2022 első három negyedévében a budapesti és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nettó átlagkeresetek között 175 ezer forint különbség mutatkozik.
Budapesten a kedvezmények nélküli nettó átlagbér 413 ezer 351 forint volt az említett időszakban, míg a legkeletibb magyar megyében 238 ezer 420 forint. Az országos átlag 334 ezer 920 forint volt.
A Központi Statisztikai Hivatal adatait ismertető írásában a Népszava arra keresi a választ, milyen magyarázatai vannak e különbségnek.
Okokat sikerült találni, megoldási lehetőséget nem.
A lap megszólaltatja Dávid Ferencet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének korábbi főtitkárát, aki most a DK országgyűlési képviselője, árnyékkormányának gazdasági minisztere. A politikusnak állt közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a KSH a mikrovállalkozások béradatait is figyelembe vette volna, még erősebb lenne a kontraszt. Dávid szerint nem normális egy ilyen kicsi országon belül ekkora különbség, amely akkor is zavaró lenne, ha a szabolcsi átlagkereset is garantálná a kényelmes és biztonságos megélhetést.
Az ellenzéki politikus szerint ez a nagy különbség azért alakulhatott ki, mert a munkaerőpiacnak egyre inkább a képzett dolgozókra van szüksége, és aki ennek a feltételnek jobban megfelel, az nagyvárosban, elsősorban Budapesten dolgozik; vagy oda megy, vagy eleve ott született. Győr és Székesfehérvár példája is mutatja, hogy ahol komolyabb értéket előállító vállalkozások működnek, nem összeszerelőüzemek, az átlagfizetés is jobb. Az ilyen helyeken dolgozó külföldiek bérigénye is húzza felfelé a magyar dolgozók keresetét. A dolgozók érdekérvényesítése is sikeresebb, a jól képzett emberek a nagyobb városokban válogathatnak az állások között.
Dávid arról is beszél, hogy ilyen versenyhelyzet vidéken kevéssé tapasztalható, emiatt a tehetséges fiatalok nagyobb városokba, Budapestre vagy külföldre költöznek. A politikus munkaerőpiaci szempontból depressziós területnek nevezte Borsod, Szabolcs, Nógrád, Heves, Hajdú, Békés és Baranya jelentős részét, ahol a munkavállalókat egyetlen intézmény védi: a minimálbér. Ilyen körülmények között nehéz magasabb bért kiharcolni. Az ő béralku-pozícióikat most már a keletről érkező vendégmunkások jelenléte is rontja.
Kitörni ebből a helyzetből azért is nehéz, mert a szegényebb régiókban élőket a lakásuk értéke is röghöz köti: „Egy jó fizetés reményében sem tud elmenni a dolgozó Ózdról Győrbe, hiszen az ózdi házáért annyi pénzt sem kap, amennyiből Győrben egy kis garzont vehetne” – mondja Dávid. Ez a drámai különbség hosszú időre kihat, hiszen aki a fizetéséből nehezen jön ki, az nyugdíjasként sem fog jobban élni.
