Bár a pártalapítás óta Magyar Péter személye szinte mindenkit kitakar a kormányváltásra készülő Tisza Pártból, Tarr Zoltán jószerivel a tavalyi zászlóbontás óta folyamatosan a párt fontos emberének tűnik, és változatlanul a Tisza legismertebb alakja Magyar után. Utóbbi persze a Fidesz-propaganda következménye is, amely Tarr egy adóügyi kijelentésére hivatkozva épített kampányhadjáratot a Tisza Párt vélelmezett adóemelése ellen.
Az 1972-ben Budapesten született Tarr Zoltánt a nagyközönség 2024 márciusában ismerte meg, noha korábbi pályája nagy részén a köz- és a hitélet határán dolgozott. Középiskolai tanulmányait a budapesti Eötvös József Gimnáziumban folytatta 1986 és 1990 között, majd a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója volt (1990–1996), 1994-ben a Princeton University teológiai szemináriumán vett részt. 2003-ig volt a Magyarországi Református Egyház ifjúsági koordinátora, 2015-ig pedig a Magyarországi Református Egyház főtitkáraként tevékenykedett. Három gyermeke van, felesége Jékely Berta, akinek apai ágon rokona Péterfy Bori színész- és énekesnő, illetve Péterfy Gergely író. Tarr egyházi karrierje annyiban nem rendhagyó, hogy apja és nagyapja is református lelkészek voltak.
Fiatal az öregek között
A Magyarországi Református Egyházban a négy hazai egyházkerület önállósága jelentékeny. Mellettük ott van tanácskozó és afféle koordináló testületként a Magyarországi Református Egyház Zsinata, amellyel az egyházkerületek többnyire visszafogottan működnek együtt. Tarr Zoltán a harmincas éveiben lett zsinati tanácsos: ilyen fiatalon addig nem kapott hasonló pozíciót senki.
„Itt tényleg sokat számít a kor, és már az meglepő volt, hogy ilyen fiatalon lesz valaki a központi hivatal ura. Látszott, hogy az Egyesült Államokban szedte magára a tudást, ég és föld volt ahhoz képest, amit itt bárki megszokott” – mondta a Narancsnak egy Tarr-ral éveken keresztül közvetlen munkakapcsolatban állt forrásunk, hozzátéve, hogy az „álmos kis hivatalból energikus és működő szervezetté” vált a Zsinati Hivatal. Lapunknak küldött válaszában Tarr azt írta, korábban egy szűkebb értelmiségi körrel együtt kezdtek gondolkodni az egyház átalakításának lehetőségéről. „Az egyik nagy újítás, amit sikerült elfogadtatnunk, az volt, hogy szakemberek kerültek minden egyes szolgálati ág vezetésébe, akik egyházi és világi értelemben is elkötelezettek” voltak. Szerinte ez vezetett azokhoz a konfliktusokhoz is, amelyek már az MSZP–SZDSZ vezette kormányok idején kialakultak, majd a második Orbán-kormány idején folytatódtak. „Arra is ügyeltünk, hogy ne szóljon bele a kormány az egyház életébe, ami igazán az Orbán-kormány idején kezdett problémává válni, nem utolsósorban azért, mert sok egyházi hátterű ember került kormányzati pozícióba, akik azt gondolták, hogy ők tudják, mire és kire van az egyháznak szüksége, és nem értették, hogy mi, reformátusok, ezt miért nem egészen így gondoljuk.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
