Magyarországra az új év első napjaiban lecsapott az extrém hideg időjárás: a havazással, ónos esővel, faggyal járó lehűlés következtében helyenként éjszakánként mínusz 20 Celsius-fok alá is csökkent a hőmérséklet, és napközben is tartósan mínuszok álltnak be. Ugyan Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével operatív törzs állt fel, és készültek látványos videók a védekezésről, a 2024-es árvíz utáni első komolyabb időjárási viszontagságok jlentős kihívások elé állítják az államaparátust.
Magyarország amúgy sem áll túl jól a megfagyásos halálesetek terén: Tordai Bence független országgyűlési képviselő írta még 2024 novemberében, hogy Ausztriában tíz év alatt nem fagytak halálra annyian, mint Magyarországon a múlt év során. Mint közösségi oldalán írta, 2023-ban „247-en fagytak halálra Magyarországon, míg a hasonló népességű, de hidegebb téli éghajlatú Ausztriában mindössze 35-en. Ha az osztrák adatokat az elmúlt évekre is megnézzük, látható, hogy tíz év alatt kevesebben haltak meg fagyhalál következtében Ausztriában, mint nálunk egyetlen év alatt, 2023-ban!” A képviselő tavaly adatigénylést is benyújtott az Országos Rendőr-főkapitányságnak; e szerint a 2024/25-ös téli hideg 126 áldozatot követelt, az esetek 77 százaléka magánterületen történt, 57 százaléka vidéki településen. Az áldozatok kétharmada nem hajléktalan, hanem jellemzően rosszul fűtött otthonban élő időskorú, elmagyánosodott ember. Majdnem minden második tragédia egyszerre vidéken és magánterületen történt.
El lehet képzelni, hogy az elmúlt évek leghidegebb tele milyen kockázatokat hordozhat magában az időjárási körülményeknek kitett lakosság számára. Megkerestük az Országos Mentőszolgálatot, hogy megtudjuk, január elseje óta hány esetben riasztották a mentőket megfagyással kapcsolatos esetekben, és hány halálesetet regisztráltak, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Frissítés: 332 hipotermiás beteg idén
„2026 január 1-től január 20-ig az Országos Mentőszolgálat mentőegységei több mint 80 ezer beteget láttak el, akik közül összesen 332 beteg vizsgálata során regisztráltak a mentők a határértéknél alacsonyabb testhőmérsékletet (hipotermia). Az esetek jelentős részében a hipotermia mellett egyéb, sokszor elsődleges egészségkárosodás is megállapítható volt (például valamilyen krónikus betegség vagy sérülés), amely szerepet játszhatott a lehűlésben. Halálokként hipotermia vagy fagyás az Országos Mentőszolgálat esetei között nem azonosítható, hiszen a mentők csak halálmegállapítást végeznek, a halál okának megállapítása az orvosszakértők feladata” – írta az OMSZ cikkünk megjelenése után.
Magyar Péter hamarabb lépett
A Tisza Párt az új évet – hasonlóan a tavalyihoz – tűzifaosztással kezdte, a képviselőjelöltek bejárták a körzeteiket, hogy a kevésbé tehetős, rászoruló családoknak vigyenek fűtőanyagot. Magyar Péter fel is kérdezte a kormányt január 8-án, hogy azonnali hatállyal megemeli-e a 2019 óta változatlan szinten hagyott ötmilliárd forintos szociális tűzifa keretet a duplájára. Orbán Viktor miniszterelnök csak napokkal ezt követően jelentette be, hogy a kormány folytatja a szociális tűzifa programot, és minden érintett családnak annyi tűzifát biztosít, amennyire csak szüksége van. Vagyis Magyar ügyesen csapott le egy témára, még azelőtt, hogy a kormány léphetett volna – és ez nem az az első eset, amikor az ellenzéki párt cselekvőképességet tud felmutatni, a 2024-es árvíz idején is ez történt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
