1940-ben lerombolt hidat építenek újjá a román határon

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 1.

Belpol

Magyarcsanád és Csanád, Kübekháza és Óbéba között átkelőhelyet nyitnak.

Temesváron jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy két új határátkelőhelyet nyitnak a magyar-román határon, az egyiket Magyarcsanád és Csanád, a másikat Kübekháza és Óbéba között – írja a Szegeder.

Szijjártó Péter a román külügyminiszterrel, Sorin Grindeanuval folytatott tárgyalása után beszélt erről a közös tervről.

Ezekkel együtt már tizennégyre nő a román-magyar határon az átkelők száma. Csongrád-Csanád megyében Nagylaknál közúti és autópálya-átkelőhely működik, Kiszombor és Csanád között közúti. A két újabb átkelő is ebben a megyében létesül. A határ két oldalán lévő települések már a kilencvenes évek óta várják az egykori kapcsolatok helyreállítását. Kübekházánál évente rendeznek ideiglenes határnyitással járó hármashatár-találkozókat, és ilyen rendezvény Magyarcsanádnál is volt már. Ott a Maros határfolyó, a trianoni döntés előtt Magyarcsanádnál egy közúti és egy vasúti híd is állt, ezeknek a pillérei maradtak meg. A folyó romániai oldalán található Csanád, vagy Nagycsanád.  

A két külügyminiszter megállapodása szerint az 1940-ben felrobbantott pályájú hidat állítják helyre és használják majd határátkelőhelyként. 

Határidőről nem volt szó, viszont Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy két autópálya-összeköttetésen is folyik a munka, az egyiket 2025-re, a másikat 2030-ra adják át, és azokkal már tizenhat lesz az átkelők száma – ezek szerint a két Csongrád-Csanád megyei még azok előtt fog megnyílni. Emellett még létezik tíz olyan útkapcsolat a két ország között, ahol hetente egy napon lehet átkelni, de ez változik, mihelyt Románia csatlakozhat a schengeni övezethez.

Címlapképünkön az egyik magyarcsanádi híd pillérei között komppal kelnek át a helybeliek 2010-ben, az ideiglenes határnyitásnál. Fotó: Rosta Tibor, MTI

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.