Döbbenetes adatokat ismertetett mai sajtótájékoztatóján Hegyesi Beáta, a Párbeszéd Magyarországért (Párbeszéd) Pest megyei elnöke és Váradiné Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja, I. kerületi önkormányzati képviselő. „Pár héttel ezelőtt Csobánkán a Levegő Munkacsoport egy ottani lakóközösség felkérésére és finanszírozásával méréseket végzett, de az eredmény még őket is meglepte, ugyanis az elfogadható értéknél harmincszor erősebb szennyezettséget mutattak ki, ami a pekingi értéknél is jóval magasabb” – mondta Hegyesi Beáta, de hozzátette, hogy ez nem egyedi eset, egy tavalyi mérés alapján a szomszédos Pomázon is hasonló volt a helyzet. A Pest megyei elnök szerint a csobánkai szennyezettség annak köszönhető, hogy a helyi nyugdíjasok nagy része hulládék fával fűt, a szezon kezdetén állítólag 50 teherautónyi hulladék fa érkezett a faluba. „Ezek ajtók, ajtókeretek, s egyéb, bontásból származó anyagok voltak, ezeket annak idején az olajfestéktől kezdve mindenféle káros anyaggal kezelték, amik most bekerültek a levegőbe. Nyilvánvaló, hogy a nyugdíjasok azért vásárolták ezt, mert ez tudják megfizetni” – mondta Hegyesi Beáta, egyúttal jelezte, hogy másutt, a Csobánkánál szegényebb falvakban sokkal katasztrofálisabb lehet a helyzet, mivel ott mindent felhasználnak, hogy fűteni tudjanak. Hegyesi felhívta a figyelmet arra is, hogy hiába van meg a szándék a fűtéskorszerűsítésre, a kormányzati támogatásokat nem tudják igénybe venni, a pályázatokon nem tudnak részt venni, ezeknek a híre ugyanis nem vagy késve jut el hozzájuk. „A megyei kormányhivatalok feladata lenne a tájékoztatás, de Pest megyében nincsenek jó tapasztalataink. Én például egy budakeszi kerti hulladékégető ügyében fordultam hozzájuk, de elhajtottak” – mondta a Párbeszéd Pest megyei elnöke.
| ||
Váradiné Naszályi Márta arról beszélt, hogy Budapesten átlagosan minden harmadik napon megbetegítő a levegő minősége. „A kormányzat és a főváros nem alapozhatja a megfelelő levegőminőséget arra, hogy várja a jó időt. Ma már nem Budapest és nem is az ipari szennyezők jelentik a legnagyobb levegőminőségi kockázatot, hanem a kistelepülések, éppen azért, amit Beáta mondott – jegyezte meg. – A kormány rezsicsökkentésről szóló aljas hazugsága nem támogatja az emberek tömegeit, csak a tehetőséket, azokat a lakásokat, ahol bevezették a gázt, ahol megfelelő az infrastruktúra. Viszont azokat, akik még mindig fával, szénnel vagy ki tudja, mivel fűtenek, nem éri el a rezsicsökkentés, még a tüzelőtámogatás is csak egy-egy településen jelenik meg, és ott is sokszor január-februárban kapják a rászorulók.” Az önkormányzati képviselő szerint mindenki azzal fűt, amivel tud, és ez nemcsak levegőszennyezettséget, de akár közvetlen életveszélyt is jelenthet. A Párbeszéd felháborítónak tartja, hogy bár az Európai Uniótól jelentős támogatást kapott Magyarország az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére, ezt a támogatást leginkább csak kormányzati és önkormányzati épületek felújítására használják fel. „Idén 37 milliárd forintot költöttek ezeknek az épületeknek a korszerűsítésére, ebből akár 20 ezer otthont is fel lehetett volna újítani, és valódi rezsicsökkenést elérni.” Naszályi Márta felháborítónak tartotta azt is, hogy Az otthon melege nevű kormányprogram a közép-magyarországi régióban nem volt felhasználható, ráadásul az csak hiteltámogatás. „Nyilvánvaló, hogy ezt csak azok a családok tudják felvenni, akik hitelképesek, tehát ez segítség sem éri el a legszegényebbeket.”
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Párbeszéd Magyarországért sokkal felelősebb, valódi környezetvédelmi politikát sürget a látszatintézkedések helyett.
