Kapituláció vagy az évszázad legnagyobb magyar politikai összeesküvése az egyébként is töredezett ellenzéki tábor megtévesztésére? Ez a kérdés maradt csupán a múlt szerdán kiadott közlemény után, mely szerint az Orbán Viktorral 2015-ben nyíltan szembeforduló egykori Fidesz-pénztárnok, milliárdos oligarcha mindenét eladja üzlettársának, és visszavonul.
Pillanatokon belül annak is híre ment, hogy Simicska Lajos egykori hűséges társa, Nyerges Zsolt csak közvetítő, a több tucat mezőgazdasági, vagyonkezelői, építőipari cégből és számos médiumból – idetartozik a még működő Hír Tv, a Music FM, az óriásplakáthelyekkel rendelkező Publimont, illetve a választásokat követően bezárt Magyar Nemzet, Heti Válasz és Lánchíd Rádió kiadási jogai – álló portfólió végül visszatér a Fidesz holdudvarába. Oda, ahonnan 2015. február 6-án, a G-napon Simicska megszöktette őket, figyelmen kívül hagyva azt a fideszes főszabályt, hogy a párt segítségével – zömében állami pénzből – felépített cégeknek magánszemélyek csakis névlegesen lehetnek a tulajdonosai, vita esetén „le kell adni” őket a pártkasszánál. Ha Nyerges tényleg csak átmeneti tulajdonos lesz, akkor ebben a formájában nemcsak a Simicska-médiabirodalomnak van vége, de nagy valószínűséggel a választáson második helyen végző Jobbik sem számíthat többé a segítségére. És éppen abban az időszakban, amikor a frissen megválasztott pártvezetésnek valamit kezdeni kell az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által még a választások előtt kivetett, összességében 660 milliós gigabírsággal.
A Narancs az elmúlt hetekben Simicska több közeli munkatársával is beszélt, mivel egy ideje terjedt a pletyka, hogy az üzletember bedobja a törülközőt. Egy divatos összeesküvés-elmélet szerint Simicska valójában soha nem veszett össze Orbánnal, az egészet csak megrendezték, hogy csapdába csalják a Jobbikot. Ám forrásaink egybehangzóan állítják, szó nincs összeesküvésről: Simicska súlyos tízmilliárdokat veszített a háborún.
Sok jóra nem számíthatott
Az oligarcha egyszerűen felismerte: a 2010 után átformált választási rendszerben, a Fidesz-közeli vállalkozók által felvásárolt média keltette ellenszélben és az ellenzéki erők széthúzása miatt a következő években nincs esély leváltani Orbánt. A folyamatos „migráncsozás” pedig annyira összezárta a 2,5 milliós fideszes tábort, hogy a korrupciós botrányok sem rendítik meg a szavazók hitét. Ráadásul még a választások előtt megüzenték neki a kormánypártból: ha folytatja a harcot, minden egyes vállalkozását szisztematikusan tönkre fogják tenni, és nem fog még négy évet kibírni.
Ha hinni lehet Simicska utóbbi években tett kijelentéseinek, akkor nem 2015-ben, hanem jóval előbb, a 2014-es országgyűlési szavazás másnapján veszett össze Orbánnal. Simicska azt állítja, akkor beszéltek utoljára, amikor vendégül látta a diadalittas – második kétharmadát megszerző – kormányfő-pártelnököt, hogy a következő ciklus menetrendjéről beszélgessenek. Az oligarcha már ekkor bosszús volt, mert a 2014-es voksolás előtt megkezdődött embereinek a kiszorítása az államapparátusból, továbbá a miniszterelnök olyan üzletembereket is a fazék közelébe engedett, akikre a gazdasági hátországot az 1990-es évek óta irányító Simicskának már nem volt ráhatása. Simicska későbbi interjúiban azt állította, utolsó beszélgetésükkor Orbán egy olyan Magyarország képét vázolta fel – államosításokkal, a szabad média teljes felvásárlásával, az orosz befolyásszerzés szabadjára engedésével –, amit ő régi antikommunistaként nem tudott elfogadni, ezért többet nem vette fel a telefont korábbi barátjának.
| ||
2014 tavasza után néhány hónapra csendben maradt, legfeljebb a lapjaiban jelent meg időnként egy-egy kormányt bíráló cikk – például a médiáját is vaskosan érintő reklámadó bevezetésekor. 2014 szeptemberében még egy kis erődemonstrációra is vállalkozott: egy sárvári üzemátadásról készült Magyar Nemzet-beszámolóban a 12 kép közül négyen tűnt fel a milliárdos vállalkozó üzlettársai, szövetségesei – köztük a sárvári polgármester – társaságában, miközben a megelőző években Simicskát majdhogynem lehetetlen volt nyilvánosan „elkapni”. (Például nagyon rossz néven vette, hogy a Magyar Narancs 2012-ben lefotózta Szigligeten.) Ebben az időszakban mindenki azt találgatta, kihez lesznek hűségesek a pártapparátus tagjai, a polgármesterek. Információink szerint Simicska abban bízott, hogy Orbán egyre agresszívebb politikáját a régi vágású fideszesek – köztük az összeférhetetlenségi jogszabály miatt a parlamentből kiszorult polgármesterek – sem támogatják, sőt azzal is számolt, hogy a frakcióban is akad 15–20 olyan képviselő, akiket le tud választani a miniszterelnökről. Állítólag üzengetett is nekik, hogy támogatná őket. Szűk körben – ahogy erről akkoriban a Narancs is beszámolt – pedig azt mondogatta, Orbánt ő tette naggyá, és ő is fogja „eltiporni”. Tehát nem számolt a Jobbikkal, belülről próbálta bomlasztani a Fideszt.
Ám arra a kérdésre, hogy ki tart vele, a G-napon érkezett meg a válasz. Ekkor ugyanis a tulajdonában lévő média több vezetője hátat fordított neki, és kihasználva, hogy szabadságra indult Ausztriába, megpróbálták átvinni a szerkesztőségeket a Fideszhez. Olyanok is leléptek, akik fél évvel korábban még felvonultak mellette Sárváron. Simicska erre szitkozódva hozta nyilvánosságra, mennyire utálja Orbánt és próbálta legalább az újságírókat megtartani – részben sikerrel. A következő egy évben a kormánypárt ott ütötte, ahol érte: a médiáját bojkottálták, cégeivel szerződést bontottak az állami intézmények, az agrártámogatási rendszert úgy alakították át, hogy annak ő legyen a fő kárvallottja, embereit elbocsátották a hivatalokból, további vezetőket csábítottak el a vállalkozásaitól, szerkesztőket, újságírókat a médiájából.
Világosan kiderült, nagyon kevés olyan politikus maradt a Fideszben, aki megszegné a központilag elrendelt bojkottot, ahogy a cégekben is azok tartottak továbbra is vele, akik egzisztenciálisan függtek tőle, vagy régóta baráti kapcsolat fűzte őket hozzá. Ilyen volt Simicska jobbkeze, Fonyó Károly – akivel a 2012-es narancsos képen is együtt volt –, továbbá Vida Ildikó, a NAV akkori elnöke, a Közgép későbbi elnöke, az unokaöccse, Nagy Ajtony Csaba ügyvéd, Tóth Orsolya, az IMG nevű médiaügynökség vezetője, Fazekas Csaba, a műsorgyártó Hung-Ister vezére. Valamint azok a médiavezetők, akik – mivel a Fideszben nem tartották elég megbízhatónak őket – csak a másodvonalban kaptak szerepet: Tarr Péter és Pauwlik László, a Hír Tv Zrt. G-nap után kinevezett vezérigazgató-helyettesei, D. Horváth Gábor, aki a Magyar Nemzet, Schlecht Csaba, aki a Lánchíd Rádió főszerkesztője lett, és Csintalan Sándor, aki műsorvezetőként kapott több feladatot.
Jó a Jobbik is
A támadásokra Simicska egyre durvábban reagált: megszellőztette azt a soha nem bizonyított pletykát, hogy Orbánt a pártállam katonai biztonsági szolgálata még az 1980-as évek elején beszervezte. Folyamatosan hangsúlyozta, hogy a kormányfő az oroszok befolyása alatt áll. 2015–2016-ban pedig a család (Simicska Lajos és Ádám fia) már egyre nyíltabban vállalta Jobbik-szimpátiáját. 2015 novemberében a jobboldali – nem feltétlenül Orbán-hű – értelmiség egyben tartására szolgáló rendezvényen találkozott és beszélgetett először Vona Gáborral, aki ettől kezdve egyre pozitívabban nyilatkozott a Jobbikban korábban csak Voldemort nagyúrként emlegetett volt fideszes pénztárnokról. Simicska emberei pedig 2016 tavaszán a háttérben arról kezdtek beszélni, hogy a főnök több tízmilliárdot is hajlandó áldozni Orbán megbuktatására, illetve a Jobbik támogatására. Később Schlecht, Csintalan és Simicska Ádám is azt nyilatkozta, szívesen látnák Vonát miniszterelnöknek.
A Jobbik felkarolása viszont a Simicskához hű csapatban is sokaknál kiverte a biztosítékot. A Hír Tv-ben és a Nemzetben a szabadságot megízlelő, vagy éppen a baloldali orgánumoktól átvett újságírók, szerkesztők lázongtak, petícióztak házon belül – stábértekezletet kellett összehívni a megnyugtatásukra. Többen, akik a portfólió üzleti ügyeit intézték, rossz szemmel nézték, hogy az oligarcha a pénzügyek rovására politizál; elhanyagolta az üzleti modellváltást, pedig az állami támogatások elmaradása hatalmas lyukakat ütött a hajón. Ráadásul további pofonokat kaptak: a Fővárosi Önkormányzat felmondta a szerződést a MAHIR Cityposterrel, és 2016 januárjában elkezdték elbontani a hirdetőoszlopokat (ebben az ügyben végül Simicskának adott igazat a bíróság). Miután megjelentek a Jobbik „Ti dolgoztok. Ők lopnak.” feliratú plakátjai, a Fidesz a pártfinanszírozási és utcaképet szabályozó jogszabályok átírásával próbálta ellehetetleníteni Simicska közterületi cégeit, az adóellenőrök pedig valósággal ellepték a korábbi oligarcha vállalkozásait – volt olyan vizsgálat, amely napjainkig húzódott. Állítólag a Rogán Antalt és Habony Árpádot tolvajként bemutató – a fideszes belső használatra készült mérések szerint a Jobbik előretörését eredményező – plakátokon húzta fel a leginkább magát Orbán, és rendelte el személyesen a retorziót. (E hadjárat egyik eleme volt a Jobbiknál tartott ÁSZ-vizsgálat is.)
Simicska azonban hajthatatlan maradt, mert forrásaink szerint hitt abban, hogy az országot átjáró félelem miatt a közvélemény-kutatások torzítanak, és ahogy 2015 tavaszán a veszprémi és a tapolcai időközin, úgy 2018-ban is az erősebbnek látszó pártra – azaz a Jobbikra – szavaz majd át minden kormányellenes választó. Egyes források szerint ebben az időszakban derült ki, hogy Simicska nemcsak az üzlethez – már ha cégeinek valós piaci körülmények közepette kell működni –, de a médiához sem igazán ért. A Hír Tv-hez átcsábította az ATV-n korábban jó nézettségi számokat hozó Kálmán Olgát, de ezenkívül nem építette fel a tévé programingját úgy, hogy az egész este jó számokat produkáljon. A Nemzet külcsínét átszabták ugyan, de nem használták ki a Népszabadság megszűnésével keletkezett űrt, nem gyűjtöttek előfizetőket. Vagy: míg a közterületi vetélytársuknál, a JCDecaux-nál elkezdődött – a 2021-től betiltott – az óriásplakátok kiváltása más, modern hirdetési eszközökre, a Publimont lefagyott, legfeljebb arra tettek kísérletet, hogy átpasszolják a plakáthelyeiket a Jobbiknak. Simicska sokáig arra is kész lett volna, hogy a súlyos veszteséget finanszírozva életben tartsa az ingyenesen terjesztett napilapot, a Metropolt, csak hogy több százezer embert érjenek el a választási kampányban. Végül Fonyó Károlynak kellett meggyőznie, hogy ez üzletileg rossz döntés lenne. Így aztán médiája hiába robbantott több kisebb bombát is – többek között a miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt svédországi vadászkalandját – a kampányban, csak egy szűk réteget értek el, az üzenet már nem ment át. A cégei pedig évről évre milliárdos veszteséget termeltek, amit Simicska a korábban összegyűlt vagyonából fedezett.
Orbán Viktor azt üzente…
Bármennyire is eldurvult a háború – miután paparazzók tűntek fel a veszprémi házuk környékén, Simicska Ádám azt írta ki tavaly áprilisban a Facebook-oldalára: „milliméterenként lesz levágva a f@szuk” –, a Narancs úgy értesült, a Fideszből többször is megüzenték, hogy amennyiben felhagy a Jobbik támogatásával és leadja a médiát, ki lehet egyezni. A 2016-os érvénytelen kvótanépszavazás másnapján is kapott ilyen üzenetet Simicska. A milliárdos családi ügyeit jól ismerő forrásunk szerint az oligarcha el is gondolkodott rajta, de felesége, Pusztai Zsuzsanna meggyőzte: nincs minden veszve.
Idén április 8-án viszont belátta: nincs tovább. Miután politikai célját nem érte el, forrásaink szerint hirtelen előtérbe kerültek az üzleti szempontok. A Magyar Nemzet azonnali, a Heti Válasz későbbi bezárása, a Hír Tv-s elbocsátások információink szerint már egy évvel korábban felmerültek azokban a házon belül készült koncepciókban, amelyek az üzleti fenntarthatóságot vizsgálták. Úgy tudjuk, tavaly ősszel D. Horváth Gábor részben azért hagyta hátra a Nemzetet, mert nem vállalta a várható bezárás levezénylését.
A politikai cél a választásokig mindent felülírt, ám a meghiúsulása után Simicska egy vasat sem volt hajlandó a veszteség finanszírozására költeni. Ráadásul ezekre az orgánumokra nincs is szüksége a Fidesznek, hiszen a párt közben felépítette saját médiumait, amelyekkel pótolta a G-napon elvesztetteket.
Úgy tudjuk, közvetlenül a választások után a két fél emberei felvették a kapcsolatot. A Fideszben a médiaportfólióból értékesnek tartják a Music FM-et, amelynek csak jövőre jár le a frekvenciaengedélye. Legalábbis a rádió stábja sokat ér abban az időszakban, amikor javában épül a Class FM helyén szóló országos kereskedelmi adó, az Andy Vajna és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolt Retro Rádió. Információink szerint a Retro vezetője, Bakai Mátyás próbált is közvetíteni, de Simicskáék több százmilliót kértek a rádióért, Orbán viszont a lehető legkevesebbet akar fizetni, miután hajdani barátja elvérzett a háborúban. Hasonlóan fontos a Publimont és a MAHIR Cityposter, hiszen a plakát az utolsó tömegmédium, ezzel lehet a legtöbb embert elérni. Ráadásul az előbbi cég birtokolja az óriásplakáthelyek 30 százalékát, a kettő együtt pedig a megvilágított kisebb reklámhelyek, az úgynevezett citylightok 25 százalékát. A Hír Tv sem leírandó: bár nézettsége gyenge, a kábelszolgáltatók még mindig jelentős összeget utalnak az előfizetői havidíjakból, ráadásul bejáratott brand, amelyet az elmúlt három év ellenére a közvélemény még mindig jobboldalinak tart. A benne lévő szaktudás, az eszközök, a kifutó megrendelésállomány értékessé teszi a Közgépet is – már meg is jelentek olyan hírek a sajtóban, hogy a cég a Mészáros-birodalom alvállalkozója lesz.
Elvált szülők gyereke
Több forrásból is úgy értesültünk, hogy szinte az összes Simicska-embert visszafogadja a NER. A kivétel Fonyó Károly, aki egyébként is „nyugdíjba készül”, s már korábban sem ölt túl sok energiát a munkába: szívesebben vitorlázott. Azok sem számíthatnak megbocsátásra információink szerint, akik keménykedtek a Fidesszel, és nyíltan támogatták a Jobbikot. Úgy tudjuk, a miniszterelnök két-három hónapot adott az átadás-átvételre, a lehető leghamarabb le akarja zárni az átrendeződést.
A történetben furcsa szerepet töltött be a mostani közvetítő. Nyerges Zsolt nem tűnt fel a 2014-es sárvári seregszemlén sem, csak testvére, Attila. „Zsolt az elvált szülők gyereke. A legszívesebben anyját, Viktort választotta volna, de nem akarta megbántani az apját, azaz Lajost” – fogalmazott a szolnoki üzletember motivációit jól ismerő forrás. Éppen ezért a háború kirobbanásakor úgy döntött, nem áll egyik fél mellé sem, viszont egyiküket sem tagadja meg. Állítólag nem nézte jó szemmel a Jobbik felkarolását; a kormánypárti Pesti Srácok 2017 elején arról írt, hogy indulatos vita volt köztük, miután Nyerges távozott a Közgép elnöki székéből (bár forrásaink szerint az építőipari cég jövőjéről, és nem a politikáról vitatkozott Simicskával). Orbán 2016-ban nem bánta, hogy Nyerges mellé állt a Tiszaligeti Stadion átadásakor, sőt, köszönetet is mondott neki (Nyerges a Szolnoki MÁV FC tulajdonosa). Akkor váltottak is pár szót négyszemközt, mi több, a vállalkozó-ügyvéd továbbra is jó kapcsolatot ápol a kormányfő feleségével (egyik legjobb barátja Lévai Anikó testvérét vette el). Nyerges utazgatással töltötte az elmúlt három évet.
A Narancs úgy értesült, Orbán sokkal nagyobb szerepet szánt Nyergesnek a puszta közvetítésnél. Már a választások után lehetett arról hallani, hogy az üzletember akár formális posztot is kaphat a Fidesz holdudvarába kerülő valamelyik nagy médiacég élén. Kvázi „médiaminiszterként” az ő feladata lehet az állami hirdetések szétosztása, a házon belüli konfliktusok kezelése, a pénzszivárgás meggátolása. Úgy tudjuk, egyedül az ő döntésén múlik, vállalja-e, vagy az lesz, amiről a napokban sokat cikkezett a sajtó: levezényli a Simicska-cégek visszaillesztését a rendszerbe, majd utazgatva élvezi a korábbi években felhalmozott vagyonát.
| A fel nem robbant bomba Volt-e egyáltalán atombombája Simicskának? Sokan gondolták úgy, hogy az egykori pénztárnok, a gazdasági birodalom volt irányítója, 2014-ig a Fidesz egyik legbefolyásosabb embere olyasmiket tudhat Orbánról, hogy azoknak egy része is bőven elegendő a miniszterelnök bukásához. Ilyen történet a három év alatt soha nem került elő, legfeljebb néhány petárda pukkant a Magyar Nemzetben; ráadásul az újságírók ezekről is azt állították a Narancsnak, hogy ők túrták ki a sztorikat oknyomozó eszközökkel, nem a tulajdonostól kapták. 2017 októberében az RTL Klub Híradója meg is kérdezte Simicskát a vélelmezett „atombombáról”, mire ő ezt válaszolta: „Érdekes feltételezés, de egyet mondanék: öngyilkosnak tart engemet?” (Mármint semmi olyasmit nem árulna el, amivel magának is ártana. Egyébként többször utalt arra az interjúiban: tart attól, hogy a Fidesz vezetősége annyira elvetemült, hogy bilincsben viszik el.) Ugyanakkor egykori csapatának több tagja is állította: léteznie kell egy felvételnek, amit az Orbánnal folytatott utolsó beszélgetésükkor készített valaki. A beszélgetés tartalmáról viszont, mint említettük, Simicska beszámolt nyilvánosan; például ekkor mondta Orbán azt is, hogy majd az oroszok segítenek neki megvenni az RTL Klubot. Úgy tudjuk, több minden is elhangzott ekkor – állítólag Orbán „elengedte magát” –, ám kérdés, hogy ezek milyen súlyú ügyek lehettek. Ha létezik is a felvétel, Simicska nem hozta nyilvánosságra. Vagy azért, mert súlytalan, vagy azért, mert fel akarta használni egy későbbi alku során. |
| Szivárog a rendszer? Orbán átfogó változtatásokra készül az elmúlt ciklusban kiépített vagy felvásárolt médiabirodalomban, jelentős személycserék, portfólióátalakítás várható – erősítették meg a Narancsnak is fideszes források azokat az információkat, amelyekről az utóbbi hetekben a Népszava és a HVG is beszámolt. A várható átalakítást három cél vezérli. Először is több hirdetést kell bevonni piaci alapon, mert bár több tízmilliárdot pumpál a kormány a kampányokon keresztül az orgánumokba, a portfólió már olyan nagy, hogy több az eszkimó, mint a fóka, így rendszeressé váltak a vezetők közötti konfliktusok. Másodszor: politikailag hatékonyabban kell kiszolgálni a rendszert – mindkét lap arról írt, hogy Orbán elégedetlen a Vajna csomagjába tartozó médiumokkal, mert „nem elég lelkesek”. Végül útját kell állni a szivárgásnak: a Fideszben úgy vélik, egyes műsorgyártóknál, reklámidő-értékesítőknél túl vastagon fog a ceruza a számlák kitöltésekor. Úgy tudjuk, ennek lett az áldozata a kormány egyik kiemelt médiaügynöke, Kuna Tibor. A 444 június végén arról számolt be, hogy a Fővárosi Főügyészség letöltendőt kért Kunára, mert megállapította, hogy a vállalkozó csökkenteni akarta a Young and Partners nevű cégét terhelő adókötelezettséget, ezért megállapodott egy szélhámossal, hogy fiktív számlákat vásárol. „Tibire rá se nézett volna a Polt Péter vezette ügyészség, ha nem a saját szakállára dolgozik” – mondta róla egy forrásunk. Kuna viszont azt állítja, 13 ezer számlát fogadnak be évente, elképzelhető, hogy történt hiba. A Fidelitasból indult, Szijjártó Péterrel a legutóbbi időkig jó viszonyt ápoló Kuna cégei 2015-ben a simicskátlanítás jegyében kerültek be abba a szűk körbe, ahol az állami hirdetéseket kezelik. Az Átlátszó számításai szerint tavaly 14 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. Kuna ezek szerint nem volt elég óvatos, pedig intő példának ott volt Csetényi Csaba esete. Mint arról tavaly a Magyar Nemzet beszámolt, hiába lakik Rogán szomszédságában, miután „elszámolási vitái” támadtak a Fidesz holdudvarában, Csetényi kegyvesztett lett. Míg korábban milliárdos közbeszerzéseket nyert, most már be kell érnie a százmilliós „apróval”. Csetényi és Kuna cégeit egyébként június végén kizárták a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megatenderéből, így már csak a New Land Media nevű ügynökség maradt talpon. Tulajdonosát, Balásy Gyulát forrásaink szerint azért kedvelik, mert megelégszik a törvényileg garantált díjakkal, és a drága kocsikat, extravagáns turistaparadicsomokat kedvelő NER-lovagokkal ellentétben szerény életet él. „Meglepődtem, amikor mesélte, hogy Korzikán nyaralt a családjával egy apartmanban” – mondta róla az egyik ügyfele. Mert a luxus a NER-ben is csak a csúcson lévőknek jár. |
