A fideszesek többsége szerint nem elfogadható, hogy kormánykritikus embereket figyelnek meg

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 11.

Belpol

A magyar lakosság fele biztos abban, hogy a lehallgatásoknak politikai okai vannak. 

A magyar lakosság 75 százaléka hallott arról, hogy egy izraeli kémprogram segítségével kormánykritikus újságírókat, közéleti szereplőket és üzletembereket figyeltek meg hazánkban, viszont a Fidesz-KDNP támogatói között akadnak bőven olyanok, akik nem értesültek a megfigyelési botrányról – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből. 

A kormánypárti szavazók 68 százaléka hallott az ügyről. Az ellenzéki pártok hívei közül gyakorlatilag szinte mindenkihez eljutott a hír; kimagasló a DK-sok értesültsége, náluk 94 százalékos arányt mért az intézet, a jobbikosok a legtájékozatlanabbak, de még náluk is nagy arányban (74 százalék) hallottak a kémszoftverről. 

A 18-29 éves korosztály alig 59 százaléka tudja, mi az a Pegasus, viszont az időseknél 90 százalékos ez az arány. A magyar lakosság csaknem fele biztos abban, hogy politikai okokból figyelnek meg kormánykritikus embereket Magyarországon. A fideszesek 71 százaléka szerint semmiképp nem elfogadható, hogy kormánykritikus személyeket figyeljenek meg, viszont csupán 7 százalékuk véli úgy, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek le kell mondania, ha kiderül, hogy köze van a kormánynak a megfigyeléshez.

Nem ilyen megengedők a miniszterekkel: 45 százalékuk véli úgy, hogy mennie kell annak, aki alá tartozik az adatok gyűjtő szerv. 

A DK-sok 96 százaléka biztos benne, hogy a kormány kezdeményezte a megfigyeléseket, a Jobbik szimpatizánsainak 67 százaléka is ezen a véleményen van, és ezzel ők a „legjóhiszeműbbek”. A megkérdezettek elsörprő többsége, 83 százaléka tartaná helyesnek, ha szigorúan szabályoznák a lehallgatás feltételeit, és úgy vélik, jobb lenne, ha nem egy ember – Varga Judit igazságügyi miniszter – döntésén múlna, amivel a fideszesek sem tudnak azonosulni: csak 17 százalékuk tartja ezt elfogadhatónak. 

A megfigyelési botrányról írt összes cikkünket itt elolvashatja!

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.