Bayer Zsolt elgondolkodik, hogy mi a baj, de megoldásként még több gyűlöletet ajánl

  • narancs.hu
  • 2018. február 26.

Belpol

Rosszul érintette a hódmezővásárhelyi választás.

Úgy tűnik, hogy a Fidesz-szimpatizánsok is kissé lefagytak a tegnapi hódmezővásárhelyi ellenzéki győzelemtől. Míg Mráz Ágoston, a kormánypárti Nézőpont Intézet elemzője próbálja megmagyarázni az eredményt, addig Bayer Zsolt épp ennek ellenkezőjére szólít fel.

Ma reggeli publicisztikájában elismeri a súlyos vereséget, és azt kéri a kormánypárti hívektől, hogy ne próbálják meg most megmagyarázni az eredményt.

„Csak azt ne csináljuk, hogy most elkezdjük megmagyarázni. Jószerével 2006 óta alig-alig veszítettünk el bármit is. Főleg nem, ha valódi tétje volt. Ez most tizenkét éve az első komoly vereség. Szimbolikus térben, szimbolikus időben, szimbolikus városban.”

Bayer szerint a részvételi arány szimbolikusan magas volt, ezért sem érdemes becsapniuk önmagukat.

„Ideje most megállni egy pillanatra, és elgondolkodni, hogy mi a baj. Mit csinálunk rosszul, mi nem sikerült, mi volt a baja a hódmezővásárhelyi szavazóknak. Ha nem ezt akarjuk megérteni és feltárni, ha ehelyett elkezdünk félrenézni és leginkább hamis magyarázatokat gyártani, akkor nagy baj lesz. Nagyobb, mint amekkorát el tudunk képzelni” – írja Bayer

Bayer szerint a hódmezővásárhelyi vereség egyrészt rosszkor jött a Fidesznek, másrészt jókor, ugyanis még van 40 napjuk az országgyűlési választásokig arra, hogy kitalálják, mit rontottak el.

„Most jön a legnehezebb, legrémesebb, legfárasztóbb, leghalálosabb maraton. Nincs fáradtság, nincs kiengedés, nincs elbizakodottság, önhittség. Alázat van és tengernyi munka.”

Ha csak ennyi lenne, az egy józannak tekinthető reflexió lenne Bayertől – de mond mást is.

A „torz vigyorú” ellenzék (a „halott”, aki most Hódmezővásárhelyen „felült”) megint „a hazánkra fenekedik”, ezért Toldihoz hasonlóan még bátrabbnak kell lenniük, hogy ne váljék a Fideszből (= Magyarország) „farkasétek”. „Akkor mától így, ha kérhetem” – zárja sorait a párt felkent írója.

Vagyis ha valaki azt hitte, hogy a Fidesz a hátralévő negyven napban már nem fokozza a vadulást (= nyílt fenyegetés, félelemkeltés, hazaárulózás stb.), akkor az nagyot téved.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.