Az értelmi fogyatékosoknak nem engedik a maszkhasználat mellőzését a járványhelyzetben

Belpol

A közterületi maszkhasználat elrendelése után fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége, hogy tagjainak mentességet kérjen. Ezt azonban a járványhelyzetre való tekintettel, ellentétben az autistákkal, nem kapták meg, értesült a Narancs.hu.

„Még november 9-én, a közterületi maszkhasználat elrendelése után fordult szervezetünk a belügyminiszterhez, Pintér Sándorhoz, mert tagjainktól és tagszervezeteinktől rengeteg jelzést kaptunk, hogy a maszk viselése problémákat, és olykor szinte megoldhatatlan gondokat jelent számukra” – mondta a Narancs.hu-nak Papp Ágnes, az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (ÉTA) elnöke.

Mint kiderült, gondjaik részben hasonlítanak az autistákéhoz, akiknek kálváriájáról a múlt heti Narancsban számoltunk be. (Mindenki akarja, még sincs, Magyar Narancs, 2020. november 12.). Abban viszont nincs egyezés, hogy az értelmi fogyatékosok szervezete, ellentétben az Autisták Országos Szövetségével (AOSZ), nem a tavasszal, hanem alig másfél hete fordult a maszkhasználat ügyében a kormányszervekhez.

Papp Ágnes: gyors, elutasító válasz

Papp Ágnes: gyors, elutasító választ kaptak

Fotó: Papp Ágnes/Facebook.com

Patthelyzet alakult ki

A Papp Ágnes ÉTA-elnöknek címzett, lapunk birtokába került válaszlevélben az Operatív Törzs részéről Lakatos Tibor dandártábornok, az Ügyeleti Központ vezetője azt írta, a járvány, jelenlegi gyorsuló szakaszában a járványügyi szakemberek nem támogatták a maszkviselés alóli mentességet az értelmi fogyatékosoknak. Ugyanakkor az is szerepel a válaszban, hogy amennyiben a járványügyi helyzet megengedi, ismét megvizsgálja a kérdést az Operatív Törzs.

„Ezzel patthelyzet alakult ki. A járványügyi helyzetre tekintettel el kell fogadnom a gyors választ, ugyanakkor képviselnem kell szövetségünk tagjainak érdekeit, akinek hatalmas gondot jelent a maszkviselés, mert sokan képtelenek rá. Jelzések, olykor vészjelzések sokaságát kapjuk, hogy maszkban az értelmi fogyatékos tagtársunk az utcára nem tud kimenni. Sokan egyszerűen nem tűrik magukon. De jókora gond, hogy az értelmi fogyatékos gyerekét egyedül nevelő szülő boltba és patikába sem tud elmenni, valaki másnak a segítségére kell támaszkodniuk. Ugyanakkor a járványügyi előírásokat nekünk be kell tartanunk” – mondta Papp Ágnes.

Tízezer embert érint közvetlenül

Elmondta, hogy az országos szövetségükhöz tartozó tagok, családtagjaik, segítőik és 60 tagszervezetük révén mintegy 10 ezer embert érint a legközvetlenebbül ez a probléma. Papp Ágnes szerint reménysugarat jelent az Operatív Törzs válaszának az a passzusa, hogy a maszkviselés kérdésére a járványügyi helyzet változásával visszatérnek. Ugyanakkor az elnök megjegyezte, az előttünk álló hetek minden valószínűséggel még a Covid-19 fertőzésének erősödéséről fognak szólni.

false

 

Végül azt mondta a Narancs.hu-nak az ÉTA elnöke, megnézik, más európai uniós országokban az értelmi fogyatékosoknak milyen megoldások, szabályozások születtek a maszkviselés alóli mentesítésre, mert ez támpontot adhat az itthoni gyakorlat kialakítására is.

Nem egyenlő mérce?

A kormány időközben egy csütörtöki rendeletével mentesítette az autistákat a maszkhasználat alól. Az autisták nagyobb része ugyancsak képtelen a maszk viselésére.

„Ez a kormányrendelet súlyosan diszkriminatív a hazai értelmi fogyatékos társadalommal és szervezetekkel szemben, mert gondjaink ugyanazok, mint az autistáknak. Ezért nem értem, kedden miért kaptunk ezzel kapcsolatban elutasítást, csütörtökön pedig az autisták felmentést. Ennél már az is jobb lenne, ha a maszkviselés alóli felmentést mindenki esetében megtagadták volna. Nem az autisták ellen, hanem az értelmi fogyatékosok mellett vagyok, ezért újabb levelet írok a belügyminiszternek és újabb állásfoglalást kérek az Operatív Törzstől” – mondta a Narancs.hu-nak Papp Ágnes.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.