Egy magyar bíró szerint is uniós jogot sérthet a Stop Soros

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018. szept. 02., 17:45
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A magyar bíróság előzetes kérdést tett fel a luxembourgi bíróságnak, ezért most áll az összes menekültügyi eljárás.

Uniós irányelvbe ütközhet a magyar menedékjogi törvény július 1-jétől hatályos, a Stop Soros-csomag részeként bevezetett szigorítása – ezt állapította meg egy magyar bíró, és rögtön kezdeményezte is az Európai Unió Bíróságának (EUB) sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárását.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság augusztus 21-i végzését a Magyar Helsinki Bizottság osztotta meg lapunkkal. A Helsinki kurd nemzetiségű, szíriai állampolgár ügyfele július 19-én kért menedékjogot a tranzitzónában, kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) az új szabályozás alapján elutasította, majd elrendelte a kitoloncolását Szerbiába. A BMH döntését a Helsinki közigazgatási perben támadta meg. Szabó Gabriella bíró egyetértett azzal, hogy az új rendelkezés ellentétes lehet az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével, ezért előzetes kérdéssel fordult az EUB-hoz, a pert addig is felfüggesztette. Mivel hetek óta az összes menedékkérőt ugyanerre a passzusra hivatkozva utasítja el a BMH, várhatóan számos másik ügy is leáll a luxembourgi döntésig, azaz minimum hónapokra.

De miről van szó pontosan?

A kormány a Stop Soros-csomaggal nemcsak a menedékkérőknek jogi és humanitárius segítséget nyújtó civileket fenyegette börtönbüntetéssel, hanem szigorított a menekültkénti elismerés feltételein is. A törvénybe bekerült egy új, úgynevezett elfogadhatatlansági indok: elfogadhatatlan a kérelem, ha „a kérelmező olyan országon keresztül érkezett, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha abban az országban, amin keresztül Magyarországra érkezett, a megfelelő szintű védelem biztosított”. Ha a BHM elfogadhatatlannak minősít egy kérelmet, akkor érdemben nem kell vizsgálnia, a menedékkérőt üldözték-e hazájában, egyszerűen azon az alapon küldi vissza Szerbiába, hogy ott nem volt veszélyben. Éppen ezt csinálja a hatóság a legújabb törvénymódosítás után, igaz, Somogyvári Zoltán, a Helsinki jogi főmunkatársa szerint az új elfogadhatatlansági okot nem a hatálybalépéskor, hanem augusztus második hetében kezdték alkalmazni.

Pénzelvonás helyett börtön

A civilellenes törvényjavaslat legújabb változatából kikerültek a szervezeteket közvetlenül sújtó szankciók, a börtönbüntetés belengetése mégis minden eddiginél súlyosabban fenyegeti a jogvédőket, ezáltal a Magyarországra érkező menedékkérőket is. „Nem értek egyet azokkal, akik szerint finomodott, enyhült a kormány civilellenes lendülete. Az új Stop Soros nem szervezeti szinten fenyegeti a civileket, immár a munkatársainkat célozza, de szerintem ez aggasztó irányváltás.”

Az korábban is szerepelt a törvényben, hogy aki „biztonságos harmadik országon” keresztül érkezik, annak elfogadhatatlan a kérelme, egy 2015-ös kormányrendelet pedig biztonságos harmadik országként kezeli Szerbiát. Látszólag tehát nem hoz újat a Stop Soros. De csak látszólag. A BMH ugyanis hiába próbálta 2015 szeptemberétől a biztonságos harmadik ország koncepcióra hivatkozva visszaküldeni a menedékkérőket Szerbiába, a bíróságok rendre ezzel ellentétesen döntöttek. A biztonságos harmadik országnak ugyanis nem csupán az az ismérve, hogy ott az embert nem üldözik, szükséges még, hogy biztosított legyen „a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetősége, és a menekültkénti elismerés esetén a genfi egyezménnyel összhangban álló védelem”. A magyar bíróságok – egyetértésben az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel – arra jutottak, hogy Szerbiában hiába nincs életveszélyben a menedékkérő, mivel a menekültügyi rendszer gyakorlatilag működésképtelen, senkit nem lehet oda csak úgy visszatoloncolni.

A júliustól érvényes szövegváltozatot viszont úgy is lehet értelmezni, hogy önmagában elfogadhatatlanná teszi a kérelmet, ha valaki olyan országon át menekült, ahol nem üldözik (jóllehet a BMH a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint továbbra is hivatkozik arra, hogy Szerbiában megfelelő a menekültügyi rendszer). Csakhogy a magyar menedékjogi törvénynek különböző uniós jogszabályokkal is összhangban kell lennie. A menedékjogi eljárásokról szóló 2013-as irányelv pedig meghatározza, mikor minősíthetnek elfogadhatatlannak egy kérelmet a tagállamok: említi például a biztonságos harmadik ország elvét, de olyan megoldást, mint amilyet a Stop Soros hozott be, nem tartalmaz.

Az ENSZ fotókiállítása a Keleti pályaudvarnál

Az ENSZ fotókiállítása a Keleti pályaudvarnál

Fotó: Marjai János/MTI

Szabó Gabriella bíró végzésében valószínűsíti, hogy az uniós irányelv felsorolása kimerítő, tehát a tagállami kormányok nem vezethetnek be önhatalmúlag plusz elfogadhatatlansági okokat, már csak azért sem, mert ez a kérelmezőre nézve kedvezőtlenebb helyzetet teremtene. Mindenesetre az EUB-tól várja annak végső eldöntését, hogy a magyar szabályozás összeegyeztethető-e az uniós irányelvvel. (A bíró egy másik kérdést is feltett Luxembourgnak. Ez arra vonatkozik, hogy a menekültügyi döntések bírósági felülvizsgálatára adott nyolcnapos határidő nem túl rövid-e, nem sérti-e a tisztességes eljáráshoz való jogot.)

És mi következik ebből?

Érdekesség, hogy a perben a BMH-t képviselő főosztályvezető-helyettes erőteljesen védelmébe vette a menedékjogi törvény kifogásolt módosítását. Azzal érvelt, hogy „az eljárási irányelv megalkotásakor nem lehetett előre látni, hogy 2015-től százezres nagyságrendben fognak menedékjog iránti kérelmet előterjeszteni a harmadik világbeli, a civilizáció perifériáján elhelyezkedő országok állampolgárai”. Azt is mondta, hogy az EUB megkérdezése a pert és ezzel a „jogalkotói akarat végrehajtását” beláthatatlan időre elhalasztaná. Somogyvári Zoltán szerint azonban még mindig ez lehet a lehető leggyorsabb megoldása a kormány által előidézett helyzetnek. „Ha az EUB valóban sürgősséggel tárgyalja a magyar bíróság kérdését – például azért, mert az eljárás befejezéséig a menedékkérőket a tranzitzónában fogva tartják –, akkor 2-3 hónapon belül várhatunk döntést” – mondja.

Menekültek az osztrák-magyar határon, 2015-ben

Menekültek az osztrák–magyar határon, 2015-ben

Fotó: Krizsán Csaba/MTI

A helsinkis ügyvédek egyelőre arról számolnak be, hogy a szíriai kurd kérelmező ügye után a többi hasonló közigazgatási pert is felfüggeszti a Fővárosi Bíróság, így jelentős számú menedékkérő sorsa múlhat a luxembourgi bíróság döntésén. Ha az EUB azt állapítja meg, hogy a magyar jogszabály ellentétes az EU-direktívával, az a törvényt még nem semmisíti meg, de a magyar bíróságok várhatóan arra utasítják majd a BMH-t, hogy ne alkalmazzák az újonnan bevezetett elfogadhatatlansági okot.

Hogy az új magyar menekültügyi szabályozás ellentétes lehet az uniós joggal, az egyébként az Európai Bizottságnak már korábban feltűnt. A Bizottság júliusban többek között az új elfogadhatatlansági ok miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben (emellett kritizálták a Stop Soros jogvédőket kriminalizáló részét is). Ha a kötelezettségszegési eljárásban a kormánynak nem sikerül meggyőznie Brüsszelt vagy nem változtat a törvényen, akkor a Bizottság is az EUB-hoz fordulhat.

Előbb-utóbb tehát a magyar bíróság beavatkozása nélkül is minden bizonnyal Luxembourgba került volna az ügy, de a sürgősségi előzetes döntéshozatal felgyorsítja az ügymenetet. A Bizottság kötelezettségszegési eljárásában viszont pluszelem, hogy nemcsak a menedékjogi törvényt, hanem a Stop Sorossal párhuzamosan módosított Alaptörvényt is támadja. Az alkotmányba bekerült ugyanis, hogy „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve”. Ha tehát az EUB most az irányelvvel ellentétesnek találja a magyar menedékjogi törvényt, azzal akár az uniós jog és a nemzeti „alkotmányos identitás” viszonyáról szóló vitát is kinyithatja.

Az új menekültügyi szabályozással és a Helsinki Bizottság ügyvédeinek munkájával a Magyar Narancs következő lapszámában is foglalkozunk.

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018. szept. 02., 17:45
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    kanálgép
    2018. szeptember 03., hétfő 12:19
    A kép hátterében lévő feliratról jut eszembe, hogy "milyen isten hozta"?
    Az az isten, amely kivételez egyes embercsoportokkal, míg másokat elvet, az per definitionem NEM isten. Legfeljebb helyi bálvány. Minden korban és helyen.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra