Országos korrupcióellenes tüntetést kezdeményezett még március elején Juhász Péter (Együtt), amelyhez civilek mellett csatlakozott az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és a MOMA. A nagy vállalkozásnak tűnő korrupcióellenes demonstráció ma délután négytől az ország 36 településén zajlott (Baja, Békéscsaba, Budaörs, Budapest, Cegléd, Debrecen, Dunakeszi, Dunaújváros, Eger, Gyál, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Hévíz, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Makó, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Siófok, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tapolca,Vác, Várpalota, Veszprém és Zalaegerszeg).
 Fotó: Sióréti Gábor képei | |
A budapesti tüntetést a nyugati téri Eiffel Palace irodaház elé szervezték, ahonnan a Nemzeti Bankhoz vonult a tüntető tömeg. Miközben a MNB tulajdonában lévő irodaház előtt gyülekeztek a korrupció ellen szimbolikusan fellépők, a már a beszédekre várakozók, például két idősebb hölgy szolidan azon elégedetlenkedett, hogy ahhoz képest, hogy milyen sokan (több mint 3400-an) jelölték vissza az esemény Facebook-oldalán a részvételt, mennyire kevesen vannak.
A többnyire középkorú vagy idősebb tiltakozók papír- és textilzászlók, kreatív és konzum, civil- és párttranszparenseket, táblákat lengettek, rengeteg demonstrációra alkalmas eszköz, síp, dob stb. gyűlt össze a tüntetésre, amelynek a kezdetén a Nyugati tér és a Stoller Béla utca sarkánál egy kis platós teherkocsiról Lattmann Tamás nemzetközi jogász mondott elsőként beszédet: a március 15-i tüntetésen arra kérték az embereket, hogy közös erővel álljanak ki a korrupciós rendszer lebontása mellett. Ezt Lattmann többnyire sikeresnek tekinti, amelyet az is igazol, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elfogadta a 19 népszavazási kezdeményezés közül azt a kérdést, amely a politikusokkal egy háztartásban élők vagyonosodásának, nyilvános vagyonnyilatkozattételi kötelezettségéről dönthet.
Bár Lattmann összeszedetten és nem túl hosszan és csak a lényegről beszélt, mondandójának a tizede sem volt hallható a közönség számára. Ennek a tüntetők többször nyomatékosan hangot is adtak, azonban a technika kifogott a felszólalókon. A tüntetés első két beszéde csupán pár tucat emberhez jutott el, pedig négy óra után már egészen szép számmal voltak demonstrálók.
Az Eiffel Palace előtt még Szabóné Szabados Katalin szólt pár szót, többek között arról, hogy Orbán Viktor a második miniszterelnöksége előtt, 2010-ben még átláthatóságot, átvilágítást követelve foglalta el hatalmi pozícióját – ehhez képest ma egy átláthatatlan rendszert igazgat. „A korrupció mára már nem bűn, hanem életforma” – mondta a második felszólaló, majd folytatásként hozzátette, hogy úgy tűnik, az inkorrektség lett egy szűk elit viselkedési normája.
Miközben a tüntetők elsétáltak a Bajcsy-Zsilinszky úton az MNB irányába, de mintha hiányzott volna a felvezető szervezői erő; és bár némi melegítés után megjött a több száz fős tömeg hangja, és zúgott a szokásos repertoár, azért mégiscsak karcsú volt a hangulat.
A Nemzeti Bankhoz érve újabb két beszéd következett, az egyiket Kozák Márton, a másikat Tálasné Lencsés Mária, a Magyar Szolidaritás Mozgalom tagja tartotta. Kozák az Orbán-rendszer azon sajátosságáról beszélt, miszerint „előbb a zseb, aztán a zseb, és még mindig a zseb, nix morál, nix ugri-bugri”, ezért 2010 óta az ország egyre lejjebb és lejjebb süllyed. Kozák szerint a többek között a korrupció, szélesebb értelemben az Orbán-rendszer ellen fellépők jelszava az lehet, hogy minden magyar felelős minden magyarért és minden rászorulóért. Emmellett szabad poltikai és gazdasági versenyt, szabad médiát követelt, demokratikus választást, éltette a kapitalizmust és a képviseleti demokráciát, továbbá pénzt, pénzt és pénzt kell az oktatásba fektetni. A Szolidaritás Mozgalom képviselője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Quaestor-botrány arra is példa, hogy az Orbán-kormány senkinek sem kegyelmez, „immár 5 éve parazitaként élősködik a haza egészén”.
A felemásra sikeredett tüntetést azért szervezték, mert a Juhász Péter szervezésével kezdődött akció kezdeményezői nem tűrik tovább, hogy „kisajátítsák az államot és közös vagyonunkat a fideszes bűnözők”. És bár a demonstrációt a demokráciáért tenni akaró civilek és a demokratikus ellenzéki pártok hozták tető alá, a pártok a jelvényeiken kívül Budapesten láthatatlanok voltak, a civilek pedig magukra maradtak. Mintha mindenki úgy lett volna az egésszel, hogy az a lényeg, hogy meglegyen ez a tüntetés is, a jövő héten úgyis lesz egy újabb.
