Az Amnesty Merkelhez fordul a magyar civilek üldözése miatt

  • 2015. február 2.

Belpol

Angela Merkel német kancellárnak a mai látogatása során fel kell szólítania a magyar hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel azokkal a civil szervezetek elleni példátlan támadásokkal, amelyeket az Amnesty International ma megjelent új jelentése részletesen tárgyal. Sajtóközleményt közlünk.

Magyarország: A hatóságoknak be kell fejezniük a civil szervezetek elleni példátlan támadásokat

Angela Merkel német kancellárnak a mai látogatása során fel kell szólítania a magyar hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel azokkal a civil szervezetek elleni példátlan támadásokkal, amelyeket az Amnesty International ma megjelent új jelentése részletesen tárgyal.

A Sarokba szorítva: célpontban a magyar civil szervezetek részletesen elemzi azt a jól megszervezett támadást, amelyet a magyar hatóságok az elmúlt évben folytattak jogvédő szervezetek ellen. A támadás magában foglalta a nyilvános rágalmazásokat, bűnügyi nyomozásokat, hatósági házkutatásokat és eszközök lefoglalását, valamint egy politikailag motivált vizsgálatot, amely adott esetben az érintett civil szervezetek bezárásához is vezethet.

„A magyar hatóságok folyamatos támadása a civil szervezetek ellen minden szempontból egy boszorkányüldözésre emlékeztet. Az EU vezetőinek nagyon ébernek kell lenniük, hiszen az Oroszországban kifejlesztett eszközök már egy EU tagállamban is kezdenek megjelenni. Angela Merkel nem mulaszthatja el az alkalmat, hogy hétfőn szót emeljen ez ellen”– jelentette ki John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.

2014 májusában kormányzati tisztviselők kezdtek el civil szervezeteket azzal vádolni, hogy „fizetett politikai aktivisták”, akik „idegen érdekeket érvényesítenek” Magyarországon – ezzel az Európai Unióba is importálva a kritikus, külföldi támogatásokat is felhasználó civil szervezetekkel kapcsolatos keményvonalas orosz álláspontot. A megbélyegző nyilatkozatok és az ellenséges médiatudósítások közepette, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a társadalom szemében ellehetetlenítsék ezeket a szervezeteket, a kormány elrendelt egy vizsgálatot 59 olyan civil szervezet ellen, amelyik elosztja, illetve részesedik a norvég állam által finanszírozott támogatási keretből.

„Ez egy politikailag motivált vizsgálat volt, amelyet megelőztek a miniszterelnök és más kormányzati tisztviselők nyilatkozatai, amelyekben már előre valószínűsítették a szervezetek bűnösségét, bármiféle kézzelfogható bizonyíték nélkül bűncselekményekkel és pénzügyi szabálytalanságokkal vádolták meg őket” – mondta John Dalhuisen.

„Már bírósági ítélet is alátámasztja a civilek vegzálását. Január 23-i döntésében a Budai Központi Kerületi Bíróság jogellenesnek találta a házkutatást és a lefoglalásokat, mivel a házkutatás idején még nem állt fenn bűncselekmény elkövetésének gyanúja” – hagsúlyozta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az ellenőrző szerv nem részletezett büntetőjogi vádaskodását követően a rendőrség bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozásokat a Civil Támogatási Alappal kapcsolatban, majd nagy erőkkel házkutatást is tartott két szervezetnél, illetve egy munkatársuk lakásán, ahol számítógépeket, szervereket és dokumentumokat foglaltak le.

Négy civil szervezet néz szembe különböző jogi eljárásokkal, amelyek eredményeképpen elveszíthetik az adószámukat, és nagyjából ezzel le is húzhatják a rolót.

„A civileket érő támadás stigmatizálja az egész civil szférát, sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, és ami a legfontosabb, veszélyezteti az egész társadalmat, amelynek érdekében ezek a szervezetek dolgoznak” – összegezte Jeney Orsolya.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.