"Elégedetten, de nem megelégedetten" értékelik a tavaszi ülésszak eredményeit a párt vezetői. A frissen újraválasztott elnökségi tagok a hatékony parlamenti munkát - a felszólalásokban a legaktívabb frakció a Jobbik volt - elsősorban a megfelelő szervezeti struktúra kialakításával magyarázzák. Az országos lista állításakor az volt a döntő szempont, hogy minél több ágazati politikában jártas szakértő szerezzen mandátumot - így a Jobbik majd' mindegyik bizottságba tudott képesített politikust küldeni.
A frakció és a mozgalom
Már a kampány közben felállt a frakció működési rendszerét előkészítő szakmai stáb, melyből aztán megalakult a hétfős frakcióelnökség. A testület operatív munkáját az első Orbán-kormány gazdaságpolitikusa, a Stratégiai Elemző Központ korábbi főosztályvezetője, Hegedűs Tamás általános frakcióvezető-helyettes és Vona Gábor irányítja. (Tag még a négy frakcióvezető-helyettes: Szabó Gábor pártigazgató és választmányi elnök, Gyöngyösi Márton, Pősze Lajos, Balczó Zoltán, valamint a frakcióigazgató, Farkas Gergely.) A pártelnökség többi tagjával kiegészülő frakciótanács eddig kisebb szerepet kapott a döntések kialakításában, egyszerűen azért, "mert a feltartóztathatatlan törvénygyár miatt sokszor csak este, a parlament.hu-n észleltük először, hogy másnapra két-három újabb törvényjavaslatot nyújtott be a Fidesz. Reggel azonnal frakcióelnökségi ülést kellett elrendelni, kiosztani a feladatokat úgy, hogy közben egy órától többeknek vezérszónoki beszédet kellett tartaniuk" - magyarázta a Narancsnak Szabó Gábor, hogy a temérdek módosító indítvány és határozati javaslat mellett miért nem sikerült eddig önálló törvényjavaslatot beterjeszteniük. Szabó szerint mindennek elkerülhetetlen mellékhatása, hogy az első hetek törvénykezési munkája némileg leszakította a párttagságról a frakciót. A csalódott alelnökjelöltek a kongresszuson szóvá is tették, hogy e távolságot könnyen állandósíthatja a kongresszusi tisztújítás eredménye (az elnökséget a következő két évben is csak frakciótagok alkotják). Szabó és Sneider Tamás alelnök a pártszervezet elhanyagolását az időhiány miatti múló tünetnek látja, szerintük a tisztújítás eredménye épp a tagság megértését tükrözi. "Az önkormányzati választások közeledtével és különösen a törvénykezési hullám alábbhagyásával több idő, erő és az állami támogatás érkeztével több pénz is jut majd a pártszervezet karbantartására" - fejtegette a Narancsnak a pártigazgató, hangsúlyozva, hogy a lakossági fórumok - ebből az országgyűlési kampány alatt több mint háromezret tartottak - a helyhatósági választás előtt is kiemelt szerepet kapnak majd. A Jobbik mozgalmi jellegét nem fenyegeti veszély: a párt vezetői hetente 4-5 új helyi szervezet alakulásáról számoltak be a Narancsnak, a helyi szinten aktív párttagok létszáma meghaladja a tízezret. Jóllehet egy aktivista szerint "a beáramlás jól érezhetően lassult, sok mindenkit megijesztett a Fidesz kétharmados győzelme", mégis szembetűnő, hogy tavaly év elején 250 Jobbik-szervezet működött országszerte, az idei kongresszusra viszont 830 közül már 730 állított küldöttet. (Közel 100-100 szervezet működik csak Borsodban és Szabolcs-Szatmár-Beregben). Ezzel a Jobbiké az ország második legszélesebb és legerősebb politikai hálózata - a Fidesz úgy 1200 szervezetet tart fenn.
Nemzetibbek
Ellentétben az MSZP-vel, a formátlan LMP-vel és a néppárti jellegéből adódóan populista kormánypárttal a "mi céljaink egyértelműek, világosak, és azokról teljes az egyetértés" - erősíti meg a Narancsnak a pártigazgató. A közösség értékei, a Jobbik által körülírt nemzetfogalom annyira szilárd belső kohéziót teremt meg, hogy feleslegessé teszi a hagyományos értelemben vett hosszú távú politikai stratégia fogalmát" - teszi hozzá Szabó.
A párt képviselői megszavazták a kisebb parlamentről szóló javaslatot, s bár hajlottak az igenre, végül (s csak hosszas vita után) tartózkodtak a Nemzeti Együttműködés Programjáról döntő voksoláson. Noha utólag több elemző is tudatos stratégiát sejtett a visszafogottság mögött, az csupán természetes reakció volt - érvelnek a frakcióban - azok után, hogy a Fidesz a törvénykezési rend elejére vette a Jobbik programjának alapját alkotó "nemzetpolitikai törvényeket". "Jókat mosolygunk magunkban, amikor a Fidesz-média a Jobbik betömött szájáról irkál, miközben lényegében végrehajtják a programpontjainkat. 2002-ben ifjúsági szervezetként mi vetettük fel először a Trianon-emléknap kérdését, 2004-ben Körömi Attila független képviselőn keresztül mi nyújtottuk be elsőként az első országgyűlési határozatot erről, amit a szocialisták elutasítottak, de a Fidesz sem szavazta meg" - kommentálja Szabó a Trianon-emléknap megszavazását. Tény, hogy a május 17-i ülésen a Jobbik kezdeményezett politikai vitanapot a megemlékezésről, amit állításuk szerint Semjén Zsolt, Lázár János és Harrach Péter aznap este még ellenségesen fogadott. Másnap reggel egy másik jogi lehetőséget megragadva Schmitt Pál házelnök kezdeményezte a június 4-i parlamenti emléknap megtartását. Sikerként élték meg a jobbikosok azt is, hogy a kormánytöbbség tárgysorozatba vette a Kossuth téri Károlyi Mihály-szobor elszállítására vonatkozó határozati javaslatukat. Optimizmusuk indokolt: Kövér László a Magyar Hírlap hasábjain ígérte meg, hogy négy év múlva nyoma sem lesz az emlékműnek. A következő lépés a budapesti szovjet emlékmű eltakaríttatása lenne. "Örülünk, ha a Fideszt rá tudjuk bírni, hogy minél több programpontunkat valósítsa meg, és nem félünk attól, hogy ne maradna helyünk a jobboldalon. Vannak határozott vállalásaink, amikről tudjuk, hogy a kormány gyáva lesz meglépni. Minket nem lehet a paletta jobb széléről kitaszítani" - utal a már idézett aktivista arra, hogy egyelőre az oly sokat hangoztatott elszámolás körvonalai sem látszanak, az államadósság újratárgyalását pedig az uniós elnöki pozíció közeledtével aligha kockáztatja meg a Fidesz. Sneider Tamás mindezt kérdésünkre annyival egészíti ki, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvénnyel sem maradéktalanul elégedettek, "ameddig nem kapunk ígéretet arra, hogy a választási törvény vonatkozó bekezdéseit később az új állampolgári intézményhez igazítják. Az alkotmányozási kérdésekben is komoly viták lesznek. Kíváncsian várjuk, hogy a kormány Szerbia uniós csatlakozási folyamatában milyen garanciákat tud kialkudni a délvidéki magyarság területi autonómiáját illetően. Azt pedig egyszerűen nem értem, miért fontos deklarálni a trianoni határok örökös tiszteletben tartását."
Kard ki kard
Az első igazi konfliktust a Btk.-módosítások június 8-i szavazása hozta. A Jobbik provokációnak vette, hogy egy salátatörvény részeként egyszerre volt kénytelen voksolni a holokauszttagadást és a kommunizmus bűneinek tagadását szankcionáló passzusokról, plusz még a "három csapás" törvényről. Az előbbit, a szólásszabadság korlátozását messzemenően ellenzik, a három csapást, illetve a tanárokkal szembeni erőszakos bűncselekmények szigorúbb megítélését ugyanakkor mindenképp szerették volna megszavazni. A frakció végül a tartózkodás mellett döntött. Az önkormányzati törvény elleni tiltakozásul a Jobbik a Sándor-palota előtt koporsóba helyezte "az önkormányzatiság 20 évét", másnap a parlamentben megjelentek a tiltakozó transzparensek is. Június 22-én Vona bejelentette, hogy Narancsköztársaság néven internetes jogsegélyszolgálatot hoznak létre, hogy a nyilvánosság segítségével védhessék meg a fideszes településvezetőktől megfélemlített szimpatizánsaikat. Az indulatok akkor szabadultak el, amikor június 24-én Schmitt Pál bejelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal jogutódjaként megalakult Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) vizsgálatán négy jobbikos képviselő fennakadt a C típusú átvilágításon. (A Jobbik már napokkal korábban kifejezte nemtetszését a példátlanul hosszan, 40 napig húzódó átvilágítási procedúra miatt.) Staudt Gábor a nemzetbiztonsági, Balla Gergő, Endrésik Zsolt és Schön Péter a honvédelmi és rendészeti bizottságban képviselné a pártot; a Jobbik most helyettesek kijelölésére kényszerült. Schmitt Pál a párt megkeresésére "a választási kampány során tett kijelentéseik nemzetbiztonsági kockázatát" említette fő indokként, a kiszivárgott információk szerint viszont a betiltott Magyar Gárdával való szoros kapcsolatuk a valódi ok. A Jobbik követelte a vizsgálat államtitoknak minősülő anyagának nyilvánosságra hozatalát, és feljelentette az AVH főigazgatóját, Balajti Lászlót. A Nemzetbiztonsági Szolgálat korábbi vezetőjét még tavaly ősszel, a Bajnai-kormány idején nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal élére, a kormányváltás után ő vette át az átalakult AVH elnöki tisztségét - és lett egyben az átvilágítások felelőse is. A Jobbik tiltakozott, és hirtelen más frontokon is támadásba lendült: június 28-án Nyikos László (a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke) már "a demokrácia arculcsapásaként" értékelte az új számvevőszéki elnök, Domokos László nevesítését, Tarlós Istvánt pedig sortűz alá vette a radikális internetes média, miután a főpolgármester-jelölt napról napra visszafogottabban nyilatkozott a fővárosi korrupciós ügyek felgöngyölítését illetően.
Az Erzsébet téri évfordulós emlékezés a "2009. július 4-i terrorra" a harmadszor újjáalakuló Magyar Nemzeti Gárda avatóünnepsége is volt. Az új gárdát az a Nemzet Haza Család Polgári Kör Egyesület hozta világra, ami még az első Magyar Gárda születése előtt alakult meg, s így jogilag nem köthető a betiltott szervezetekhez. Még a fekete egyenruhát is terepszínű szerelésre cserélték. A balhé természetesen nem maradt el: némi anyázást meg üvegdobálást követően több rendészeti egység tört be a rendezvényre, s 27 embert előállítottak. Pörzse Sándor képviselő jól fel is hergelte magát: "kimondhatjuk: nem volt kormányváltás" - állította beszédében. A pártban tényként kezelik, hogy az Erzsébet téri eseményektől nem messze maga Pintér Sándor belügyminiszter is megjelent, s így aligha meglepő, hogy az Új Erő lapja, a Barikád következő száma már az MSZP és a Fidesz hatalmi összefonódásait taglalta. Másnap a Jobbik a parlamentben nekiment a kormánypártoknak, Gergényi nevét skandálták, és hátat fordítva hallgatták Kontrát Károly államtitkárt. Az esti parlamenti ülést a frakció több tagja a Magyar Nemzeti Gárda pólójában ülte végig. (Bár szigorúan jogi aspektusból, de még Schiffer András is védelmébe vette a rendőri intézkedés elszenvedőit.) "Addig folytatjuk a jogi trükközést, amíg a kormány el nem fogadja, hogy ez a nagyjából ezerötszáz fős aktív közösség senkire nem jelent veszélyt, sőt, katasztrófahelyzetekben hétről hétre bizonyítja, hogy lehet rá számítani" - kommentálta az eseményeket Szabó, aki szerint az elmúlt hetek konfliktusait a Fidesz jogértelmezési gyakorlata és törvénykezési módszere idézte elő. Szabó visszautasította, hogy szándékos provokációról volna szó. Vona az eseményeket követően világossá tette: továbbra is a négy politikust kívánja delegálni. Múlt hét közepe óta már azt is tudjuk, hogy egyikük, Staudt Gábor korábbi budafoki önkormányzati képviselő lesz a párt főpolgármester-jelöltje. Staudt - az elnökség választottja - szoros küzdelemben előzte meg a másik esélyest, Gyöngyösi Mártont. Elnökségi forrásaink szerint önkormányzati tapasztalata és határozottabb médiaszereplése volt a döntő érv, a C típusú átvilágítás körüli felhajtás nem játszott szerepet. Azt jobbikos forrásaink már egyértelműen a Jobbik-Fidesz-háború újabb állomásának látják, hogy a közbiztonsági salátatörvény tervezete egyidejűleg tartalmazza a Jobbik ötleteit a "cigánybűnözés visszaszorításáért" és az illegális társadalmi szervezetekben való részvételre vonatkozó szabálysértési bírság emelését (50 000-ről 150 000 forintra). Lapunk nyomdába kerülésének pillanatában még kérdés, miként voksol erről a Jobbik-frakció.
Kampány előtt
"A Fidesz az új MSZP" - foglalható össze a kialakulóban lévő politikai játszma a párt egyik aktivistája szerint. Már most látszik, hogy a kampány közeledtével a Jobbik nemcsak szakpolitikai kérdésekben támadja a kormányt, de "kénytelen" megkérdőjelezni annak nemzeti elkötelezettségét is. A gárda és jobbikos képviselők jogi ellehetetlenítése, a rendőrség politikai irányítása, az államadósság újratárgyalásának elmaradása és az uniós normák feltétel nélküli tiszteletben tartása azok a vádak, amelyek miatt a Jobbik-közeli média már kizárólag a (még nem hazaáruló, de már) "nemzetietlen" kormány kritikájára fókuszál. Élesen bírálják a Fidesz káderpolitikáját: a "helyén felejtett" Balajti mellett kifogásolják például Warvasovszky Tihamér volt szocialista polgármester kinevezését az Állami Számvevőszék alelnökévé. Még döntőbb támadási felületet nyújt a Jobbiknak, hogy a romákat érintő problémakörökre a kormánypártoknak nincs értékelhető válaszuk. A Jobbiknak a segélyezési rendszer teljes átalakítása, a pozitív megkülönböztetés intézményének végleges kiiktatása nem végcél, csak egy-egy fontos állomás "egy teljesen újszerű magyar-cigány viszony kialakítása felé". Hogy ez az újszerű viszony miben állna, azt Sneider Tamás sem látja teljesen tisztán. "Most kerültünk olyan pozícióba, hogy szociológusokat, demográfusokat felkérhessünk ennek a problémakörnek az alapos feltérképezésére. Sokféle elképzelés van a párton belül, most épp (az egyébként nem Jobbik-tag - a szerk.) Budaházy György vetette fel, hogy legyen saját országuk a cigányoknak: kapjanak mondjuk egy vagy két megyét. Egy másik végletes elképzelés szerint a magyarság és a cigányság békés együttélése akár a trianoni határok újraírásának is motorja lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a következő évtizedekben Kelet-Szlovákiában, de lassan az egész Kárpát-medence északkeleti régiójában is többségbe kerülhetnek a cigányok." Szabó Gábor ezt annyival toldja meg, hogy jobbikos önkormányzati emberek egybehangzó véleménye szerint ott, ahol integrált oktatási rendszert vezettek be, hatványozódtak a konfliktusok. "Sok esetben arra kell megtanítani a cigány gyerekeket, hogy kezet kell mosni, naponta fürödni kell. Elméletben jól hangzik az inkluzív integrált oktatás, de a gyakorlatban ebből az következik, hogy a tanulni vágyó magyar diákok hozzálumpenesednek a mélyszegénység sújtotta cigány gyerekekhez. A Fidesz is támogatta, hogy az iskolalátogatás feltétele legyen a családi pótlék folyósításának, de ez csak egy jó nyitólépés" - mondja Szabó, aki további konkrétumok híján annyit tesz hozzá mindehhez, hogy "határozott állami beavatkozással lehet a cigányság kultúráját átszabni, amennyiben kultúra alatt ez esetben a többségi társadalommal szemben tanúsított viselkedésformákat értjük; az nem állapot, hogy jogi tekintetben fogyatékos emberként tekintünk a cigányokra".
A nemzetpolitikán túl a szakpolitikai témák is adnak muníciót a kampányhoz: a két világháború közötti Hangya szövetkezeti rendszer visszaállítása például élesen szemben áll a Fidesz közép- és nagybirtokosokat támogató politikájával; de a - nem ENSZ-kötelezettségből - külhonba vezényelt katonai egységek hazahívását is követeli a Jobbik.
A támadás irányai tehát adottak, de a kampány ismét nagy munkát ró majd a tagságra, hisz még mindig nem érkezett meg az első négy hónapra előirányzott állami támogatás, így a pártkasszában jelenleg úgy 300 000 forint cincog Sneider szerint. Márpedig a 100 milliós tételre nagy szükség lesz - a pártban ugyanis készpénznek veszik, hogy a Fideszhez közel álló tévék, rádiók és újságok minden erejüket a Jobbik lejáratására fordítják majd. Vona két hete a Barikádnak adott interjújában valószínűtlennek tartotta, hogy a közeljövőben lehetőség adódik párthoz közeli televízió vagy rádió létrehozására, a Barikád hetilap és portál, a Szent Korona Rádió, a hunhir.hu és a kuruc.info pedig kevésnek tűnik a közszolgálati csatornákkal kiegészülő Fidesz-média ellensúlyozására. Így a lakossági fórumok mellett a kampány sarokpontja ismét az internetes közösségek aktivizálása lesz.
Padsorok közt
A parlament többi frakciójával kialakult mindennapos viszonyt "jelentéktelennek" írják le a jobbikos képviselők, érdemi informális egyeztetésekre még a bizottsági üléseken is csak ritkán került sor. Nincs kialakított stratégia sem, az aktuális törvények és a rájuk adott politikai reakciók határozzák meg a többi frakcióhoz való viszonyt. "Ettől függetlenül emberpróbáló számunkra az a mosolypolitika, amit a szocialisták folytatnak. Kezdeti bekiabálások óta egyre kevésbé ellenségesek, előjöttek a régi, bratyizós reflexek. Mi meggyőződésből hárítunk, de nehéz kezelni nap mint nap, ha valaki kedvesnek mutatkozik, miközben pontosan tudod, milyen nemzetellenes bűncselekményekben vett részt" - festi le az MSZP-Jobbik-viszonyt Szabó Gábor. Az LMP-vel sokkal korrektebb a munkakapcsolat, Sneider Tamás szerint ennek egyszerre oka a hasonló korosztályi összetétel és a parlamenti padsorok közelsége is. A "normális viszonyra" utal, hogy indokolt esetekben - mint a médiatörvény, az önkormányzati törvény vagy a szólásszabadság védelme kapcsán - egymás felszólalásait gyakran kísérte közös taps. Szabó becslése szerint idáig az esetek 50-60 százalékában, elsősorban a Fidesz centralizációs törekvéseit illetően egyezett a két párt álláspontja. Az sem ritka, hogy a zöldképviselők jobbikos felszólalásokra utalnak egyetértően (a vezérszónoki beszédek sorrendje szerint az LMP a Jobbik után következik). A frakciótagok elmondása szerint esti ülésen előfordult olyan is, hogy Schiffer András rövid időre átült a jobbikosokhoz, ahol Gaudi-Nagy Tamással, korábbi jogvédő kollégájával egyeztetett egy-egy Ptk.-módosítás kapcsán. "Ettől függetlenül ideológiai, nemzetpolitikai kérdésekben - cigánybűnözés, pozitív diszkrimináció - nagyon éles vitáink vannak. De rájöttek ők is, hogy mi sem vagyunk náci, fajgyűlölő gyilkosok, mi pedig érzékeljük, hogy emberi minőségüket tekintve nem Horn Gáborokkal, Magyar Bálintokkal van dolgunk" - folytatja Szabó. A Fidesszel hasonlóan ambivalens a mindennapi kapcsolat. "Sokszor látjuk rajtuk is, hogy bólogatnak, egyetértenek velünk, és imádják, amikor ideológiai kérdésekben helyre tesszük az MSZP-t vagy az LMP-t. De nagyon nem bírják a kritikát, és messze ők a legfegyelmezetlenebbek az Országgyűlésben. Gyakran bekiabálnak, felállnak felszólalás közben, Kósa Lajossal többször is volt emiatt összezörrenésünk. Csak várják, hogy befejezzük a mondókánkat, és hazamehessenek. A helyzet úgy fest, hogy este 8-tól, 9-től általában benn ül 20-25 jobbikos, pár LMP-s, 10-12 fideszes és egy-két szocialista ügyeletes. Szoktunk is egymás közt viccelődni, hogy kora este már többségben ülünk az Országgyűlésben, éjfél körül pedig simán megvan a kétharmad is."
