„A világ nincsen ránk felkészülve” – Nőkért vonultak Budapesten

Belpol

2015-ben fiatal nőktől kezdve családanyákon át idősebb asszonyokig több tucat áldozat vesztette életét a párja miatt. Fontos dolgokat tudhattunk meg róluk szombaton.

„Jelenleg Magyarországon nagyságrendileg több mint 223 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben a partnere fizikailag és/vagy szexuálisan áldozattá teszi” – nyitja meg Bombera Krisztina e szomorú adatokkal az ELTE Állam- és Jogtudományi karán megrendezett megemlékezést. A terembe jövet riasztó történetekkel szembesülhettek a résztvevők, ugyanis idén is piros bábuk és a rajtuk lévő pár sor tanúskodott némán arról, hogy az elmúlt egy évben számos párkapcsolaton vagy családon belüli bántalmazás végződött halállal.

Pelsőczy Réka

Pelsőczy Réka

Fotó: Draskovics Ádám

Dr. Kiss Valéria, az ELTE ÁJK tanársegéde elsőként arról beszélt, hogy az ÁJK vezetősége annyira komolyan vette a tavaly nyáron történt gólyatábori nemi erőszak esetét, hogy idén ezen a karon tábor helyett az egyetem falai között orientációs napokat szerveztek. Ebből egy napot kifejezetten a társadalmi problémák tág témakörének szántak, ahol, mint Kiss mondja, arra törekedtek, hogy a fiatal jogászokat arra neveljék, hogy ügyfeleiket a jövőben ne tárgyiasítsák, hanem emberként viszonyuljanak hozzájuk. Véleménye szerint ahhoz, hogy hatékonyabb módon tudjanak a szakemberek segíteni a bántalmazottakon, az egész felsőoktatásnak meg kell újulnia. Az egyetemen jelenleg azon dolgoznak, hogy a szexuális erőszak témáját az ezt érintő órákon nagyobb figyelemmel és részletesebben érintsék, mint eddig.

Könnyű mondani

A családon belüli erőszakot elszenvedő nők általában megkapják azt a kérdést, hogy miért nem hagyják ott ezt a számukra veszélyes kapcsolatot. Nagyon sok esetben a félelem miatt nem mernek lépni, vagy mert egyszerűen nem lenne hová menniük. Azok, akik sikeresen kilépnek egy ilyen kapcsolatból, de gyerekkel nem tudnak hova költözni, lehetőségük van családok átmeneti otthonába vagy anyaotthonba menni, azonban sok esetben ez nem egyszerű, az intézményeken belüli állapotok pedig hagynak maguk után kívánnivalót. Beck Magdi, a Város Mindenkié Hajléktalan Nők Egymásért Munkacsoport (HANEM) aktivistája számos olyan nőnek próbált segíteni, aki állami otthonba kényszerült.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

„A bejutáshoz regisztrálni kell, és nagyon hosszú várólista van, de a legnagyobb probléma, hogy nincs egységes elbírálási rendszer, nem lehet tudni, mi alapján válogatják ki a jelentkezőket.” Beck tapasztalatai szerint még abban az optimális esetben is, ha valakinek sikerül bejutnia, megaláztatások sora éri. „Van olyan intézmény, ahol csak heti egyszer 2 órát fogadhat az anya valamilyen családtagot” – mondja a HANEM aktivistája, aki úgy látja, hogy a szociális munkások és családsegítők egyáltalán nem segítőkészek a nehéz sorsú anyákkal szemben. „Támogató segítség helyett lelki nyomást gyakorolnak a nőkre, hogyha nem találnak végleges szállást, akkor elveszik tőlük a gyermekeiket – számol be Beck, aki úgy véli, hogy az intézményeken belüli érdekérvényesítés egyáltalán nem működik. „Tudok olyan anyáról, aki lakóként benne volt egy ilyen csoportban, és miután kritikát fogalmazott meg az adott intézménnyel kapcsolatban, kitették az otthonból” – mondja. Magyarországon egyébként törvénybe ütközik, hogy valakitől azért vegyék el a gyerekét, mert szegény. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága egy 2014-es jelentésben elmarasztalta ezzel kapcsolatban Magyarországot.

A meghívott előadók között volt Veres Katalin, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) képviseletében, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyatékkal élő nők mennyire kiszolgáltatottak a családon, illetve intézményen (otthonok) belüli erőszaknak. „Sokszor a családtagok is szemet hunynak az otthonokban történő fizikai vagy nemi bántalmazás felett, mert ezekbe az intézményekbe sem könnyű bekerülni, ezért nem teszik szóvá. Az is nagyon nehéz, ha egy fogyatékos ember szeretne az erőszak ellen feljelentést tenni vagy valamilyen szervhez fordulni, mert az ott dolgozók nincsenek felkészülve ezekre a helyzetekre. Engem szerencsére nem ért ilyen bántalmazás, de volt egy autóbalesetem, ahol egyszerűen nem tudtak túllépni azon, hogy nem tudok személyleírást adni, nem tudom megadni a rendszámot, és képtelen vagyok magam elolvasni a jegyzőkönyvet” – meséli a FESZT látássérült képviselője, aki szerint egy nemi erőszakkal kapcsolatos vallomással még rosszabb lenne a helyzet. „Egy értelmi fogyatékos nőnél előfordulhat, hogy nem hisznek neki, és a gondozóját hallgatják ki, aki lehet, hogy épp maga az erőszaktevő. A világ nincsen ránk felkészülve” – mondja Veres, majd egy ENSZ-kutatásra utal, mely szerint egyáltalán nincsen tanulmány arról, hogy a fogyatékos nőket milyen erőszak éri.

Hegyi Barbara

Hegyi Barbara

Fotó: Draskovics Ádám

Ha már a nőkön belül kiszolgáltatott csoportokról beszélünk, nem maradhatnak ki a romák sem. „A családra vonatkozó hagyományok miatt sokkal kiszolgáltatottabbak a roma nők a párjaiknak. A tradíció szerint a nő maradjon otthon, lássa el a háztartást, és nevelje a gyerekeket” – veszi át a szót Dánielné Tóth Beáta, a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesületének tagja. Meglátása szerint a roma nőkre fokozottan igaz, hogy nem mernek kilépni a bántalmazó kapcsolatból, hiszen közösségeken belül megszokott, hogy a roma férfiaknak hevesebb a vérmérsékletük. „Ezért is titkolják és tűrik az erőszakot” – mondja Dánielné. A nők elleni erőszak nemcsak a verésben, nemi erőszakban és lelki terrorban van jelen, hanem a szülőszobákban is. „Évente Magyarországon 18 ezer nőn úgy hajtanak végre császármetszést, hogy az elkerülhető lenne, illetve 45 ezer nőnél indokolatlanul végeznek gátmetszést” – mondja Fazakas Pálma, a Születésház Egyesület képviselője, aki munkatársaival azon dolgozik, hogy felszámolják ezeket a rossz gyakorlatokat a szülészeteken.

Az előadások végén Hegyi Barbara színésznő olvasta fel az egyik áldozat megrázó történetét, aki negyvenévesen, több mint húsz év folyamatos, férjétől elszenvedett bántalmazás után, több betegséget követően rákban hunyt el. Móni számtalanszor feljelentette a férjét, és a létező összes szervezettől segítséget kért, azonban a férfit egyszer sem ítélték el. Az asszony válást kezdeményezett, azonban férje folyamatosan akadályozta a válási ügymenetet, ennek köszönhetően Móni halála után a törvény előtt ártatlan férfit megillette az özvegyi nyugdíj. Móniért és a hozzá hasonló, elhunyt áldozatokért vonultak szombat délután több százan a Kossuth térre mécsest gyújtani.

A Néma Tanúk felvonulása a 16 Akciónap első rendezvénye volt. További programokról itt olvashatnak.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.