Bács-Kiskun megye 1. és 2. számú választókerület: Kecskemét

Cifra ügyek városa

szerző
Matkovich Ilona
publikálva
2014/13. (03. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Mercedes által fizetett iparűzési adó évekre rendbe tette a város költségvetését, sok helyi mégsem elégedett: a gyár betelepítése ellenére nő a munkanélküliség. Egy város, ahol a fideszes vezetés 2010 előtt gesztust tett a szocialista kormánynak is.

"Kecskemét távirányítással működik Felcsútról, a választók itt sosem az emberre, hanem pártra szavaznak" - állítja Király József, a kecskeméti és a Bács-Kiskun megyei MSZP elnöke. Szerinte ez azért van így, mert az itteniek túlnyomó többsége az önkormányzati, illetve általa támogatott helyi televízióból, rádióból, a Kecskeméti Lapok című újságból és a megyei napilapból tájékozódik. A helyi közösségi média teljesen kiszolgálja a jelenlegi vezetést, az aktuális városi problémákról nem adnak hírt, az ellenzék nem kap lehetőséget. Kecskemét büdzséjéből évente több mint százhúszmillió forintot költenek a városi televízió, a Gong Rádió és az önkormányzati Kik-For Kft. többségi tulajdonában lévő Kecskeméti Lapok fenntartására, valamint a megyei lap Grátisz mellékletére, míg a helyi kereskedelmi médiumok nagyrészt a városmarketing-keretből kapnak pénzt, amelynek eddigi 35 milliós keretét 2014-ben 83 millió forintra emelte az önkormányzat.

Csak jó hírek

Mészáros László, a Kecskeméti Lapok, valamint a kiadó ügyvezetője az ellenzék szerint fideszes reklámújsággá silányította a nagy hagyományokkal rendelkező városi hetilapot. A Kecskeméti Lapok tulajdonosa, az önkormányzat adta ki például Szőcs Géza 2009-ben megjelent A magyar szép című kötetét Mészáros László szerkesztésében, és a kiadó gondozásában jelent meg A második kecskeméti konferencia és az Új államalapítás című kötet, amelyet Szőcs és Mészáros közösen szerkesztett.

Mészáros hét éve vesz fel közpénzt Kecskeméten, emellett szakértőként is számláz az önkormányzati cégnek. Ezek nagysága több százezer forint, de van közöttük több mint egymillió forintos számla is. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere 2007-ben kezdeményezte, hogy az önkormányzat többségi tulajdont kapjon a cégben. Ezután a Kecskeméti Lapok Kft. taggyűlése havonta 500 ezer forint + 50 százalék mozgó prémium-jutalékot szavazott meg Mészáros Lászlónak, valamint ezer kilométernyi térített gépkocsi-, továbbá korlátlan mobiltelefon-használatot. Ezekre jönnek a szakértői megbízatások. A Kecskeméti Lapok ingyenes, de miután a városi cégek reklámjaival van tele, így azok vélhetően fizetnek a megjelenésért. A legutóbbi számban két teljes oldalon szerepelt Zuschlag ügye, aminek a megjelenését nem tudni, ki fedezte. Mészáros László egyébként a Civil Összefogás Fórum (CÖF),valamint a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület egyik vezetője. Korábban MDF-tag volt, de a Bács-Kiskun megyében rendre országgyűlési mandátumot nyerő Lezsák Sándort követve otthagyta a pártot.

A 110 ezer lakosú Kecskeméten meglehetősen reménytelen az ellenzék helyzete, hiszen az elmúlt években több százmilliárdos termelői beruházás került a városba, sok ezer új munkahely alakult, és emellett sokmilliárdos infrastrukturális beruházások is zajlanak a térségben.

"Kecskemét pezseg, ami elsősorban a Mercedes-gyár idetelepülésének köszönhető. Ezt a beruházást Gyurcsány Ferenc hozta Kecskemétre, és Szemereyné Pataki Klaudia fideszes gazdasági ügyekért felelős alpolgármester végezte az akkori jegyzővel közösen a munka oroszlánrészét. Ehhez képest Orbán Viktor a gyár 2012-ben történt átadásakor ki sem ejtette Gyurcsány nevét" - mondja egy, a városházi ügyeket jól ismerő helyi forrásunk. (Orbán ezenkívül járt a Mercedes-gyárban, és később sem utalt arra, hogy a gigaberuházást Gyurcsány brusztolta ki a németekből.)

A kecskeméti Daimler-Mercedes-projekt önkormányzati koordinációját korábban ellátó Szemereyné Pataki Klaudia egyébként tavaly áprilisban jutott be a parlamentbe, miután megkapta a jegybankelnökké kinevezett Matolcsy György mandátumát. Szemereyné állítólag szívesen megmérettette volna magát az április 6-i választáson is, de a Bács-Kiskun megyei 1. számú, "a komondoros Balogh" körzetébe végül férfi jelöltre esett a választás. Amennyiben Zombor Gábor győz, Szemereyné lehet ősszel a polgármesteri szék várományosa Kecskeméten.

A városi hirdetőtáblákat elnézve mintha csak a Fidesz készülne az országgyűlési választásra. A baloldali Összefogás jelöltjei, az MSZP színeiben induló Király József és Laskovics Diána fotója egyetlen köztéri plakáton sem látható. 2007-ben az önkormányzat 15 évre kiadta a Simicska Lajos tulajdonában lévő Euro Publicity Kft.-nek a város teljes reklámhasznosító tevékenységének ellátását. "Ha valaki ki akar rakni egy reklámot, hozzájuk kell elmenni. Rendkívül magas áron kínáltak nekünk is felületet, de mi olcsóbb megoldást választunk. Magánfelajánlások alapján házfalakon, ablakokban helyeztük el a választási plakátjainkat" - mondta lapunknak Király.

Jöttek, mentek

A rendszerváltás után Kecskemét városvezetése a regnáló kormányhoz képest többnyire ellenzéki volt: Antall József idején az első polgármester, Bányai Endre az 1990. őszi taxisblokád miatt lemondott, őt Merász József (függetlenként, de az SZDSZ támogatásával) követte, akit Horn Gyula éveiben Katona László (MDF) követett. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt a fideszes Szécsi Gábor vezette a várost, aki pártja 2002-es választási veresége ellenére is imponáló többséggel nyert Kecskeméten. Második ciklusa felénél, 2004-ben azonban Leviczky Cirill, a Fidesz helyi csoportjának korábbi frakcióvezetője, valamint a választókörzet oktatási és egyházügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy pártja megvonja Szécsitől a bizalmat. (Részletesen lásd: Polgártalanítás, Magyar Narancs, 2004. március 11.) 2006-ban Zombor Gábor (Fidesz) lett meggyőző fölénnyel a város első embere, akit személyesen Orbán Viktor kért föl, hogy induljon a párt 2006-os megyei listájának előkelő helyén. Zombor 2010-ben az országgyűlési választáson, majd az önkormányzati választáson is győzött. A városi közgyűlésben jelenleg a 15 fős Fidesz-KDNP-frakció ellenzékét 4 szocialista, két LMP-s és egy a Fideszből kivált független képviselő alkotja. A helyi ellenzéknek tehát nehéz a dolga, ha fogást akar találni az országos Fidesz-vezetéssel látszólag kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoló jobboldali többséggel.

Április 6-án egy régi és egy új jelölt indul a választásokon. Zombor Gábor a képviselő-jelöltséget választotta, ő tehát nagy valószínűséggel a parlamentbe kerül a polgármesteri székből. Döntését a Narancsnak azzal indokolta, hogy Kecskemét és térsége jelenleg az ország egyik legdinamikusabban fejlődő része, rengeteg lehetőség áll a város előtt, és ezek menedzselését képviselőként hatékonyabban tudja ellátni. Az ősfideszes Horváth Zsolt - aki az 1998-as Orbán-kormányban államtitkár is volt - meglepetésre nem indulhatott. Korábban Kecskeméten csak olyanok kerülhettek szóba a Fideszben, akik aktívak voltak a helyi pártszervezetben - ez igaz volt Nyitray Andrásra (ő a múlt ciklus óta nem képviselő) és Horváthra is. Zombor Gáborról azonban a jelöltsége előtt sokan azt sem tudták, tagja-e a Fidesznek. A másik jelölt, Salacz László sem ismert különösebben, bár bőven a kampány előtt minden alkalmat megragadott, hogy ezen változtasson; jellemző momentum, hogy a helyi rádióban már januárban "képviselő úrnak" szólította a riporter. Egyébként éppen Salacz miatt döntött nemrég a Nemzeti Választási Bizottság úgy, hogy a kormányhivatalban (amelynek vezetője Kerényi János) tartott tájékoztatón való részvételével megsértette a kampányszabályokat. A határozat egyben eltiltotta a hivatalt a további jogsértéstől. Helyi beszélgetőtársaink csak annyit tudtak a kalocsai születésű, az ismeretlenségből felbukkant új jelöltről, hogy saját ügyvédi praxisa van, és állítólag kitűnően focizik. Kerényi János Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott - akit királycsinálóként emlegetnek a városban - korábban úgy nyilatkozott, hogy "az Összefogással ellentétben a Fidesz pártszövetségének a jelöltjeit nem a szél hordta össze az ország minden tájáról". A Hírösvény című internetes újság, Kecskemét egyetlen ellenzéki internetes lapja azt írja: Salacz László közéleti szerepvállalása eddig annyi volt, hogy 1998 óta külső tag volt a közgyűlés jogi bizottságában, illetve 2004-ben belépett a Fideszbe. A lap információi szerint Orbán Viktor Salaczot "régi harcosnak" nevezte a párt országos választmányán. Halványuló folt Salacz szakmai pedigréjén, hogy 2006-ban elévüléssel szűnt meg ellene a 2000-ben bűnpártolás miatt indított büntetőeljárás (a fővádlottak terhére rablást és zsarolást róttak, egyikük azonban ismeretlen helyre távozott, a procedúrát ezért megszüntették, ami végül elévüléshez vezetett). A választókerületek határainak átrajzolása miatt Salacz Lászlónak egyebek mellett az élettársa bántalmazása miatt hírhedtté vált Balogh József körzetében is kampányolnia kell.

Ki ír számlát a végén?

Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere is a parlamentbe igyekszik, ő a város 2. számú választókörzetének kormánypárti jelöltje. Kérdés, valamelyest gyengítik-e pozícióját azok a lezáratlan bírósági ügyek, amelyek a városvezetés és a hivatal ellen zajlanak.

A legnagyobb port Csorba Antalné, a városháza korábbi alkalmazottjának ügye kavarta. Az asszony a napokban közokirat-hamisítás és hamis tanúzás miatt tett feljelentést. Csorbáné néhány hete négyéves pereskedés után jogerősen nyert a kecskeméti polgármesteri hivatal ellen. A bírósági ítélet szerint egymillió forint nem vagyoni kártérítést, valamint az elmaradt 255 ezer forintos jutalmát kell megfizetni a részére. Csorba Antalné pénzügyi ellenőrként közel harminc évet dolgozott a kecskeméti városházán, kollégái és főnökei megbízható munkaerőnek tartották, ezt bizonyítja, hogy minden évben köztisztviselői jutalmat kapott. "A kálváriám négy éve, 2010 márciusában kezdődött, amikor nem engedélyeztem átutalni két darab, egyenként 18 millió 750 ezer forint értékű, SOS jelzéssel jelölt, üzleti tanácsadásról szóló számlát, mivel hiányzott róluk az ellenjegyzés a jegyző aláírásával. Ezt ötmillió forint fölött előírja a belső szabályzat. Értesítettem az osztályvezetőt, de választ nem kaptam. Kiderült, hogy az összeg átutalását osztályvezetői utasításra egy másik kolléganő másnap megtette" - meséli az asszony, akit négy hónappal az eset után másik munkakörbe helyeztek, pénztáros lett. Ügyiratai eltűntek az asztaláról, hivatali szekrényét lezárták, a számítógépes belépési kódját megváltoztatták. Az őt ért folytonos retorziók miatt összeroppant, és betegállományba került, majd elindította a nyugdíjazását, és munkaügyi pert indított a hivatal ellen. "Amikor viszszamentem a bögrémért és a személyes holmimért, az osztályvezető ezt nem engedélyezte, csak miután panaszt tettem, kaptam meg az engedélyt" - emlékezik. Amikor a munkaügyi per előrehaladtával az önkormányzat benyújtotta a két kérdéses számlát, Csorbáné megdöbbenve látta, hogy a négy évvel ezelőttihez képest megváltoztak az iratok, hiányzott róluk például a kolléganőjének aláírása és a feljegyzése, miszerint "az átutalás utasításra történt". "Nem akartam én feljelenteni a volt munkahelyemet, de ezt már nem tudtam elnézni, az eredeti számlákról másolatom volt, tudtam, mi állt rajtuk, ezért közokirat-hamisítás és hamis tanúzás miatt feljelentést tettem a hivatal ellen."

Megkérdeztük Zombor Gábor polgármestert a számlákkal kapcsolatos anomáliákról, valamint a Csorbánéval szembeni intézkedések miértjéről. "A munkaügyi bíróság szerint az ügyben a munkáltató (Polgármesteri Hivatal) megsértette a munkavállalóval szemben az egyenlő bánásmód elvét. A Polgármesteri Hivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához az ítélet megsemmisítése és új ítélet meghozatala érdekében. Az, hogy Csorba Antalné volt kolléganőnk magatartása szabálykövető volt-e, még tényekkel nem alátámasztott. Most kezdődik egy törvényességi felügyeleti eljárás a kormányhivatal részéről, mivel az ügyészség illetékesség hiányában átadta az ügyet. Csorba Antalné esetében valószínűsíthető, hogy okirattal való visszaélés alapos gyanúja fennáll, feljelentés még nem történt" - nyilatkozta a polgármester.

Vagyis négy év bíróság és egy megnyert per után most azon izgulhat Csorbáné, törvényesnek találja-e a kormányhivatal, hogy ő kimásolta a közpénz kifizetéséről szóló két számlát, azaz a bizonyítékot arról, hogy a perben a bíróságnak a polgármesteri hivatal részéről bemutatott számlákat meghamisították.

Zombor Gábor polgármester írásban feltett kérdésünkre azt válaszolta, hogy a számlák a város két sikeres pályázatának előkészítő munkáira vonatkoznak, amelyeknél sem a magyar, sem az uniós vizsgálatok során nem merült fel kifogás. A költségek a pályázati forrásból elszámolhatóak voltak. Az elnyert pályázatok összértéke megközelíti a 60 milliárd forintot, amelyből közel 20 milliárd forintnyi beruházás folyamatban van - ebből épül meg az északi elkerülő út, és fejlesztik a tömegközlekedést.

A sport itt is sokba' van

Lezáratlan a kecskeméti önkormányzat sportcége, a felszámolás alatt álló Kecskeméti KSE Sportegyesületeket Működtető (Kecskeméti KSE) Kft. ügye is. Négy évvel ezelőtt az önkormányzat három szakosztály működtetésére alapította meg a kft.-t, amelyben a város teremlabdasportágait tömörítették. A finanszírozást az önkormányzat részint a költségvetésből, részint adományokból vállalta, amit vállalkozóktól, illetve közpénzből működő önkormányzati cégektől kívánt összekalapozni - foglalja össze a történteket a Hírösvény. 2011-re kiderült, hogy a cég 400 milliót fizetett ki vélhetően fiktív számlák ellenében, valamint több mint 200 milliós hiányt halmozott fel. Zombor Gábor polgármestertől megtudtuk, hogy az ügy nyomozati szakban van; a vizsgálatot a NAV folytatja egyelőre ismeretlen tettes ellen. "A kft. gazdálkodásával kapcsolatban az egyik - a Fidesz-frakció által jelölt - felügyelőbizottsági tag jelezte, hogy szabálytalanságokat feltételez a cégnél, és az erről szóló feljegyzéseit is eljuttatta hozzám. Könyvvizsgálói ellenőrzést rendeltem el, majd a vizsgálati anyag áttekintése után polgármesterként feljelentést tettem a számvitel rendjének megsértése alapos gyanúja miatt. Ezt követően több feljelentés is született politikai párt (az MSZP - M. I.), illetve magánszemély részéről. Mivel a vizsgálat a nyilvánosság előtt zajlott, a támogatók kivonultak, és a cég felszámolását rendelték el. A felszámoló információim szerint 38 millió forint követelést fogadott be" - közölte a polgármester. Kérdésünkre - hogyan fordulhatott elő, hogy a történtek után a Kecskeméti KSE Kft. ügyvezetőjét nevezték ki a Kecskeméti Sportiskola igazgatójának? - a polgármester azt válaszolta, "F. Z. már a sportiskola vezetőjeként kapott megbízást a kft. ügyvezetői feladatainak ellátására. Lemondása óta a sportiskola vezetőjeként - mely nem önálló intézmény - sportszervezői, szakmai feladatot végez. Az eljárás során ez idáig ellene gyanúsítás nem történt."

A kft. ellen indított büntetőeljárás alapját egyébként azok a szokatlanul nagy összegű készpénzes számlák képezik, amelyeket egy kocséri székhelyű építőipari cég, a Globe-Ép Kft. bocsátott ki a Kecskeméti KSE Kft. részére reklám- és marketingtevékenység címén. Úgy tűnik, jelentős összegeket könyveltek el külföldi játékosok nevére, ők azonban tagadják ezeknek az összegeknek a valódiságát. "A nyomozás jelenleg éppen emiatt húzódik már hónapok óta. A hatóságok most a játékosok külföldi ügynökségeinek válaszára várnak, hogy valóban utalt-e ki a KSE Kft. ekkora összegeket a részükre 2011-ben, vagy nem" - mondta Király József, aki szerint amikor a szocialisták firtatni kezdték az ügyet, a kecskeméti férfi kosárlabdacsapat edzője azt üzente neki, "nem jól jár", ha ezt nem hagyja abba.

Jobb- és baloldali fürdő

2008 júniusában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sikeresen tárgyalt a Daimler AG vezetőivel, akik úgy döntöttek: Kecskemétre hozzák Magyarország eddigi legnagyobb zöldmezős beruházását. Ekkor már a fideszes Zombor Gábor volt a polgármester. Ebben az évben a városi képviselő-testület korábbi döntése alapján belefogtak egy, a réginél modernebb és az elképzelések szerint takarékosabb fürdő építésébe, nem titkolva, hogy az évi csaknem kétszázmilliós üzemi veszteségnél kevesebbet "produkáló" létesítményt szeretnének.Az uszodai közbeszerzést a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. bonyolította le (ma már Hírbörze 95 Kft.). A cég ügyvezetője jelenleg Bonnyainé Gál Ilona, aki korábban Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára egyik ingatlanos cégét, a Fittelina Kft.-t vezette. A kecskeméti fürdőberuházást a Fidesz-közeliként ismert Vegyépszer egyik cége, a Mahíd 2000 Zrt. kezdte építeni, majd amikor 2010-ben az építőipari vállalkozás fizetésképtelenné vált, a város elállt a szerződéstől. Végül egy helyi cég, a kezdetben fuvarozásra, városi hó- és síkosságmentesítésre, majd mélyépítésre specializálódott Mega-Sped Kft. vette át az építkezést vitatható jogi keretek között. A Mega-Spedről annyit tudtunk meg helyi forrásainktól, hogy az ügyvezetője 2010-ig az MSZP tagja volt. Kecskeméten tehát 2008-ban nemzeti összefogással épült projekt valósult meg: a fideszes városvezetés uszodaügyben lojális volt az akkori szocialista kormányhoz, de gesztust tett egy Fidesz-barát cégnek is.

A végül 6,5 milliárd forintból (kb. 800 ezer forint/nm) megépült fürdő 300 millió forint veszteséggel zárta az első évet. Ezenfelül a 6,5 milliárdos lízinghitel húsz éven át több mint ötszázmilliós évi kiadás Kecskemét városának. Nem tévedünk talán nagyot, ha azt állítjuk: a leendő kecskeméti országgyűlési képviselők vélhetően minden erejükkel azért lobbiznak majd, hogy az iparűzési adók továbbra is teljes egészében az önkormányzatoknál maradjanak.

Semmi nem tökéletes

A Mercedes betelepítése ellenére a városban folyamatosan nő a munkanélküliség (noha májustól plusz ötszáz dolgozóval indul a harmadik műszak): míg 2001-ben 3752, 2013-ban 5230 munkanélkülit regisztráltak. Ennek oka állítólag a Mercedes alacsony bérszínvonala. "Kecskeméti munkás alig dolgozik a Mercedesnél, főként Borsodból és Szatmárból járnak, ők még annak a kevés pénznek is örülnek. Fizikai munkás a műszakpótlékkal sem igen kap 120 ezer forintnál többet havonta. Igaz, ha valaki vidékről jön, akkor egyszeri közel 200 ezer forintos átköltözési támogatást kap a gyártól" - mondja egy korábban a szerelőcsarnokban dolgozó munkás. A kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary ugyanakkor kb. 3 milliárd forint iparűzési adót fizet a város költségvetésébe, ami - összehasonlításképpen - egy 35 ezer lakosú magyar város évi költségvetésének a fele.

szerző
Matkovich Ilona
publikálva
2014/13. (03. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra