A szerk.

Kastriot Rexhepi meggondolta magát, a háború elmarad (egyelőre)

A szerk.

Minden ellenkező híresztelés dacára – melyek kolportálásában éppenséggel lapunk sem teljesen ártatlan, de most kimagyarázzuk – a Zoran Zaev vezette macedón kormány nem bukott meg, legalábbis keddi lapzártánkkor még hivatalban volt.

Ezzel összefüggésben a Balkán lángba borulása (melyhez a parazsat erősen szítja az Orbán-kormány is – de ez most mellékszál) egyelőre elmarad, és Nikola Gruevszki sem tér vissza egyhamar budapesti száműzetéséből szkopjei trónjára.

A macedóniai helyhatósági választásokon – amint azt múlt számunkban pompás cikkben részleteztük – a kormányzó SDSM, vagyis a szocdemek csúnyán leszerepeltek. Ez rossz hír, lévén feltétlen hívei az ország európai integrációjának és a nacionalista feszültségek csillapításának; platformjuk demokráciapárti és korrupcióellenes. Hogy a bajt tetézze, Zoran Zaev, a szélesebb balkáni térség kevés progresszív, demokratikus politikusainak egyike, a két forduló közt kilátásba helyezte lemondását is, ha a szocdemek elvesztik Szkopjét. Mit ád isten, elvesztették. S bár Zaev lemondása nem szükségszerűen jelentette volna a kormány bukását is, az ellenzék vérszemet kapott, és a múlt csütörtökre bizalmatlansági indítvány beterjesztését irányozta elő. Még azt kell tudnunk, hogy a szocdemek e drámai fejlemények kezdetéig három albán párttal kormányoztak koalícióban, mely szövetség a 120 fős parlamentben összesen 62 képviselőt tudott soraiban; köztük tehát az albán etnikai pártok küldötteit is. De ülnek albánok – csekély számban – az ellenzék soraiban, a VMRO pajtásaiként is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.