A szerk.

Délibáb a Kossuth téren

A szerk.

Ma – erős rendőri jelenlét mellett – megalakult Magyarország parlamentje. A Kossuth térre és közvetlen környékére kivezényelt rendőri erők látványosan magas létszámát nyilván nem maga az alkalom indokolta; a rendszerváltás óta megtartott alakuló ülések alig is igényeltek különösebb rendfenntartói védelmet, akármilyen többséggel ült is össze az aktuális ház.

E jegyzet írása idején, amikor épp a mai meghirdetett főtüntetésnek kell elkezdődnie, még mindig az a helyzet, mint tegnap délután óta egyfolytában: a rendőrök közel annyian vannak, mint a tüntetők. Mi végre hát e kivonulás?

Az okokat célzatosan keresgélve éppenséggel találhatunk valamiféle magyarázatot rá, hogy tudniillik a választások óta eltelt egy hónapban két olyan több tízezres tömegtüntetés is volt, amely – különösen, ha hozzácsapjuk a házalakulás kiemeltnek mondható alkalmát – indokolja az ilyen fokú karhatalmi figyelmet. S hát e mai tüntetést is azok szervezték, akik azt a kettőt, végül ma is összejöhet nekik, hisz’ beleadtak nyilván apait-anyait: videóüzenetet küld a demonstrálóknak Parti Nagy Lajos és Dés László, fölszólalnak civilek, aktivisták, még egy gyakorló polgármester is. Jönnek is hírek, hogy gyűlik lassan a tömeg. Hétköznap kora este van, az előzmények nem túl rózsásak, az eddigi – erre az alkalomra bejelentett – megmozdulások akadoztak, előbb kormányzati szándékok következményeként, utóbb csak úgy maguktól. Amikor például bejelentették a Parlament körüli élőláncot a tiltakozni szándékozók, a rendőrség befogadta ugyan bejelentést, de a kormány elrendelte a Kossuth tér lezárását, mire viszont a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) kiperelte az élőlánc megtarthatóságát, a Jobbik pedig belengette a kordonbontást. Kordonok végül nem voltak, csak ez a sok rendőr; a Jobbik nem bontott semmit, szépen becsekkoltak az új Országgyűlésbe, de az élőlánc sem állt fel rendesen, hiába szabadott, nem voltak hozzá elegen.

Hátha majd ma este, hátha az éjszaka, ki tudja, hátha történik valami. Mi történhetne? Lesz egy újabb szép vagy valamilyen tüntetés.

A rendőri erők persze kivonulhattak demonstratív okokból is, jaj, Orbán így fenyegeti meg a tiltakozásra még csak félve gondolókat, látod, mennyi rendőröm van, jobb, ha nem ugrálsz. Igen, biztos van ebben erőfitogtatás is, meg félelem is, meg rossz lelkiismeret is, vagy mindebből egy kicsi, de nem érdekes. Nem a miértek, s a miértekre adott válaszok írják le Magyarország pillanatnyi közállapotait. Azok a jelszavak, követelések is csak részben, amelyeket épp ezekben a percekben kiabálnak a Kossuth tér nagyon is tiszteletre méltó tüntetői.

Mert mindaz, amit láthatunk, a nagy rendőri erőkkel, a több vagy kevesebb létszámú tüntetőkkel: délibáb csupán. Egy teljesen rendes, mondhatni hétköznapi demokrácia hétköznapi ügymenete. Tüntetés van, rendőri jelenléttől kísérve. A rendőrök reggel, mielőtt beérkeztek volna az Országgyűlés-alapítók, kicipeltek néhány makacsabb tiltakozót, épp akkor, amikor elhaladt ott a miniszterelnöki konvoj. Orbán Viktor elégedetten sasolhatott ki elsötétített kisbuszából, gyakorlatilag ki is szállhatott volna, hogy telefonjával büszkén videofelvételt készítsen az eseményekről. Lám, tök olyan az egész, mint amilyen tudósításokat nap mint nap sugároznak a hírműsorok a világ demokratikus feléről. Sőt, mindannak a szolid kivitele, igazán kevés gumibotozás, sok „Orbán, takarodj!”. Történhetne mindez a Concorde téren éppúgy, mint a Syntagma téren, Londonban, Barcelonában, Berlinben. Ott jóval nagyobb lenne a haddelhadd, nagyobbat ütne a rendőr is.

De nem ott történik. Hanem Budapesten, ahol a közismerten igazságtalan választási törvényhez képest is siralmasan pitiáner csalássorozattal kísért választások után alakul meg a képviselőház. Mészáros Lőrinc és a készülő Soros-törvény hazájában. A menekültellenes népszavazás hazájában. Ahol a társadalom még csak keresgéli a választ jelen létállapotára. Ha úgy vesszük, hogy még csak egy hónap telt el a mondott választás óta, akkor egész jól haladunk e tüntetések által. Ha úgy vesszük, hogy nyolc éve ez megy már, biztosra vehető: demokratikus látszataink és módszereink hamari korrekcióra szorulnak.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.