Ambiciózus, elismert szakember, mégis elbuktatták a kormányban: Nagy Anikó portréja
NagyAnikoMTI1826_top_story_lead.jpg

Nagy Anikó, az új egészségügyi államtitkár portréja

Ambiciózus, elismert szakember, mégis elbuktatták a kormányban: Nagy Anikó portréja

Belpol

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgatói pozícióját cserélte az egészségügyi államtitkári székre. Kérdés, mekkora teret kap Kásler Miklóstól. És Orbán Viktortól.

Nagy Anikó kedden ajánlotta fel Orbán Viktornál a lemondását, amire a miniszterelnök gyorsan rá is bólintott. Azóta kiderült, folyamatos konfliktusai voltak közvetlen főnökével, Kásler Miklóssal, konkrét reformelképzelései voltak, az ágazat átalakításáról más elkézelése volt, mint a Tízparancsolatra folyamatosan hivatkozó miniszternek.

Orbán végül mégis Kásler mellett állt ki. Alább Nagy - a Magyar Narancsban júniusban megjelent - portréját olvashatja.

 

„Ambiciózus, nagy szorgalmú és nagy munkabírású.” „Tudja, mit akar, határozott, az elképzelései mellett kitart, munkát és energiát nem spórolva dolgozik a céljai megvalósításáért.” „Nem egy lágy személyiség, viszont nem is autokratikus, szakemberekre támaszkodva dolgozik.” „A beteg gyerekek felé igazi empátiával fordul.”

Ezek azok a jellemzők, amelyeket szinte minden forrásunk megemlített Nagy Anikóról, az újonnan kinevezett egészségügyi államtitkárról. A pozícióra alkalmasnak tartják, azt viszont mindenki hozzátette, kérdés, sikerrel is jár-e. Nem a saját képességei, sokkal inkább a politikai helyzet miatt.

Nagy Anikó 1962-ben született Szolnokon, általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait is ott végezte, 1980-ban érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Egy interjúban elmesélte, hogy hét-nyolc éves korában szülei a Heim Pál Gyermekkórházba vitték vizsgálatra, ő pedig ekkor döntötte el, hogy gyerekorvos lesz, mégpedig abban a kórházban. 1987-ben általános orvosi diplomát szerzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen summa cum laude minősítéssel. Az államvizsga után rövid ideig élettani kutatásokat folytatott, de hamar rájött, hogy a kutatói pálya helyett fontosabb számára a gyógyítás, így csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos lett 1992-ben, és még abban az évben felvették a Heim Pálba, ahol államtitkári kinevezéséig dolgozott. Volt osztályvezető, 2006-tól orvos igazgató, majd 2012-ben kinevezték főigazgatónak. Közben gasztroenterológus szakvizsgát szerzett, és beleásta magát a közgazdaságtanba: a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán először Európa-szakértő (2003), egyetemi egészségügyi menedzsment szakértő (2005), majd orvos-közgazdász (2005) lett. Tanulmányutakon Amszterdamban, Genfben és Madridban is járt, a 2000-es évek elején pedig több, kommunikációval kapcsolatos tréninget elvégzett, olyan címekkel, mint A sikeres előadás fortélyai, Prezentációs technikák vagy Változásmenedzsment.

Egy korábbi interjújában kifejtette, hogy a gyógyítás mellett az eredményesség érdekli, egyebek közt ezért is kezdett foglalkozni az orvoslás mellett a közgazdasággal és a me­nedzs­­menttel. „Személyesen nem ismertem korábban, azt tudtam róla, hogy régóta a kórház gasztroenterológiai osztályán dolgozik, és az endoszkópia a szakterülete. Őt kértem fel orvos igazgatónak, elkezdtünk együtt dolgozni, a közös munka bevált” – meséli Harmat György gyermekgyógyász, a Heim Pál korábbi főigazgatója. Nagy Anikóval hat évig dolgoztak együtt, végül 2012-ben őt váltotta a főigazgatói székben. „Orvos igazgatóként állandóan rendelkezésre kellett állnia: ő helyettesített, ha nem voltam elérhető, az orvosszakmai munkát felügyelte, a reggeli referálókat is ő vezette, ha én nem voltam a kórházban, neki kellett döntéseket hoznia olyan szakmai és operatív kérdésekről, hogy hogyan pótoljuk az ügyeletből hiányzó orvost, vagy mi legyen a beázott plafonnal.” Harmat György szerint Nagy Anikó mindenben aktívan részt vett, orvos igazgatóként teljesen megfelelt. „Különösen nagy érdeklődést mutatott a pénzügyi és gazdasági területek iránt, akkoriban dolgoztunk ki programokat az óriási méretű kórházi adósságállomány ledolgozására, ebben oroszlánrészt vállalt. Nem mindig értettünk egyet, de mindig eljutottunk a közös döntésekhez.” Ebben a közös időszakban több nagy beruházás és fejlesztés is megvalósult a kórházban, például egy teljesen új épület 600 milliós beruházása vagy a gyermekpszichiátriai osztály létrehozása (ezt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetből, ismertebb nevén a Lipótmezőről költöztették át annak bezárása után egy önálló és korszerű épületbe), a laborok és a radiológia teljes rekonstrukciója vagy az országban elsőként a gyermeksürgősségi osztály létrehozása és átadása. Harmat György az akkor még önállóan létező Egészségügyi Minisztérium Kódkarbantartó Bizottságában, a HBCS (Homogén Betegség Csoportok), a fekvőbeteg-ellátás finanszírozási kategóriái rendszerének elemzésével és fejlesztésével foglalkozó testületben is tag volt. „Tíz év után magam helyett Nagy Anikót delegáltam ebbe a bizottságba, ahol az volt a feladata, hogy a HBCS-rendszeren belül a gyermekgyógyászatot képviselje, próbáljon meg minél több pénzt kiharcolni, hiszen ez a terület mindig is alulfinanszírozott volt.”

Nagy Anikó Mága Zoltánnal

Nagy Anikó Mága Zoltánnal

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Amikor 2012-ben a tulajdonosváltás miatt a kórházigazgatóknak újra pályázniuk kellett a pozíciójukért, már nem Harmat Györgyöt, hanem Nagy Anikót választották főigazgatónak. Harmat György szerint ebben a döntésben sokkal inkább az életkor játszott szerepet, mint a politika, bár megjegyzi, minden főigazgatói kinevezésben – nem csak az egészségügyben – valamennyire benne van a politika is. „Akkor inkább az volt a törekvés, hogy az idősebb kórházigazgatókat fiatalabb garnitúrára cseréljék.” Nagy Anikó politikai beágyazottságáról egyébként is keveset tudni, bár a Pesti Srácok egy 2015-ös cikkében megemlíti mint az akkor leköszönő Zombor Gábor államtitkár lehetséges utódját, és megjegyzi, hogy a Heim Pál főigazgatója Lévai Anikó, Orbán Viktor feleségének jó ismerőse. A kapcsolatról annyit tudni, hogy mindketten szolnoki származásúak, és ugyanabban a gimnáziumban érettségiztek. A középiskola honlapján elérhető régi tablók alapján annyit találtunk, hogy Nagy Anikó Lévai Anikó előtt végzett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban, másfél évvel idősebb a miniszterelnök feleségénél.

A gyermekgyógyászatért

Rácz Jenő orvos, volt kórházigazgató és egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetségben dolgozott együtt Nagy Anikóval: ő a szövetség elnöke, Nagy pedig az elnökség tagja volt. A munkában „Nagy Anikó mindig igen kimunkált véleménnyel vett részt, nem bízott semmit a véletlenre, szakértőket kérdezett meg, sosem szubjektíven, mindig szakmai­lag ítélte meg a dolgokat”. Rácz Jenő szerint elnökségi tagként nem csak a saját kórházára volt rálátása, így az intézmények problémáival komplexen tudott foglalkozni. „A kancellária-rendszer bevezetése vagy a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása ellen például felszólaltunk, ő is konfrontálódott, és vállalta a kockázatot, hogy szembemegy a politikai döntéshozókkal. Betartotta a Kórházszövetség íratlan szabályait, például azt, hogy ha az elnökségi tagok között véleménykülönbség van, azt kifelé nem kommunikáljuk, hanem belül rendezzük le. Ha nem értett egyet, kimondta, de sosem játszott több kapura.”

Rácz Jenő nem lepődött meg az államtitkári kinevezésen, azt mondja, Nagy Anikó ott volt „a Kórházszövetség azon három elnökségi tagja között, akiről ezt el tudtuk képzelni”. Hozzáteszi, a frissen emberminiszterré kinevezett Kásler Miklóssal egyébként is régóta ismerik egymást, sok közös projektben vettek részt mint fővárosi kórházigazgatók, országos intézetvezetők (Kásler Miklós az onkológiáé, Nagy Anikó a gyermekgyógyászaté), kórházszövetségi tagok.

Nagy Anikó kinevezését a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) is örömmel fogadta, elnökük, Póta György hosszú ideje szakmai kapcsolatban áll vele. „Az alapellátásban dolgozom, Csepelen van a praxisom, a területi intézményünk a Heim Pál Gyermekkórház. Ezért egy területi alapú szoros együttműködés volt közöttünk, az alapellátás és a kórházi ellátás közelítésén is együtt dolgoztunk, illetve a szakmai kollégiumokban is együtt képviseltük a gyermekgyógyászatot, én a gyermek-alapellátás tagozat elnökeként, ő pedig a csecsemő- és gyermekgyógyászat tagozat tagjaként. Azt az álláspontot képviseljük, hogy a gyerek nem kis méretű felnőtt, vagyis külön protokollt kell kidolgozni az ellátásukhoz. Ez a sürgősségi ellátásra is vonatkozik, ami mellett Nagy Anikó mindvégig kiállt. De partnerünk volt abban is, hogy egy megfelelő színvonalú, minőségbiztosítással kontrollált oktatóhálózat jöjjön létre az alapellátásban, és abban is, hogy az alapellátást és a fekvőbeteg-ellátást közelebb hozzuk egymáshoz. Ő is elismerte, hogy az alapellátással nagy terhet tudunk levenni a kórházban dolgozók válláról, és így az ő munkájuk is egyszerűsödik.”

Szervezőkészségéről más kollégák is megemlékeztek, például Törő Klára igazságügyi orvos szakértő, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének egyetemi docense, akivel 2016-ban közösen jelentettek meg egy könyvet Gyermekbántalmazás címmel. A könyv célja, hogy egészségügyi szakemberek nézőpontjából mutassa meg azokat a tüneteket, amelyek bántalmazásra utalnak. „Eredetileg együttműködést akartam kialakítani a (leendő) gyermekgyógyászokkal, így kerültem kapcsolatba vele is mint a kórház főigazgatójával. Később beszélgetni kezdtünk a könyvről is, amit már tíz éve terveztem megírni, de nem találtam hozzá megfelelő partnert. A Heim Pálban minden szakterület rendelkezésre állt, Nagy Anikó jól szervezte és motiválta a teljes főorvosgárdát, mindenki írt a könyvbe, ő maga is, több fejezetet.”

Az államtitkár első interjújában a béremelésekről, a kórházi fertőzésekről vagy a strukturális átalakításokról csak nagy általánosságban beszélt, a gyereksürgősségi ellátás fejlesztéséről, a gyerekellátás prioritásként való kiemeléséről vagy a kórházi adósság kezeléséről részletesebben és szenvedélyesebben nyilatkozott. (Portrénkhoz mi is szerettünk volna beszélni Nagy Anikóval, ám megkeresésünkre lapzártánkig nem érkezett válasz.) A szakma azt reméli és várja is tőle, hogy a még mindig alulfinanszírozott gyerekellátás ezek után prioritás lesz.

De

Beszélgetőpartnereink Nagy Anikót alkalmasnak tartják az államtitkári pozíció betöltésére, mégis kérdéses, sikeres lesz-e. Rácz Jenő szerint „a pénz mellett szakmai döntések is kellenek, és az, hogy a politika vállaljon olyan nagy volumenű dolgokat, mint a struktúra átalakítása”. Törő Klára mindehhez hozzáteszi: „nagy szerencsénk lenne, ha kibontakozhatna, de ebben a vad politikai helyzetben nehéz dolga lesz”. Ahogyan az egészségügyi tárca korábbi vezetői is kevéssé jártak sikerrel: Zombor Gábor jó egy évig töltötte be a pozíciót, 2015 nyarán egészségügyi okokra hivatkozva távozott, és nem sikerült nagy tetteket véghezvinnie az ágazatban. Pedig voltak tervei (lásd: Tapaszok a nyílt törésre, Magyar Narancs, 2015. október 1.): a hálapénz ellen való küzdelem, a béremelés, a kórházi adósságállomány konszolidációja, a várólisták rövidítése vagy az alapellátás megerősítése. Ám a leg­inkább az adósságkezelésre fókuszáló Zombor-csomagról még tárgyalni sem sikerült, hiszen nem volt rá pénz. Őt váltotta Ónodi-Szűcs Zoltán 2015 végén (lásd: „Nemigen fog tiltakozni”, Magyar Narancs, 2015. december 3.), aki idén, a választás után távozott. Ötpontos programja az alapellátásra, a minimum-feltételek rendbetételére, a kancellária-rendszer bevezetésére, a fővárosi ellátás átstrukturálására, illetve az aktív kórházi és a szociális feladatok elválasztására koncentrált – volna. Ezek ugyanis, főként a forráshiány miatt, csak ígéretek maradtak, több közülük már hivatali félidejében elhalt.

Majdnem botrányok nélkül

Nagy Anikó a kórházát sikeresen, nagy botrányoktól mentesen irányította, az a hír is csak államtitkári kinevezése idején robbant, hogy a Heim Pálban évek óta nem fizetik ki a túlmunkadíjakat. Az RTL Klub május végi riportja szerint a szabadnapokra jutó ügyeletért vagy pihenőnap, vagy az ügyeleti pénz 50 százaléka járna, ám a dolgozóhiány miatt a pihenőnapot nem tudják kivenni, a pluszpénzt pedig nem kapják meg. A riport szerint ez körülbelül 200 dolgozót érint, akik közül 20-an három éve pert indítottak, és márciusban meg is nyerték, a kórház azonban a Kúriához fordult. A kórház a honlapján közleményben reagált: ők a „jogszabályban előírtnál magasabb összegű ügyeleti és túlmunkadíjat fizetnek”, 1100 dolgozójuk elégedett is ezzel, a szóban forgó 20 munkatárs pedig „az eddigi szabályok szerint kifizetett ügyeleti díjakon és kiadott pihenőidőkön felül az eddigi gyakorlattól eltérő, további pihenőidők visszamenőleges kifizetését kéri, aminek jogosságát a Kórház vitatja”. A bíróság első fokon a kórház, másodfokon a dolgozók álláspontját fogadta el, az intézmény ezért fordult a Kúriához felülvizsgálatért.

 

Figyelmébe ajánljuk