Az alkotmány nem játék – Felhívás tüntetésre

  • narancs.hu
  • 2013. március 8.

Belpol

A kormánypárt öt olyan cikket épít be most az alaptörvénybe, amelyről az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes! Ha ezt elfogadják, nem lesz alkotmányunk. Ezért tüntetünk! Civilek felhívása és az alkotmánymódosítás részletei.

Az alkotmány nem játék!

Az alkotmány nem lehet politikai játékszer. A kormánypárt saját kénye-kedve és aktuálpolitikai igényei szerint módosítgatja az alaptörvényt. Ha ezt a dokumentumot elfogadják, nem lesz alkotmányunk, mert az alaptörvény nem nevezhető annak. Mi ez, ha nem bosszúhadjárat, az Alkotmánybíróság ellehetetlenítése? A kormánypárt 5 olyan cikket épít be most az alaptörvénybe, amelyről az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes!

Ha ezt elfogadják, nem lesz alkotmányunk, mert ez a dokumentum már nem nevezhető alkotmánynak. Már az alaptörvény elfogadása is illegitim volt, hiába a 2/3-os többség, ha egy olyan dokumentumot, amely mindenkié, egy kormánytöbbség valódi konzultáció nélkül fogadott el.

Ezért tüntetünk!

Az alaptörvény-módosítás új helyzet elé állít minden demokratát, gyertek ki

március 9-én (szombaton) 15 órára az Alkotmány utca–Kossuth tér sarokra.

A tüntetés pártfüggetlen, a pártlogókat hagyjátok otthon.

A magyarnarancs.hu kedvcsinálója

Rövid részlet a csütörtöki, Fidesz-székház előtt tartott tüntetésről:


Mi a probléma a módosítással?

A jelenlegi kormány végső csapást készül mérni a demokráciára. Nem lehet olyan dolgokat beleírni egy alaptörvénybe, ami bárkinek az emberi jogait sérti, márpedig ez az alaptörvény gyakorlatilag minden társadalmi csoportnak megnehezítené az életét, mindazokét, akik demokráciában akarnak élni.

Ha ezt a módosítást megszavazzák, az alaptörvény fogja kimondani:

– az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetőségét;

– az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását;

– a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét;

– a gyermektelen élettársak és az azonos nemű párok kirekesztését a család fogalmából;

– a szólásszabadság korlátozásának lehetőségét;

– a tisztességes választások korlátozását;

– a független igazságszolgáltatás további korlátozását;

– az állam és az egyház elválasztását sértő szabályozást, az egyházak közötti diszkriminációt;

– 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítését;

– továbbá azt, hogy a kormánytöbbség bármit beleírhat az alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja.

Az alaptörvény módosításának részletei:

– Kizárja a gyermektelen élettársakat és az azonos nemű párokat a család fogalmából (1. cikk)

Jelenleg: Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.

A módosítás: A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy keresztapa együttélése nem élvezi a családnak járó alkotmányos védelmet.

– Állam és egyház elválasztását sértő szabályozás, az egyházak közötti diszkrimináció lehetősége (4. cikk)

Jelenleg: Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

A módosítás: „Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezetet”, és „Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést és társadalmi támogatottságot írhat elő”. Egy jövőbeli kétharmados parlamenti többség megfoszthatja egyházi státuszától akár a Magyar Katolikus Egyházat is, és ez ellen senki semmilyen jogorvoslattal nem élhet.

– A tisztességes választások korlátozása (5. cikk)

Jelenleg: A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

A módosítás: „A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.”

A Fidesz az alaptörvény negyedik módosításában alkotmányba rögzítené azokat a kampányt szabályozó rendelkezéseket, amelyeket Áder János küldött normakontrollra, és az Alkotmánybíróság megsemmisített.

Ezek a szabályozások egyértelműen a Fidesznek kedveznének, és a Simicska Lajos uralta plakátpiacon kívül gyakorlatilag minden hirdetési felületet korlátoznak.

– A szólásszabadság korlátozásának lehetősége (5. cikk)

Módosítás: „A véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.”

Alkotmányosan fel lehet majd lépni a magyar irodalmi alkotásokat, például Berzsenyi, Petőfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal és terjesztőkkel szemben, hiszen a hazafias költészet gyakran ostorozza a nemzetet, amit könnyen lehet a magyar nemzet méltóságának megsértéseként értelmezni. Olyan sorokkal szemben nyitják meg az alkotmányos fellépés lehetőségét, mint a „Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.” (Berzsenyi Dániel), „Élt egy nép a Tisza táján, / Századokig, lomhán, gyáván.” (Petőfi Sándor), „Neve szégyen, neve átok: / Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty Mihály)

– Az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolása (6. cikk)

Jelenleg: A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.

A módosítás: „A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a kormány határozza meg, gazdálkodásukat a kormány felügyeli.”

– Az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetősége (7. cikk)

A módosítás: „Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.”

A legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; pl. a bálnák életével, sarkkutatással vagy a mélytengeri biológiával, esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevét.

– A hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetősége (8. cikk)

Jelenleg: „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.”

A módosítás: „Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.”

– A kormánytöbbség bármit beleírhat az alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja (12. cikk)

A módosítás: „Az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és az alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot

a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett alaptörvény és alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök,

b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti.”

A hatalomban lévő politikai erő megfelelő többség birtokában bármit az alaptörvénybe foglalhatna, akár azt is, hogy nem négy, hanem ötvenévente lesznek parlamenti választások, és ez ellen az Alkotmánybíróság képtelen lesz fellépni.

– A független igazságszolgáltatás további korlátozása (13. cikk)

Jelenleg: A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

A módosítás: „Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

– A tisztességes bírósági eljárást sértő szabályozás (14. cikk)

A módosítás: „Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.”

– 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítése (19. cikk)

A módosítás: „Az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik."

Csatlakozó szervezetek:

Humán Platform

Magyar LMBT Szövetség

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

Amenca Facebook-csoport

A Város Mindenkié

AICA Műkritikusok Nemzetközi Szervezete, Magyar Tagozat

Amnesty International

Budapest Pride

Colorful Circles’ World LMBTH Munkacsoport

Első Magyar Egyetemfoglalás

Független Előadó-művészeti Szövetség

Fundamentum (emberi jogok folyóirata)

Hallgatói Hálózat

Hálózat a Tanszabadságért

Háttér Társaság a Melegekért

Középiskolai Hálózat

Labrisz Leszbikus Egyesület

Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége

Magyar Helsinki Bizottság

Méltóságot Mindenkinek Mozgalom

Migránsszolidaritás

Művész Hallgatók Hálózata – Muhaha

Nők Lázadása

Nők a Nőkért az Erőszak Ellen

Oktatói Hálózat

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

Radikális szociális munkások

Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete, Ifjúsági Tagozat

Szülői Hálózat

Társaság a Szabadságjogokért

tranzit.hu

Új Szemlélet csoport

Zöld Fiatalok

Neked ajánljuk