Lojális a Fideszhez, soha nem menne szembe Orbán Viktor akaratával, az utóbbi pár évben felemelkedett NER-lovagokhoz, szerencsevadászokhoz képest mégis viszonylag autonóm figura, aki a vagyonát 2010 előtt alapozta meg – természetesen a gazdasági hátország akkori urával, Simicska Lajossal szövetségben. Mivel a 2015. februári G-nap után nem foglalt állást a kormányfő és a volt pártpénztárnok közötti háborúban, továbbá nem volt hajlandó megtagadni régi szövetségesét, Simicskát sem, sokakat meglepett kormánypárti oldalon, hogy a jobbára tányérnyalókkal körülvett, az ellentmondást régen nem tűrő miniszterelnök ragaszkodott Nyerges Zsolt reaktiválásához.
| ||
Bűnbocsánat
Egy hónapja vált nyilvánvalóvá, hogy Simicska kapitulált: hárskúti birtoka kivételével mindenét eladta Nyergesnek, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pedig alig húsz napon belül áldását is adta az üzletre. A szolnoki vállalkozó augusztus első napján le is vezényelte a HírTv-ben a hatalomátvételt: a régi menedzsment és a 2015 februárjában távozó, Fideszhez hű szerkesztők visszatértek a televízióhoz, és már aznap este megszüntették egyebek mellett Kálmán Olga és Csintalan Sándor műsorát. Két nappal később szélnek eresztették a nyomtatott formában már jó ideje meg sem jelenő Heti Válasz stábját, azaz a valasz.hu is beszüntette a működését. Még aznap bejelentette a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter, hogy várhatóan augusztusban újraindulhat a választások után még Simicska által bezárt Magyar Nemzet, de most már kormánypárti szerkesztőséggel. Nyerges elvégzi azt a munkát, amit Orbánék elvárnak tőle: visszafideszesíti a G-nap után ellenzékivé vált jobboldali orgánumokat.
Pedig az egykori szolnoki ügyvéd az Orbán–Simicska-háború kirobbanásakor átkerült a támogatottból a tűrt kategóriába. Nem reménykedhetett abban, hogy cégei akár egyetlen közbeszerzést is nyerhetnek, noha 2014 előtt a hozzá irányított milliárdokon puffogó ellenzék még arról ironizált az Országházban, hogy a Fidesz háttéremberei már nem is talicskázzák, hanem egyenesen „Nyerges-vontatóval” hordják ki a közpénzt a minisztériumokból és az uniós alapokból.
A 24.hu nemrég felidézett egy párbeszédet, amely állítólag 2016-ban a Tiszaligeti stadion ünnepélyes átadásakor hangzott el Orbán és Nyerges között. A Szolnoki MÁV FC tulajdonosa megkérdezte a miniszterelnököt, mire számíthat a háborúban. A kormányfő erre visszakérdezett: „Ugye, milyen rossz, mikor nem tudni, mi lesz?”
Nyergesről fideszes körökben terjed egy másik anekdota is, ami részben megmagyarázza, miért bízik benne jobban Orbán, mint számos, frissen felkapaszkodott kurzuslovagban. A sztori egyúttal betekintést enged abba is, hogyan zajlottak 2010 előtt a nagykoalíciós mutyik, amelyeknek a szolnoki vállalkozó szintén részese volt. A 2000-es évek második felében a milliárdos oligarchát bízták meg azzal, hogy szemmel tartsa a pártfinanszírozást az alföldi térségben. Éppen az egyik gazdag kisváros alpolgármesterével egyeztetett a közbeszerzésekről egy étteremben, amikor belépett a helyiségbe a térség szocialista képviselője. Nyerges magához intette: „Most beszéltem Puch Lacival (az MSZP korábbi pénztárnoka – a szerk.) a megállapodásunkról. Azt mondja, ebből a térségből semmi nem érkezett be a pártkasszába. Te meglopod a pártod?”
Több forrásból is megerősített információnk szerint Orbán már a választások előtt tervbe vette, hogy visszahívja Nyergest, és rábízza az elmúlt nyolc évben összevásárolt, megszerzett médiabirodalom pénzügyeit, illetve neki kell majd a rendszeren belüli konfliktusokat kezelnie. Forrásaink arról beszélnek, hogy jelentős átalakítások várhatók, egyes cégeket feldarabolnak, a médiumok egy jelentős részét pedig bepakolják egy hatalmas médiaholdingba, amelynek a reaktivált milliárdos lehet a vezetője – ha vállalja. Nyergesnek az ilyen átszervezésekben nagy tapasztalatai vannak, ugyanis 2009 óta kitanulta a média működését, és nemcsak a házon belüli, hanem a piac többi szereplőjének nagy részét is jól ismeri.
Kilenc hónappal a Fidesz 2010-es győzelme előtt tűnt fel a médiapiacon: ő alapította azt az Advenio Zrt.-t, amely végül elnyerte a Danubius Rádió frekvenciáját és elindította a Class FM nevű országos kereskedelmi adót. Akkor még a szélesebb nyilvánosság számára nem volt világos, hogy Nyergest üzleti és baráti szálak fűzik a Fidesz akkori gazdasági holdudvarának rettegett urához, akinek a nevét még a párt képviselői sem merték nyilvánosan kiejteni abban az időszakban. Ez a nexus csak később vált közismertté, amikor a hvg.hu 2011-ben kiderítette, hogy Nyergesnek és Simicskának közös cége van Svájcban. Ennek ellenére 2009-ben is mindenkinek leesett, hogy az Advenio fideszes hátterű cég, és azért nyerte el a külföldi pályázók elől a frekvenciaengedélyt, mert a kormányzó szocialisták a háttérben megalkudtak a Fidesszel. A nagy győzelem után a Fidesz már nem tartotta fontosnak a korábbi alku betartását, és az MSZP-s érdekeltségű Neo FM a 2010-es kormányváltás után állami hirdetések híján becsődölt, miközben a Class FM szárnyalt, évente milliárdos profitot termelt, ráadásul a médiahatóság még a frekvenciadíját is jelentős mértékben mérsékelte. (A G-nap után viszont, 2016-ban a Médiatanács nem hosszabbította meg a szerződését, ezért Simicska eladta egy amerikai befektetőnek, és azóta csak neten „sugároz”.)
Nyerges továbbépítgette a médiakapcsolatait, amikor megvásárolta Fellegi Tamás részesedését a Heti Választ és a Lánchíd Rádiót is birtokló Infocenter.hu-ban, miután a kormányfő egykori egyetemi tanárát miniszterré nevezték ki 2010-ben. Úgy tudjuk, kifejezetten jó kapcsolatot ápolt a hetilap főszerkesztőjével, Borókai Gáborral (az első Orbán-kormány szóvivőjével) és a szerkesztőséggel, médiabirodalma egyik ékkövének tartotta az első Orbán-kormány idején alapított, a jobboldali értelmiséghez szóló hetilapot. Forrásaink egy része úgy jellemezte a 33 milliárdos vagyonával a 34. leggazdagabb magyarnak számító Nyergest, hogy bár nem szeret dicsekedni a vagyonával és kerüli a nyilvános rongyzárást, de büszke arra, kik a barátai és hogy milyen körökben mozog. (Sokáig az egyetlen, róla elérhető fotó egy olyan kép volt, amelyen bőrkötésű könyvei, borai és egy régi festmény előtt áll.)
Az RTL-ügy
Nyerges egyébként a 2010-es választások után karnyújtásnyi közelségbe került ahhoz, hogy részesedést szerezzen az ország első számú médiavállalkozásában, az RTL-ben. Ma már köztudott – a G-nap után Simicska sokat beszélt erről –, hogy az RTL Klub a Fidesz új médiapolitikájának egyik fő célpontja volt. Az említett Infocenter.hu a 2010-es választások első fordulója után bejelentkezett az IKO Holdingra, amelynek 31 százalékos részesedése volt a Magyar RTL-ben. Ennek keretében a szolnoki vállalkozó 2010 júliusában bekerült a részvénytársaság igazgatóságába is, tehát rálátott a döntéshozatalra. Novemberre viszont kiderült, hogy a GVH engedélye ellenére az Infocenter.hu nem tudta bankhitelből előteremteni a vételárat, ezért nekiálltak újratárgyalni a szerződést. Az üzlet később sem jött össze, ám Nyerges a vezetőségben maradhatott, amíg az IKO 2011 decemberében el nem adta a pakettjét magának az RTL-nek.
Nyerges jó ismerőse lett az IKO tulajdonosának, Rákosi Tamás milliárdos üzletembernek, és a médiavállalat korábbi vezérigazgatójának, Dirk Gerkensnek. Információink szerint mindketten megfordultak Nyerges szolnoki birtokán, ahol olyan beszélgetéseket folytattak, amelyek a hazai reklámtorta felosztására is hatással voltak – a találkozón jelen volt többek között az egyik legnagyobb médiaügynökség vezetője is. Amikor a Kreatív 2014-ben megkérdezte erről Gerkenst, ő sejtelmesen azt válaszolta: azért ment Szolnokra, mert „szereti a sportokat” (Nyerges a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub elnöke, gyerekkorában vízilabdázott, később kosarazott). Állítólag ennek a kapcsolatnak is köszönhető, hogy 2010 és 2014 között az RTL Klub semleges volt a kormánnyal, csak az Orbán–Simicska-háború előestéjén változott meg látványosan a csatorna Híradójának hangütése.
Hogy a Fidesz gazdasági holdudvarában a 2014-es választások után zavar támadt, azt abból is lehetett látni, hogy a kormány a reklámadó bevezetésével nekirongyolt a német hátterű RTL-nek – és nem mellékesen Simicska médiájának is. Angela Merkel kancellár közbenjárása kellett ahhoz, hogy Orbánék 2015-ben visszatáncoljanak. A kapcsolat hullámzásáról sok mindent elárul, hogy míg 2011-ben a fideszes Szalai Annamária vezette Médiatanács csont nélkül jóváhagyta az RTL és az IKO tervezett ügyletét, 2017 januárjában a hatóság útját állta annak, hogy a tévétársaság részesedést szerezzen a Centrál Médiacsoport – a Sanoma Budapest megvásárlása nyomán létrejött cég – digitális portfóliójában (amelynek az egyik legnagyobb hírportál, a 24.hu is része).
Ebben az időszakban Nyerges nem volt már az élvonalban. Gerkenst 2015 tavaszán az RTL leváltotta, ám a volt RTL-vezetőt pár hónappal később az Andy Vajna tulajdonába került Tv2 élén láthattuk viszont, mely csatornának Rákosi cége lett a fő műsorgyártója.
„Lajosnak többször is el kellett magyarázni, miképpen működik a média, hogyan mérik a nézettséget, mi az a GRP (a tévék reklámidő-értékesítési rendszere). Nyerges képben van, eléggé nehéz átverni, behatóan ismeri a reklámpiac működését” – magyarázta Simicska egyik embere, mi volt az egyik szempont, ami alapján a miniszterelnök reaktiválta a szolnoki üzletembert. Forrásaink szerint ugyanis Gerkens hiába lett 2015-ben egyenesen Habony Árpád, a kormányfő nagy befolyású, informális tanácsadójának javaslatára a Tv2 vezérigazgatója, a fideszes döntéshozók bizalmatlanok vele és Rákosival szemben. Mivel nincs megfelelő szakember a pótlásukra, leváltani nem merik őket, ám információink szerint Orbán abban bízik, Nyerges képes lehet kontrollálni mindkettőjüket.
A szolnoki szál
A szolnoki üzletember hűségéhez nem férhet kétség. Ahogy azt az Origo 2010-ben feltárta, Nyergesnek már a kilencvenes években volt köze ahhoz a céghez, amely a Fidesz gazdasági hátországának csatahajója volt az Orbán–Simicska-háború kirobbanásáig. A Közgép a Fidesz ellenzéki időszakában is számos állami megrendeléshez jutott – ma már nem titok, ez Simicska és Puch kiváló kapcsolatának volt köszönhető, mint ahogy az is ismert, hogy Nyergesnek szintén megvoltak a maga kapcsolatai a szocialisták és az SZDSZ gazdasági hátországában.
Szolnoknak több szempontból is fontos a szerepe a Fidesz történetében. Ez az első városok egyike, ahol már a kilencvenes évek elején polgármesteri széket tudott szerezni a párt Várhegyi Attila révén. A városból származik a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is, akinek testvérét Nyerges egyik legjobb barátja vette feleségül. Az ügyvéd-üzletember egyébként szerepet vállalt Várhegyi perében is, akit hanyag kezelés miatt vádolt meg 2000-ben az ügyészség; Nyerges egy másik vádlottat védett, Kun Zoltánt, akit vesztegetéssel gyanúsítottak. Várhegyi végül felfüggesztettet kapott, Kunt viszont felmentették. Az utóbbi annak az Axon-csoportnak volt az alapítója, amelyikben később Nyerges is megfordult, illetve amelyik a Közgépben is részesedést szerzett.
Forrásaink nem tudták megmondani, mikortól datálható Nyerges és Simicska barátsága, arra viszont többen is emlékeztek, hogy a 2000-es évek második felében már számos ügyet közösen intéztek. Ha Nyerges feltűnt egy tárgyaláson, a résztvevők számára nyilvánvalóvá vált, hogy Simicska áldását élvezi az adott üzlet. 2010 után egyre több olyan vállalkozásban jelent meg Nyerges, amelyek a Simicska tulajdonolta cégháló részét képezték. 2014 előtti befolyását mutatja, hogy Nyerges testvére, az állatorvos végzettségű Attila 2011-ben politikai főtanácsadó lett a Simicskához ezer szállal kötődő Németh Lászlóné vezette fejlesztési minisztériumban.
Ám őt és embereit is – mint a Simicska-stáb más tagjait – Orbánék fokozatosan kiszorították az apparátusból. Nyerges Attila még 2013 májusában távozni kényszerült a minisztériumból, legközelebb akkor tűnt fel a nyilvánosság előtt, amikor 2014 őszén a már háborúzó Simicska oldalán egyfajta erődemonstrációként felvonult egy sárvári üzemátadáson. Ugyanakkor a Nyerges család a konfliktus legdurvább részéből kimaradt, Zsolt 2017 januárjában a Közgép elnöki posztjáról is lemondott, állítólag komoly vitája volt a cég jövőjével kapcsolatban régi üzlettársával.
Egyelőre nem tudni, Nyerges hogyan döntött: csak levezényli a Simicska-birodalom átállítását, majd távozik és továbbutazgat a világban, ahogy tette ezt 2015 és 2018 között, vagy pedig vállalja azt a szerepet, amit Orbán szánt neki. Ha marad, még ennél is nehezebb feladat vár rá: át kell szabnia a már most is kézi vezérléssel irányított fideszes médiabirodalmat, ami rengeteg érdeksérelemmel jár majd.
