Lázár János, Hódmezővásárhely táskahordozóból lett kiskirálya

Az otthon melege

  • Magyar Krisztián
  • 2018. január 13.

Belpol

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter megüzente: visszavonulna szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol máig döntő a befolyása a helyi közügyekre. Ha nem lesz miniszter, legalább több ideje jut az erdeje melletti rejtélyes luxuskastélyra.

Az utóbbi hónapokban egyre többet hallani arról, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2018-as választásokat követően visszavonulna saját választókörzetébe, ahol szülővárosa, Hódmezővásárhely és környezete fejlesztésével foglalkozna, illetve többet lehetne a családjával. Maga a miniszter is beszélt erről, szeptember közepén a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, hogy erről már egyeztetett Orbán Viktorral, mivel úgy érzi, kormánytagként elvégezte a rá bízott feladatokat. Bár a politikus környezetéből is hallottuk, hogy ezt Lázár teljesen komolyan gondolja, és önként lép egyet hátra, ez nem jelenti azt, hogy a miniszter biztosan nem vállalna szerepet egy újabb választási siker után felálló kormányban. Bárhogy dönt is Lázár János – vagy inkább Orbán Viktor –, visszavonulása aligha végleges. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogyan építette fel helyi politikai karrierjét, mekkora a befolyása Hódmezővásárhelyen és a választókerületében. Kíváncsiak voltunk a politikus és környezete gyarapodására is. Ennek érdekében a közéletben régóta otthonosan mozgó helyi civilekkel, jelenlegi és egykori politikusokkal, a miniszter korábbi városházi munkatársaival és a helyi üzleti élet több befolyásos szereplőjével is beszélgettünk.

Egyre feljebb

Beszélgetőtársaink hasonló helyzetekben névtelenséget kérnek, ám Hódmezővásárhelyen a szokásosnál is óvatosabbak az emberek, és többen külön garanciát kértek arra, hogy a cikkben semmilyen formában nem lesznek felismerhetők. Számos hajmeresztő történetet meséltek, ezek valóságalapját többnyire dokumentumokkal is alátámasztották, mégis arra kértek, ne írjuk meg, mert akkor nekik végük. Ezt azzal magyarázták, hogy Lázár János keze mindenhová elér Hódmezővásárhelyen – ahol 2002 és 2012 között polgármester volt –, és a környéken máig nem születhet nagyobb ügyekben döntés úgy, hogy ő arra ne adná az áldását, vagy legalább ne tudna a tervekről. Még abba is lehet beleszólása, hogy a fontosabb közalkalmazotti és köztisztviselői pozí­ciókat kik tölthetik be a városban.

A gyerekkora óta politikai pályára készülő Lázár Jánosról helyben széles körben ismert az a legenda, miszerint kisiskolás korában azt írogatta a füzetébe, hogy egyszer miniszterelnök akar lenni. Korábbi évfolyam- és iskolatársai elmondása szerint mindig látszott rajta a tudatosság. Olykor kissé merev, nem a legkönnyebben barátkozó alkat volt. Kiemelkedően jól tanult, és emellett sokat segített a földművelésből és gazdálkodásból élő szüleinek, akik igyekeztek mindenben támogatni őt. „Nehezen engedett magához közel embereket, azt nem mondom, hogy mindenkivel szemben zárkózott volt, de volt egy pont, amelyen túl nem lehetett kitalálni, mi jár a fejében. Nehezen viselte, ha valaki bántotta vagy kritizálta. A gimnáziumban (a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumról van szó – M. K.) többen is beszéltük egymás között, hogy állítólag volt neki egy listája, ahová azokat a neveket jegyezte, akik igazságtalanul bántották vagy keresztbe tettek neki. Ezt a listát sosem láttam, de el tudom róla képzelni, hogy létezett, és azt is, hogy máig a fejében vannak a nevek” – jellemezte egy volt iskolatársa.

Lázár János a gimnázium befejezése után Szegeden tanult tovább, 1999-ben végzett a jogi karon, de már az egyetem alatt bekerült a hódmezővásárhelyi városházára, ahol gyakornokként kezdett dolgozni, majd az akkori polgármester és KDNP-s – később fideszes – országgyűlési képviselő, Rapcsák András „táskahordozója” lett – helyben ma is sokan így emlékeznek vissza a jelenlegi miniszter felbukkanására. Az egyik akkori hivatali dolgozó szerint a fiatal jogász megbízható és precíz volt, mindent pontosan úgy és akkorra végzett el, ahogyan és amikorra kérték tőle. Egy idő után a saját ötleteivel is előállt. Egyebek közt e tulajdonságainak is köszönhette – és egy kis rokoni hátszélnek –, hogy a polgármester maga mellé vette. „Egyszer az egyik találkozónkra a polgármester hozta magával Lázár Jánost is, akit bemutatott, de ő a megbeszélés alatt nem szólt egy szót sem. Később aztán látszott, hogy a sofőrködés, a futárkodás és az ügyintézés mellett egyre több feladatot kapott, és a Rapcsák halála előtti években már tanácsadó, kampányfőnök, és sokáig az egyik bizalmasa is volt” – emlékezett vissza egy helyi beszélgetőtársunk. Egy idő után Lázár mint képviselői titkár már országgyűlési alkalmazott volt. Igazán közel akkor került Rapcsákhoz, amikor kitartott a politikus mellett azután is, hogy a polgármestert a helyi képviselő-testület 1999-ben felfüggesztette addigi kétes, korrupciógyanús ügyletei miatt, és később a grémium önmagát is feloszlatta (lásd: Sok lúd disznót győz, MaNcs, 1999. április 1.). Az ifjú titkár előmenetelét az is segítette, hogy a polgármestert az időközi választáson újra megszavazták, így az ő karrierje sem akadt meg.

Rapcsák 2002-es hirtelen halála Lázár János számára megnyitotta az utat. A fiatalember olyan városvezető mellett pallérozódott, aki sokszor erélyes, olykor alpári megnyilvánulásai ellenére – vagy éppen ezért – nagyon népszerű volt az átlagemberek körében. A hatalmas termetű Rapcsák kivételes jelenség volt, kimagasló intelligencia és kiváló retorikai érzék jellemezte, politikai ellenfeleit ügyesen figurázta ki. A helyi sajtót is a sajátjaként kezelte. Az akkori állapotokat ismerők szerint ennek köszönhette azt is, hogy az emberek ingerküszöbét nem érte el – többségükhöz talán el sem jutott –, hogy anyagilag mennyire nehéz helyzetben volt a város.

Bár Lázár Rapcsák halála idején már ismert figura volt, kevesen gondolták, hogy ő lehet az utód. Az akkoriban a polgármester mellett dolgozó forrásunk szerint nem biztos, hogy a ta­nács­­adónak sok ideje maradt volna Rapcsák mellett, a hivatalban arról suttogtak, a városvezetőnek megingott benne a bizalma. Egy vásárhelyi beszélgetőtársunk szerint „Lázár egyre önjáróbb lett, kezdett úgy viselkedni, akinek a polgármester mellett nemcsak feladata, hanem hatalma is van, ami nem tetszett Rapcsáknak. Ha jól emlékszem, Jánosnak is voltak olyan tervei, hogy elindítja saját ügyvédi praxisát.”

Már majdnem a csúcson

Már majdnem a csúcson

Fotó: MTI

Kulcs a sikerhez

Hogy valóban kitelt volna-e az ideje Lázárnak a városházán, nem tudni, mindenesetre 2002-ben a Fidesznek és a KDNP-nek gyorsan kellett jelöltet találnia az áprilisi országgyűlési választásokra. Több forrásunk is megerősítette, hogy a központban először nem Lázárra gondoltak, de arról már eltérő magyarázatokat hallottunk, hogy végül miért ő lett a befutó. Az akkori városvezetésben fontos szerepet játszó forrásunk azt állította, hogy csak néhány embernek volt kulcsa a Rapcsák András irodájában lévő széfhez. Miután Lázár kinyitotta, „rögtön felszólt a Fidesz-központba, ahonnan páran azonnal elindultak Hódmezővásárhelyre, köztük egy az akkori pártvezetéshez tartozó, ismert személy is. Még aznap visszamentek, de másnap már tudtuk, hogy kit jelöltek Rapcsák András helyére. Akkor mi csak sejtettük, mi volt a széfben” – mesélte informátorunk. Más viszont csupán azzal magyarázta Lázár jelölését, hogy a helyiek meggyőzték a KDNP és a Fidesz vezetését, köztük Orbán Viktort: olyan arcot kell indítani, akit könnyen össze lehet kötni a népszerű Rapcsákkal, és akkor nyert ügyük van. Így is lett, áprilisban Lázár János nagy többséggel, a szavazatok 55,8 százalékával megnyerte a választást.

Ezek után kézenfekvő volt, hogy a néhány hónappal későbbi önkormányzati választáson is Lázár János induljon – bár volt némi hezitálás. A miniszter néhány hete maga mesélte el a nemrég elhunyt hódmezővásárhelyi városvezető, Almási István temetésén, hogy először az akkori polgármestert kérdezték, folytatná-e, de Almási azt mondta, jöjjenek inkább a fiatalok. Végül az országgyűlési választásokhoz képest egy fokkal szerényebb eredménnyel nyert Lázár, aki még 28 éves sem volt, amikor Hódmezővásárhely élén találta magát.

Városvezetőként fokozatosan leszámolt azokkal a hivatali és intézményi vezetőkkel, akik szerinte nem voltak alkalmasak a feladatra, vagy nem találta őket elég megbízhatónak, köztük olyanokkal is, akiket korábban Rapcsák barátaiként, bizalmasaiként tartottak számon. „Polgármesteri munkája elején érezhető volt, hogy más elvárásai vannak, mint az elődjének. Precízebb, aktívabb és ellenőrizhetőbb munkát várt el a vezetőktől és minden alkalmazottól, akivel csak kapcsolatba került. Azt is kiszúrta és szóvá tette, ha egy hivatalnok szerinte nem jól öltözködik. Kezdetben furcsa volt, hogy alig tegeződik, a közvetlen munkatársaival szemben az indokoltnál is kissé távolságtartóbb volt” – jellemezte a polgármester belépőjét egy korábbi munkatársa, azt is hozzátéve: a népszerűségét úgy akarta csúcsra járatni, hogy ahol csak tudta, dicsérte elődjét. Néhány évvel később szobrot is állíttatott a város főterén Rapcsáknak, akiről a belvárosban utcát is elneveztek.

Hódmezővásárhely Lázár János vezetése idején is a Fidesz bevehetetlen bástyája maradt: 2002 és 2010 között három egymást követő országgyűlési és önkormányzati választáson még csak megszorongatni sem tudták ellenfelei az országos politikában is egyre fontosabb politikust. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a baloldali ellenzék sosem volt erős a városban, ahogyan most sem az. Lázár az Országgyűlés jegyzője, majd a Fidesz frakcióvezető-helyettese, frakcióvezetője, Miniszterelnökséget vezető államtitkár, ezután pedig miniszter lett, s mindeközben folyamatosan hangsúlyozta, hogy neki továbbra is szívügye Hódmezővásárhely. Orbán Viktor 2012-ben jelképesen „kikérte” Lázárt a várostól, mert a Miniszterelnökség vezetésével bízta meg, és államtitkár már akkor sem lehetett polgármester is.

A város „elengedte” a polgármesterét, de a volt polgármester állami főtisztviselőként sem engedte el a várost: továbbra is bejárt a vásárhelyi képviselő-testületi ülésekre, ahol máig hozzászól, kommentál, és ha kell, rendreutasít. Ott ült a polgármesteri székben őt követő Almási István jobbján, elegáns ujjfeltartással jelezte, ha mondandója volt, és azonnal meg is kapta a szót. Ez minden bizonnyal így lesz ezután is, hiszen az Almási halála miatt kiírandó időközi választásra a Fidesz jelöltje az eddigi alpolgármester, Hegedűs Zoltán lett, aki szintén Lázár János embere – mint mindenki, aki valamilyen jelentősebb pozíciót tölt be a város közintézményeiben.

Lázár gyakran részt vesz a választási körzetéhez tartozó másik nagyobb város, Makó testületi ülésein is, ott is felszólal. Rendszeres fogadóóráin, ahol „az utca embere” panaszolhatja el a gondjait, Lázár jegyzetel, és ha jogosnak tartja a kérést, észrevételt, akkor kiadja a polgármesteri hivatal illetékeseinek, hogy oldják meg az ügyet; sokszor a hivatali vezetők közül is többen bent ülnek ezeken a fogadóórákon. A volt polgármester rendszeresen megjelenik a helyi közéleti eseményeken, október végén például a makói református gyülekezet istentiszteletén mondott beszédet. A helyi média pedig kiemelten kezeli minden megmozdulását. Nem túlzás azt állítani, hogy többször szerepel a helyi online portálok és a városi televízió híreiben, mint a hivatalban lévő vásárhelyi polgármester. Sokszor a kormányinfóiról, parlamenti hozzászólásairól is közölnek bejátszásokat. Az egyik legbizarrabb beszámolót Lázár János bízik a szerelemházasságban címmel a Vásárhelyi Televízió készítette egy november közepi makói fórumról, amelyen a 2014-ben kialakított választókörzetről is beszélt a miniszter. Makót ekkor hozzácsapták Hódmezővásárhelyhez, amit Lázár azzal kommentált, hogy ez kényszerházasság, de nem baj, mert a kényszerházasságból „lassan érdekházasság lett, ami eggyel jobb, és azt remélem, hogy szerelmi házassággá alakul a mögöttünk hagyott és az előttünk álló hetekben, hónapokban és években. Tehát kényszerből érdek, érdekből szerelem – ez az ideális házassági lehetőség”. Ugyanitt mondta el azt is, azért kérte Csongrád megye átnevezését Csongrád-Csanád megyére, hogy a makóiak is lássák: a választókörzetnek két központja van.

Lázár János és jobbján Hegedűs Zoltán, Hódmezővásárhely alpolgármestere illetve polgármesterjelöltje

Lázár János és jobbján Hegedűs Zoltán, Hódmezővásárhely alpolgármestere illetve polgármesterjelöltje

Fotó: MTI

Közpénz közelében

A vásárhelyi közéletben a politikus felesége, Lázárné Megyeri Zita is szerepet vállal, tagja egy elsősorban jótékonykodással foglalkozó helyi civil szervezetnek és alapítványnak. A Tiszta Szívvel Egyesület és a Tiszta Szívvel Alapítvány évek óta adománygyűjtéseket, jótékonysági esteket rendez, és még azt is vállalta, hogy felújít több városi játszóteret. Lázár egy 2015-ös interjújában azt állította, hogy a játszótér-felújításokat „állami és önkormányzati pénzektől teljesen függetlenül” végezte az egyesület. Ehhez képest a Tiszta Szívvel Alapítvány 2014. évi beszámolójában az szerepel, hogy 17,2 millió forintot utalt át nekik a hódmezővásárhelyi önkormányzat egy játszótér kialakítására, majd egy év múlva szintén ugyanerre – illetve néhány más program megszervezésére – 10,1 millió forintot. Ezeken kívül 2013-ban is jelentősebb, 12,3 millió forintos támogatást kaptak a várostól, de az alapítvány éves beszámolójából nem derül ki, hogy mire költhették ezt a pénzt.

Nemrég egy másik olyan alapítvány is jelentős közpénzhez jutott, amelyben szintén szerepet vállalt Lázár felesége. Az 1,2 milliárd forint uniós forrást egy koraszülötteket és azok szüleit segítő mentorhálózat kialakítására kapta a szegedi Korábban Érkeztem Alapítvány, a támogatási szerződést idén nyáron írták alá. Az 1,2 milliárd forinthoz egy fillér önrészt sem kellett hozzátennie a szervezetnek, amelynek pályázati sikeréről még a Fidesz honlapja is beszámolt. A támogatásról szeptemberben tudósított az LMP-s Hadházy Ákos, aki jelentős túlárazásokat vélelmezett a projektben. Az alapítvány és a kormánypárti média megpróbálta az ellenzéki politikus botránykeltéseként tálalni az ügyet, és Lázár is megszólalt: ha a felesége szerepvállalása összeférhetetlen, akkor szerinte ennyi erővel Hódmezővásárhelyen senki nem nyerhetne pályázaton, mert ő ott lakik. Közben kiderült, hogy nem csak a feleség révén van kapocs Lázár és az alapítvány között, hiszen Csíkosné Bakos Boglárka kuratóriumi elnök a Lázárékkal közeli kapcsolatot ápoló Sánta családhoz kötődik, ifjabb Sánta Jánosnak, a Continental Dohányipari Zrt. vezetőjének a sógornője. Lázár János és a Sánta család kapcsolatáról először akkor kezdtek beszélni, miután kiderült, a miniszter által benyújtott trafiktörvényt egy „Sánta János nevű felhasználó” számítógépén írták. Csíkosné egyébként a hvg.hu akkori összesítése szerint 4 trafikot nyert Szegeden, a lányának 5 jutott Győrben, a férje, Csíkos Attila pedig 5 budapestinek örülhetett.

Egy érdekes épület

Hódmezővásárhelyen a miniszterrel kapcsolatos beszélgetéseink során rendre előkerült Lázár János gazdagodása is, elsősorban egy a városhoz közeli vadászkastély ügye izgatja a helyieket. A közigazgatásilag Vásárhelyhez köthető batidai tanyavilág szélén nemrég kialakítottak egy hatalmas és több kisebb épületet, amelyekről a környékbeliek régóta úgy gondolják, hogy azokhoz köze lehet Lázárnak is. A beruházásról tavaly szeptemberben számolt be az Átlátszó: akkor óriásdaruval építették a házakat, decemberi ottjártunkkor viszont úgy tűnt, végeztek a munkákkal. A kastély papíron korábban Kulik Jenő hódmezővásárhelyi ügyvédé volt, ő 2015-ben vette meg a területet egy vadásztársaságtól. Később alapított egy céget, amelyben két társtulajdonos is van, és ide apportálta az ingatlan vagyont. Kulik és Lázár János könnyen összeköthető: nagyjából egyazon időszakban voltak gyakornokok Rapcsák András idején az önkormányzatnál, s bár egykor politikai ellenfelek voltak, később Kulik rendszeresen adott jogi tanácsokat Lázár Jánosnak. Ezt maga a miniszter is elismerte, de a Miniszterelnökség szerződései között is fellelhető egy összesítés, amely szerint Kulik Jenővel 2014-ben 4,55 millió forint értékben szerződtek jogi tanácsadásra.

Az épületek

Az épületek

Fotó: Bankó Gábor

Az Átlátszónak tavaly nyilatkozó Lázár azt állította, neki semmi köze sincs a vadászkastélyhoz, amelynek a megépítéséről akkor hallott, amikor az építtető tájékoztatta őt, mivel a telek szomszédságában „mintegy 45 hektáros területen erdőgazdálkodást folytat”. Csakhogy az általunk látott földhivatali térképmásolatok és tulajdoni lapok, továbbá a helyszíni tapasztalataink alapján ennél összetettebb a helyzet. A vadászkastély egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amit teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe; minden bizonnyal az épületegyüttes is csak úgy közelíthető meg, ha az oda tartók átmennek e területen. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor Kulik Jenő megvette a vadászkastély területét. Az épületek környezetében további két olyan földrészlet van, amely Lázár édesanyjáé; ezek 2015-ben és 2016-ban kerültek a nevére. Lázár Jánosnak is van olyan földbirtoka, amely majdnem szomszédos a kastéllyal, mi több, a két fia nevén is van ott egy földrészlet. Ezek összesen 40,45 hektárt tesznek ki. Összegezve: Lázár János bizalmasa vásárolt egy kis területet, ahova építtetett egy vadászkastélyt, de ezelőtt és közvetlenül ezután a miniszter és családtagjai megszerezték a szomszédos területek nagy részét, köztük azt, amely teljesen körbezárja az épületeknek helyet adó ingatlant. Az is furcsa, hogy a kastélyhoz a közútról egy hatalmas kapun – és egy kocsiban ott ülő biztonsági őrön – keresztül lehet bejutni, amely annak a kerítésnek a része, amelyet a Lázárékhoz tartozó földek egy része köré húztak.

false

Több olyan hódmezővásárhelyivel is beszéltünk, akik jól ismerik Kulik Jenőt, és ugyan nincsenek tisztában az ügyvéd minden egyes bizniszével, de mindannyian kizártnak tartják, hogy a luxusingatlan kialakítására lett volna saját tőkéje. Ráadásul Kulikról nem is tudják, hogy nagy vadász lenne, nem úgy, mint Lázár János, aki annak a vadásztársaságnak a tagja, amelynek a területe éppen a vadászkastély környékén fekszik. A fentieken túl is vannak arra utaló jelek, hogy a miniszternek az általa közölteknél több köze lehet az ingatlanhoz. Találkoztunk egy olyan vállalkozóval, aki bemutatott nekünk több bizonyítékot arra, hogy az építkezés egyik elemének kivitelezéséhez tőle is kértek árajánlatot. Megkaptuk azt a dokumentációt is, amelyek alapján elvégezhette volna a munkát, de ezeket nem közölhetjük, hiszen így jó eséllyel kiderülne, kiről van szó. Ő akkor állt el a megbízástól, miután megtudta, hogy „kinek a képe rajzolódott ki a háttérben”. Mint elmondta, az árajánlat összeállításához szükséges konzultációk során is előkerült Lázár János neve. Ugyanez a vállalkozó beszélt nekünk arról, hogy az általa látott tervekből könnyen megállapítható volt: a teljes beruházás értéke több száz millió forint lehetett, és a költségeket tovább emelhette a belső kialakítás, amelyre külön lakberendezővel szerződtek.

Spórolt a család

Lázár Jánosnak hivatalosan, a vagyonnyilatkozatai alapján nem lenne elég pénze egy ekkora léptékű beruházásra. Persze a miniszter így is vagyonos ember: rengeteg földje van, 2016-ban vett egy Mercedes V-osztály típusú autót, kötvényben, életbiztosításban, törzsrészvényekben van több mint 42 millió forintja, készpénzben 14,2 milliója – igaz, ezek mellett a banki és a magánszemélyekkel szembeni tartozása a 70 millió forintot is meghaladja. Lázár rendszeres havi jövedelme 1,1 millió forint – plusz a különböző költségtérítések –, földbérleti díjból, osztalékból tavaly 12 millió forintja gyűlt össze, illetve erdőgazdálkodás címén még 3 millió forint bevételt jelzett a 2016-os vagyonnyilatkozatában. A miniszter Vásárhelyen az egyik belvárosi utcában található, 2001-ben vásárolt, később 260 négyzetméteresre bővített házban él feleségével és két általános iskolás fiúgyerekével. Az ingatlan nem hivalkodó, kívülről átlagos polgári ház képét mutatja, arról, hogy ott tehetősebb emberek élnek, maximum Lázárné luxusautója árulkodik. A politikusnak van egy kolozsvári székhelyű, erdőgazdálkodással foglalkozó cége is, de az adatok tanúsága szerint ez alig végezhet érdemi tevékenységet.

Amikor előkerül a vagyonosodása, Lázár János rendre azzal védekezik, hogy „családi összefogással” sikerült hozzájutniuk az értékesebb ingatlanokhoz. Ezt emlegette 2014-ben is, amikor az RTL Klub kiderítette, hogy a miniszter egyik kisfiának a nevére vásároltak egy luxuslakást a budai Sváb-hegyen. Ennek értékét 60–70 millió forintra lőtte be a tévécsatorna, amely akkor azt is feltárta, hogy 2013-ban a gyerekek nevére egy húszmilliós mádi szőlőbirtokot is vettek Lázárék. Azt korábban maga Lázár hozta nyilvánosságra – miután 2005-ben bemutatta a felesége és az akkor még egyetlen fia vagyonnyilatkozatát –, hogy a feleség nevén van egy szegedi lakás és egy 160 négyzetméteres révfülöpi üdülő, az akkor alig több mint 1 éves gyereküknek pedig 20 ezer svájci frankos előtakarékossága. Az origo.hu-nak 2011-ben a nyaraló és a szegedi lakás kapcsán családi segítségről beszélt Lázár János: „A feleségem is spórolós családból származik, őt is támogatják a szülei.”

Fut a szekér

Lázár János gazdálkodással foglalkozó szülei egyébként nem különösebben vagyonosak, bár a környéken sok földterületük van. Ám a tágabb értelemben vett családban a miniszter nagybátyja már igazi nagypályás. Gyapjas Károly Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-jében Lázár Jánosnak is van 2 százaléknyi részesedése, 2012-ig igazgatósági tag is volt a csak 2016-ban 1,7 milliárd forint nettó árbevételt termelő cégben. (Lázár János édesapja, valamint Gyapjas Károly és az ő rokonai a Blikk szerint összesen 505 hektár földet vettek az állami árveréseken 753 millió forint értékben.) A Gorzsai Mezőgazdaság Zrt. szerepel a Miniszterelnökség azon összesítésében, amely a 2007 és 2015 közötti időszak legtöbb hazai és uniós agrártámogatásokat elnyerő cégeit rangsorolta: a dokumentum szerint a vállalkozás csak ebben az időszakban 3,03 milliárd forintot kapott. A Magyar Államkincstár adatbázisában szereplő információk alapján azt már mi összesítettük, hogy 2016 januárja és 2017 szeptembere között ehhez a 3 milliárdhoz még érkezett 536,6 millió forint agrártámogatás, ezenfelül 2012-től mostanáig 493 millió forint landolt hasonló jogcímen Gyapjas Károly másik érdekeltségénél, a Gorzsai Takarmánytermelő Kft.-nél. Ez összesen 4 milliárd forintnál is több támogatás – ennek fényében furcsán hangozhat Lázár János 2016-os kijelentése, miszerint egy esetleges szavazáson nem tudna jó szívvel amellett voksolni, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. „Vagy nem mennék el szavazni, vagy ha elmennék, akkor a kilépés mellett szavaznék egy ilyen szituációban” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki Hódmezővásárhely polgármestereként is megtapasztalhatta az európai uniós források pezsdítő hatását.

Az még nyitott kérdés, hogy Lázár János marad-e a nagypolitika élvonalában, vagy valóban visszavonul Hódmezővásárhelyre, hogy a környék, valamit saját és családja, rokonsága boldogulását egyengesse. Több őt ismerő helyi elem szerint Lázár szűkebb körben többször említette, fárasztó a mindennapos ingázás Budapest és Hódmezővásárhely között, és sokkal többet foglalkozna valódi szakpolitikai kérdésekkel is – most viszont túl sok idejét és energiáját emészti föl a túltolt kormánypropaganda. És bár Orbán Viktor az elmúlt két évben többször is visszanyesett a befolyásából, a főminiszter szerepe a jelenlegi kormány és az állam működtetésében hatalmas. Nehezen elképzelhető, hogy önszántából veszni hagyná azt az éveken át építgetett befolyást és hatalmi potenciált, aminek köszönhetően ma gyakorlatilag ő az ország második embere. S ha most hátrébb húzódik, kérdés az is: vajon nem kell-e végleg búcsút intenie a nagy gyerekkori álomnak – a miniszterelnökségnek is?

Figyelmébe ajánljuk