Buzizik a Vöröskereszt Veszprém megyei igazgatója

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 14.

Belpol

„Baráth Gábor magánvéleménye, nem a szervezet véleményét tükrözi”.

 

„Volt, amikor büntették a buziságot, aztán már csak ejnye-bejnye volt. Nos, én nem akarom megvárni, amíg kötelezővé teszik” – többek között ez az idézet állt Hofi Géza nevével és fotójával együtt Baráth Gábornak, a Magyar Vöröskereszt Veszprém megyei igazgatójának Facebook-oldalán, azzal a kommentárral, hogy „jól haladunk pedig”.

A Telex írta meg, hogy a segélyszervezet tisztségviselője – aki 2019-ben a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt Ajkán, és most önkormányzati képviselő a városban – több melegellenes posztot is közzé tett a Facebookon, egyértelműen kiderül, mi a véleménye.

 
Forrás: Telex
 

 A hírportál kérdése után Baráth átállította a közösségi oldali megosztásait, amelyeket most már csak az ismerősei láthatnak. 

A Telex érdeklődésére a Magyar Vöröskereszt közölte, elhatárolódik a homofób bejegyzésektől,  Baráth Gábor posztjai az ő magánvéleményét tükrözik, semmiképp sem a közösség nézeteit, mert a Vöröskereszt semmilyen kirekesztő és megkülönböztető álláspontot nem tart elfogadhatónak, továbbá azt is megírta a szervezet, hogy „időközben kollégánk a kérdéses posztjait törölte személyes közösségi médiaoldaláról, amelyen egyébként a szervezet semmilyen módon nem szerepelt”.

A Telex emlékeztet arra, hogy a pedofiltörvény elfogadása óta egyre több a homofób indíttatású konfliktus, szomszédok közötti vitában, a tömegközlekedésen, iskolában, munkahelyen, ezek viták, de erőszakkal való fenyegetés is előfordul.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.