Operaház

Rejtélyes tanácsadók

A szerk.

Lassan egy hónapja próbáljuk megtudni, hogy a Magyar Állami Operaház új tanácsadói mekkora juttatásban részesülnek. Az összegről (egyelőre) nem kaptunk felvilágosítást, így csak annyi biztos, hogy egymást foglalkoztatják a zeneművészeti intézmények vezetői.

Az operaház közvetlenül Orbán Viktor által kinevezett kormánybiztosa, Ókovács Szilveszter négy új tanácsadói szerződést kötött hivatalba lépése óta, többek közt (a jelenleg Müpa-igazgató) Káel Csabával – aki filmművészeti munkássága mellett arról is híres, hogy komoly érdekeltséggel bírt az első Fidesz-kormány idején hatalmas állami megbízásokat nyerő Happy End Kft.-ben –, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (barátainak csak Zeneakadémia) rektorával, Batta Andrással. Ahogy Battát az operaház, úgy Ókovácsot a Zeneakadémia látja el pluszmunkával: idén márciustól az operaház igazgatója a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának tagja, április 28-tól elnöke.

Bár az utóbbi hetekben többször feltettük az operaház vezetésének a kérdést, hogy fizet az intézményüknek való tanácsadás, egyelőre nem kaptunk értékelhető választ. A törvényes válaszadási határidő lejárta után mindössze annyit közöltek velünk, hogy a négy tanácsadó havi fizetése nem éri el Ioan Holender 5000 eurós megbízási díját. A bécsi Staatsoper volt igazgatója 2008-tól mostanáig volt az operaház tanácsadója – s miután nem hosszabbított vele szerződést Ókovács –, az ő juttatásának összegét minden további nélkül megismerhettük. A kissé szöveges feladatszerű válasszal azért is nehéz mit kezdeni, mert Holender és Káel Csaba elismertsége nehezen vethető össze.

A négyek feladatáról annyit árultak el, hogy „az előadásokat naplózzák, és ki-ki saját szakterületének megfelelő munkát végez az operaház részére”. Ókovács szerint azért sem ildomos a pénzükről faggatózni, mert ők tesznek szívességet: „baráti segítséget nyújtanak: a piacról sem őket, sem mást nem kapnánk meg ennyiért”. Hogy mennyi az ennyi, azt ugye nem tudni, az viszont kiderült, hogy a 2008-ban – a jogi szolgáltatások „kiszervezésekor” – a törvényben előírt végkielégítéssel távozó jogi osztályvezető nemrég lényegében azonos munkakörben tért vissza az operaházhoz, és immár a „kabinetfőnök” teendőit is ellátja.

A felkért tanácsadók szerződése állítólag december 31-én lejár, amit bemondásra kell elhinnünk, hisz' nem tekinthettük bele a kontraktusokba. Arra a kérdésre, hogy meghosszabbítják-e majd őket, szintén nem érkezett válasz. Levelezésünk azzal az ígérettel zárult, hogy az információkat nemsokára feltöltik az operaház honlapjára.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.