Az Európai Bizottság vizsgálja Orbán felhatalmazási törvényét
vonderleyen1.jpg

Az Európai Bizottság vizsgálja Orbán felhatalmazási törvényét

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. március 31.

Belpol

Kovács Zoltán szerint minden összhangban van az uniós szabályokkal.

Az Európai Bizottság megvizsgálja a magyar parlamentben által hétfőn elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt és annak kormányzati végrehajtását - közölte Eric Mamer, az uniós bizottság vezető szóvivője. Mamer elmondta, az uniós bizottság vizsgálata során figyelemmel lesz a  valótlanságot terjesztők büntethetőségére vonatkozó törvénycikkre, ugyanis a szólásszabadságot, valamint a média és a véleménykifejezés szabadságát még e nehéz időkben is tiszteletben kell tartani.

Mamer ismertette az Európai Bizottság elnökének a tagállamok rendkívüli intézkedéseiről kedden kiadott nyilatkozatát, amelyben Ursula von der Leyen kiemelte: a kormányoknak gyors és hatékony fellépéshez szükséges eszközökkel kell rendelkezniük az állampolgárok közegészségének védelme érdekében.

A bizottság elnöke rendkívül fontosnak nevezte, hogy az intézkedések meghozatala ne az uniós szerződésekben meghatározott alapelvek és értékek rovására történjenek. Igaz, von der Leyen nem említette Magyarország nevét, általánosságban beszélt.

„Most fontosabb, mint valaha, hogy az újságírók szabadon és pontosan tudják végezni munkájukat a hamis hírek elleni küzdelem sikere és annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok hozzáférhessenek a szükséges információkhoz" - fogalmazott.

Von der Leyen egyebek mellett aláhúzta azt is, hogy az intézkedéseknek szükségesnek és arányosnak kell lenniük, érvényességüket korlátozni kell, „nem tarthatnak határozatlan ideig". Ezenkívül a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az intézkedéseket rendszeresen ellenőrizzék - tette hozzá.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Twitteren tette közzé gondolatait, azt állítva a magyar intézkedések összhangban vannak az uniós szerződésekkel.

Arról, hogy valójában mit szolgál Orbán felhatalmazási törvénye, itt olvashat:

Orbánnak két célja volt a felhatalmazási törvénnyel: az ellenzék lejáratása és a viták kiiktatása

Lényegében eddig is azt csinált, amit akart. Mostantól bírálni is nehezebb lesz. Áder János villámgyors tollának köszönhetően a mai naptól életbe lépett a Parlamenten tegnap átvert koronavírus elleni védekezésről szóló, köznépi nevén felhatalmazási törvény. Bár a törvény formálisan kiterjeszti a miniszterelnök és a kormány mozgásterét, megalkotásának aligha ez volt az elsődleges célja.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.