Az Európai Bizottság vizsgálja Orbán felhatalmazási törvényét
vonderleyen1.jpg

Az Európai Bizottság vizsgálja Orbán felhatalmazási törvényét

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. március 31.

Belpol

Kovács Zoltán szerint minden összhangban van az uniós szabályokkal.

Az Európai Bizottság megvizsgálja a magyar parlamentben által hétfőn elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt és annak kormányzati végrehajtását - közölte Eric Mamer, az uniós bizottság vezető szóvivője. Mamer elmondta, az uniós bizottság vizsgálata során figyelemmel lesz a  valótlanságot terjesztők büntethetőségére vonatkozó törvénycikkre, ugyanis a szólásszabadságot, valamint a média és a véleménykifejezés szabadságát még e nehéz időkben is tiszteletben kell tartani.

Mamer ismertette az Európai Bizottság elnökének a tagállamok rendkívüli intézkedéseiről kedden kiadott nyilatkozatát, amelyben Ursula von der Leyen kiemelte: a kormányoknak gyors és hatékony fellépéshez szükséges eszközökkel kell rendelkezniük az állampolgárok közegészségének védelme érdekében.

A bizottság elnöke rendkívül fontosnak nevezte, hogy az intézkedések meghozatala ne az uniós szerződésekben meghatározott alapelvek és értékek rovására történjenek. Igaz, von der Leyen nem említette Magyarország nevét, általánosságban beszélt.

„Most fontosabb, mint valaha, hogy az újságírók szabadon és pontosan tudják végezni munkájukat a hamis hírek elleni küzdelem sikere és annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok hozzáférhessenek a szükséges információkhoz" - fogalmazott.

Von der Leyen egyebek mellett aláhúzta azt is, hogy az intézkedéseknek szükségesnek és arányosnak kell lenniük, érvényességüket korlátozni kell, „nem tarthatnak határozatlan ideig". Ezenkívül a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az intézkedéseket rendszeresen ellenőrizzék - tette hozzá.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Twitteren tette közzé gondolatait, azt állítva a magyar intézkedések összhangban vannak az uniós szerződésekkel.

Arról, hogy valójában mit szolgál Orbán felhatalmazási törvénye, itt olvashat:

Orbánnak két célja volt a felhatalmazási törvénnyel: az ellenzék lejáratása és a viták kiiktatása

Lényegében eddig is azt csinált, amit akart. Mostantól bírálni is nehezebb lesz. Áder János villámgyors tollának köszönhetően a mai naptól életbe lépett a Parlamenten tegnap átvert koronavírus elleni védekezésről szóló, köznépi nevén felhatalmazási törvény. Bár a törvény formálisan kiterjeszti a miniszterelnök és a kormány mozgásterét, megalkotásának aligha ez volt az elsődleges célja.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.