény, hogy február 28-ról 29-re virradóra, a láncfűrészek éjszakáján az Országház északi oldalán fekvő térről kivágták az összes fát. Úgymond a Kossuth tér átépítésének első felvonásaként. Biztos sietni kellett, minél hamarabb elvégezni a paraván mögött a piszkos munkát. Mert előbb gondosan körbekerítették, spanyolfalat vontak köré, hogy ne lássa senki a kivágásra ítélt fákat, alkalmasint azért inkább, hogy ne lássa senki Károlyi Mihály szobrát. Legfőként pedig azért, hogy ne lássa senki, amikor a Fidesz - megvalósítva a magyarországi szélsőjobb egyik legvérmesebb vágyát - kilopja a térről, s eltünteti Károlyi Mihály szobrát. Hogy ne legyen lehetőleg egy szemtanúja sem Magyarország szégyenének, amikor Kövér László megteszi azt, amiről szellemi elődje, Csurka István csak álmodott. "' érzett és tartott először a nemzet ellenségeivel." (Csurka Károlyiról.) "Négy év múlva már nem fog a mostani helyén állni." (A házelnök a Károlyi-szoborról.)

Persze a paravánokra is megvan a hivatalos magyarázat, azért kellenek, hogy azokra ragasz-szák ki az ide épülő csodálatos és sok férőhelyes parkolóház és látogatócentrum szebbnél szebb látványterveit. Már tele is vannak képekkel, ábrákkal. Lássad, hogy milyen lesz, de felejtsd el - lehetőleg egyszer s mindenkorra -, hogy milyen volt.

Ne legyenek illúzióink, ha csak falak mögött merik is, de Károlyi szobrát elviszik onnan, meglehet, mire e sorok az utcára kerülnek, már hűlt helye lesz. És vajon hova viszik? Egyenest a Szoborparkba, hogy két Lenin és egy Münnich Ferenc vigyázzon rá, nehogy kitegye többet a lábát onnan? Vagy "csak" egy kevésbé frekventált helyére a városnak? Mondjuk egy fa mögé a normafai sípálya szélén, ha már annyira szerette a fákat. Egyszerűen csak beolvasztják, és csinálnak belőle százharminchárom kis Wass Albert-mellszobrot állami vezetőink íróasztalára? Hazaviszi Vona, hogy minden reggel leönthesse festékkel?

Eltüntetik a Kossuth térről az első magyar köztársaság miniszterelnökének szobrát. De el tudják-e végleg űzni a köztársaság szellemét? Fenéket! Szétbarmolni egy teret, merő félelemből, az esetleg megy nekik, mert most épp egy természetvédő sem láncolta magát egyik fához sem, nyilván véletlenül. Hol késik Lányi András?

De végül is mindegy, hogy mit csinálnak vele. Hiszen mindig, mindenki tudni fogja, hol állt az a szobor, és hogy került oda - lopva -, ahol éppen van. Hogy ki vitte oda, és miért - nincs az az átlátszatlan paraván, ami eltakarná az elcsitítani szánt rossz lelkiismeretet. S ez marad utánuk: sunyin szétrontott terek.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.