A javítóintézetek bezárásával megszüntetik a gyermekekre vonatkozó igazságszolgáltatást

Belpol

A Szőlő utca bezárása és a gyerekek börtönökbe való elhelyezése azt vetíti előre, hogy a rendszer nem akarja tovább a tizennyolc év alatti előzetes fogvatartásban lévő fiatalok nevelési szükségleteiknek megfelelő, gyermekvédelmi fókuszú gondozását.

Miúlt hét kedden derült ki, hogy a kormány bezárja a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézetet. Ez az az intézmény, melynek korábbi vezetője, az azóta letartóztatott Juhász Péter Pál kiszolgáltatott fiatal lányokat hálózott be és prostituáltként futtatta őket, illetve számos szexuális abúzust követett el fiatalkorú fiúk és lányok ellen. A múlt év végén napvilágott látott több videófelvétel arról, hogy az intézmény munkatársai, köztük a megbízott igazgató, a szintén letartóztatott Kovács-Buna Károly fiatalokat bántalmazott. A kormány először rendőröket vezényelt ki a Szőlő utcába, majd gyakorlatilag megszüntette és a büntetés-végrehajtás alá rendelte a javítóintézeteket. Ennek záróakkordjaként elrendelte a Budapesti Javítóintézet bezárását. 

„Jelenleg nincs jogszabályi alapja annak, hogy a Szőlő utcai fiatalokat áthelyezzék. A jogrendszerben nincs lefektetve, hogy egy büntetés-végrehajtási intézetben miképpen lehet javítóintézetet működtetni” – mondta lapunknak Krámer Lili kriminológus. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa hozzáfűzte, az igazságszolgáltatási rendszer, a fogvatartottak hozzátartozói, illetve védőügyvédek felől érkező hírek alapján Tökölön és Miskolc környékén építkezik a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP), az értesüléseket a BvOP nem cáfolta. (Felmerült még, hogy Debrecenbe és Aszódra költöztettek át Szőlő utcai fiatalokat. A két városban jelenleg is javítóintézet működik.)

Tökölön található az ország egyetlen fiatalkorúak börtöne, Miskolcon pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet, melynek egyik egysége egy négyezer fős településen, Szirmabesenyőn van.

Meg nem erősített információk szerint a büntetés-végrehajtási rendszerben Tökölön és Szirmabesenyőn igyekeznek „helyet csinálni” a javítóintézeti növendékeknek.

A konzisztens értesülések szerint felnőtt fogvatartottakat szállítottak ebbe a két büntetés-végrehajtási intézetbe, ők dolgoznak építkezéseken.

Egy huszárvágással

A kriminológus hangsúlyozta, fontos tudni, hogy a nyilvánosságban sok kérdés összekeveredik. Ugyanis a Szőlő utcában előzetesen fogvatartottak voltak, tehát letartóztatott fiúk. Az itt zajló munkát javítóintézeti nevelésnek nevezik, ami a Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint ún. intézkedés, és nem büntetés. Az intézkedés szankciórendszerünkben nem véletlenül különül el a büntetésektől; olyan jogintézmény, amely rugalmasabban teszi lehetővé az ún. speciális prevenciót, tehát a bűncselekmény elkövetőjének személyre szabottabban biztosít lehetőséget, hogy minimalizálja a visszaesés, az újbóli elkövetés valószínűségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.