Az eddigieknél is undorítóbb módon szúrt ki a kormány a diákokkal

  • – gera –
  • 2017. május 29.

Belpol

Több tízezer középiskolásnak tették tönkre az érettségijét.

Nemrég zajlottak le a szakgimnáziumi érettségik, amelyek miatt diákok, tanárok és szakmai szervezetek is tiltakoztak, mert a szakgimikben tanulók egyszerűen nem dönthették el, miből tesznek érettségit ötödik vizsgatárgyként; kötelező volt a szakmai tárgyat választaniuk. Ez még a kisebbik probléma: a szakmai érettségik pontos követelményét ugyanis egészen a tavalyi év végéig, december 28-ig nem árulták el, hiába küzdöttek ezért a diákok. Vagyis

négy év helyett pár hónapja maradt egy szakgimis tanulónak a felkészülésre.

A 168 Óra most azt írja, okkal gyanítható, hogy súlyosan alkotmánysértő, ahogy lebonyolították a szakmai érettségiket. A lap szerint akár ötvenezer diák is érintett lehet.

Az eduline.hu-nak a múlt héten egy anyuka írta meg: fia osztályában a legjobb szakmai érettségi dolgozat 42 százalékos lett. Azóta többen is írtak az oktatási portálnak: volt, aki arról panaszkodott, olyan kérdések voltak a szakmai érettségiben, amiről a gyerekek azt se tudták, „eszik-e vagy isszák őket”. Egy másik szülő úgy fogalmazott, „nem az a probléma, hogy érettségizni kell szakmából is, hanem az, hogy ezt milyen inkorrekt módon intézte a kormány: állandóan változtatva a játékszabályokat, az elvárási szintet, tudásanyagot stb.”.

false

 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt


Más azt írta: „Szakgimnáziumban érettségiző gyerekből – 29 fő – 5 db 2-es, a többi 1-es. Van olyan gyerek, aki nem is mehet szóbelire! Miféle írásbeli érettségi volt ez?”

A kormány szerint nincs itt semmi probléma, mert a változások időben ismertek voltak mindenki számára. A 168 Óra azt írja, Palkovics László azzal érvel, hogy már 2011-ben látható volt: a szakgimnáziumokban az ötödik vizsgatárgy szakmai lesz. Ám ez nem válasz arra, hogy a szakmai tárgy tartalmát miért csak úgy négy hónappal az érettségi előtt határozták meg.

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.