A szerk.

Kastriot Rexhepi meggondolta magát, a háború elmarad (egyelőre)

A szerk.

Minden ellenkező híresztelés dacára – melyek kolportálásában éppenséggel lapunk sem teljesen ártatlan, de most kimagyarázzuk – a Zoran Zaev vezette macedón kormány nem bukott meg, legalábbis keddi lapzártánkkor még hivatalban volt.

Ezzel összefüggésben a Balkán lángba borulása (melyhez a parazsat erősen szítja az Orbán-kormány is – de ez most mellékszál) egyelőre elmarad, és Nikola Gruevszki sem tér vissza egyhamar budapesti száműzetéséből szkopjei trónjára.

A macedóniai helyhatósági választásokon – amint azt múlt számunkban pompás cikkben részleteztük – a kormányzó SDSM, vagyis a szocdemek csúnyán leszerepeltek. Ez rossz hír, lévén feltétlen hívei az ország európai integrációjának és a nacionalista feszültségek csillapításának; platformjuk demokráciapárti és korrupcióellenes. Hogy a bajt tetézze, Zoran Zaev, a szélesebb balkáni térség kevés progresszív, demokratikus politikusainak egyike, a két forduló közt kilátásba helyezte lemondását is, ha a szocdemek elvesztik Szkopjét. Mit ád isten, elvesztették. S bár Zaev lemondása nem szükségszerűen jelentette volna a kormány bukását is, az ellenzék vérszemet kapott, és a múlt csütörtökre bizalmatlansági indítvány beterjesztését irányozta elő. Még azt kell tudnunk, hogy a szocdemek e drámai fejlemények kezdetéig három albán párttal kormányoztak koalícióban, mely szövetség a 120 fős parlamentben összesen 62 képviselőt tudott soraiban; köztük tehát az albán etnikai pártok küldötteit is. De ülnek albánok – csekély számban – az ellenzék soraiban, a VMRO pajtásaiként is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.