Az áfacsökkentés és a CSOK nagy nyertese – Garancsi megint a tutiban

  • Magyar Krisztián
  • 2016. január 27.

Belpol

A miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István lehet az egyik legnagyobb nyertese az állam által gerjesztett építőipari fellendülésnek. A Kopaszi-gát melletti beépítetlen területen lakások ezreit húzhatja fel a dúsgazdag vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég úgy, hogy az áfacsökkentéssel milliárdok maradhatnak az építőnél. A legfrissebb Narancsból ajánljuk.

A közelmúltban derült ki, hogy a Market Csoporthoz tartozó Market Asset Management Kft. és a River Dunainvest Kft. megvásárolta a Kopaszti Gát Kft.-t, és így hozzájutott ahhoz az 56 hektáros területhez, amelyen Budapest egyik legnépszerűbb parkja és egy hatalmas, beépítetlen terület található. Az új vevők között többségi tulajdonosként ott van Garancsi István, a miniszterelnök bizalmasa, a Videoton FC tulajdonosa, aki építőipari gigacégével minden eddiginél sikeresebben szerepel az állami közbeszerzéseken. Azt nem tudni, hogy Garancsiék pontosan mennyiért vették meg a területet a portugál vállalatcsoporttól, de az kiderült, hogy a vásárláshoz az állami Eximbanktól kaptak euróhitelt, nagyjából 16,5 milliárd forint értékben.

false

 

Fotó: Beliczay László / MTI

Elég valószínű, ha nincs a jó fideszes kapcsolat, akkor az új befektetők nem jutottak volna hozzá egy ekkora állami hitelhez, de a lakáspiacot nagymértékben meghatározó kormányzati döntések miatt is érdemes megvizsgálni a tulajdonosváltást. A tavaly decemberben bejelentett – 22 százalékos – építőipari áfacsökkentést és a 10 plusz 10 millió forintos otthonteremtési támogatás (CSOK) bevezetését meglovagolva Garancsi Istvánék Budapest egyik legértékesebb beépítetlen részén olcsóbban alakíthatnak ki sokat érő lakásokat, és a CSOK miatt várhatóan gyorsabban is értékesíthetik azokat.

A terület megvételéről már hosszú ideje tárgyaltak, a kérdés csak az: a régi tulajdonosok mennyire voltak tisztában azzal, hogy az országban – főleg Budapesten – hamarosan hatalmas lesz a kereslet az új építésű lakásokra. Ha nem voltak jól informáltak, akkor az új tulajdonosok a valós értéknél akár olcsóbban is hozzájuthattak a területhez, hiszen az értékesítő Mota-Engil és társai minden bizonnyal feljebb nyomják az árakat, ha pontosan tudják, mire készül a Fidesz-kormány.

A Kopaszi-gát és a mellette lévő beépítetlen terület zűrös tulajdonosváltásairól, az emiatt kialakult korábbi politikai adok-kapokról, és arról, hogy Garancsiéknak miért is lehet ekkora biznisz pont ide lakásokat építeni, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat bővebben.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.