Ugyanis a katolikus egyház MKKP-je, az MKPK azt látta jónak nagyböjti leiratában közölni, hogy a kárpátaljai magyar gyerek hiába keresi az apját, mert azt elvitték a frontra vagy világgá kergették a döntéshozók. Ne tévedjünk, egészen pontosan Zelenszkij vitte el, aki úgy döntött, hogy háborúba viszi Ukrajnát, ahelyett, hogy szépen, békével átadta volna azt a rátörő orosz hadsereg előtt, leborulván Putyinnak, a béke ugyancsak elkötelezett hívének. S nem; mondjon bárki bármit is (ahogy az MKPK is megpróbálta már a körlevél másnapján egy utánlövésszerű közleményben), nincsen más olvasata ennek: „A háború árát nem a döntéshozók fizetik meg, hanem például azok a gyerekek, akik már négy éve hiába várják haza az apjukat, mert az a fronton van, vagy külföldre menekült.” S nem, a körlevél helyes értelmezéséhez még a kontextus sem kell, az tudniillik, hogy a Fidesz a minap publikált egy ugyanerre a rugóra járó AI-horrort, amelyben a gyermek hiába várja haza a fronton kivégzett apját, ahogy az sem, hogy az állampárt erre – a háborús félelemkeltésre – alapozza nemcsak a teljes választási kampányát, de szövetségi rendszerünk (mindközönségesen Európa) újabb és újabb elárulását is.
S ha bármelyik egyéb részletét, háborús tirádáját citáljuk e körlevélnek (van abban tényleg minden, lábatlan apát tolókocsiztató tízéves, s fűtetlen szobán fagyoskodó vén szüle), akkor is ugyanoda lyukadunk: e leirat ott fogant, ahol a Fidesz választási stratégiája, a szerző kezét ugyanaz a torz gondolat, bűnös elme vezette.
Meglehet, sima üzleti ügy az egész, az állampárt jól tartja a papságot, a papság meg a szószéken fejezi ki a háláját, s ami a perselybe gyűlik, az már csak a borravaló. Hogy ennél mégis (valamivel) többről van szó, azt a körlevélre született belső reakciók mutatják meg a legtisztábban. Ezek szerint voltak olyan templomok számosan, ahol fel sem olvasták a háborús intelmeket, holott ez lett volna a dolguk – néhány tiszta lélek ellentartott, hogy ami sok, az mégiscsak sok. De ennél is jobb az a megfejtés, miszerint szegény jó Erdő Péter, ha nem feküdt volna épp a műtőasztalon, akkor biztos nem hagyja kimenni ezt a leiratot. Emlékeztetőül: nevezett 2005-től 2015-ig volt az MKPK elnöke, s a testület az idő alatt sem tartóztatta meg magát a választási kampányoktól, és azon alkalmakkal sem állt a másik oldalon, egyszer sem.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
