Az 2019-es helyhatósági választások előtt már felmerült, hogy a kormány elvenné az ökormányzatoktól az óvodákat, de később elült az ügy. A Narancs.hu viszont úgy értesült, hogy a kabinet tovább sem tett le erről a tervéről.
„Ehhez csak a jogalkotói akarat kell, minden további nélkül megvalósítható” – mondta érdeklődésünkre Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke megkeresésünkre.
Felmerül a kérdés, hogy milyen intézményes rendszerben működhetnének tovább az óvodák? A szakember szerint meglenne a helyük, ugyanis értesülései szerint a Belügyminisztérium oktatási osztályát kibővítették. „Egyszer már fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához, akkor cáfolták, hogy ilyen terveik lennének” – tette hozzá.
Totyik Tamás elmondta: jelenleg a pedagógustársadalom nagyjából 150 ezer főállású munkavállalóból áll. A közelmúltban leválasztották a szakképzést, így „benne van a pakliban, hogy tovább szalámizzák” a területet, hiszen könnyebben lehetne a pedagógusokat kezelni, illetve egymással szembeállítani őket.
„Ügyes taktika. A bölcsődés SNI-s (sajátos nevelési igényű – a szerk.) gyerekek után jár pótlék, viszont az SNI-s óvodások után nem. Próbálják megosztani az egyes társadalmi és szakmai csoportokat” – mondta az alelnök.
Szerinte az is elképzelhető, hogy idővel a bölcsődéket is elveszik, hiszen a kormány ki akarja üríteni az önkormányzatokat. „Intenzív tárgyalások folynak arról, hogy a vidéki kisiskolákat megszüntessék, de legalább a felső tagozatokat, mert nem tudják ellátni a feladatokat” – tette hozzá.
| ||
Széthúzás
Az elkövetkező években tömeges nyugdíjaztatás várható az oktatásban, ami azt jelenti, hogy egyes területeken majdnem négyszer annyian fognak nyugdíjba menni, mint ahányan lediplomáznak. A szakember szerint ezzel már most foglalkozni kellene, viszont egy esetleges átalakítás ezt a problémát alapvetően nem oldaná meg.
„A pedagógushiányt azzal lehet mérsékelni, ha a pályakezdők tisztességes bért kapnak. A garantált bérminimum 210 ezer forint, ami azt jelenti, hogy egy szakmunkás képesítéssel rendelkező dajka jobban keres, mint egy diplomás óvónő” – mondta Totyik Tamás. Hozzátette, természetesen nem a dajkák bérét sokallja, de ez a helyzet nem segít a pedagógusok társadalmi megbecsültségén.
A szakember elmondta, nem látszik, hogy az állami költségvetésben jelentősen nőtt volna a közoktatásra fordított összeg mértéke. „A szakképzésben dolgozó munkatársaknak 30 százalékos béremelést ígértek. Tudjuk, hogy ez nem fog megvalósulni, sőt, vannak olyan hírek is, hogy egyeseknek 20 százalékkal kevesebb lesz a fizetése” – fogalmazott.
Társadalmi egyeztetés nélkül
Az óvoda 3 éves kortól kötelező mindenkinek, a PSZ alelnök szerint a kötelező 6 évesek beiskolázásáról szóló szabályt pedig azért hozták létre, hogy a felszabaduló helyekre be lehessen vinni a kisebb gyerekeket.
Személy szerint nem tartja ezt rossz szándékú döntésnek, ugyanis a hátrányos helyzetű gyermekeknél a vitaminforrások pótlásának, az egészséges étkeztetésnek, illetve a szocializációnak nincs más helye, csak az óvoda. „A korai gyermekfejlesztés a legfontosabb, de ehhez a feltételeket is meg kellene teremteni: felszerelt tantermekre, képzett szakemberekre van szükség. Megfelelő értelmi, érzelmi neveléshez kell jutniuk minél hamarabb, és akkor általános iskolában könnyebb lesz nekik” – mondta.
Totyik Tamás emlékeztetett, a hatévesek kötelező beiskolázásáról is úgy hoztak meg egy jogszabályt, hogy nem folytattak társadalmi vitát, csak bizonyos szervezetek véleményét kérték ki. A döntés miatt 30 százalékkal nőhet az első osztályba beiskolázottak száma, így Közép–Magyarországon összeomolhat a rendszer, hiszen nincs elég tanterem és pedagógus.
„Kőbányán jelenleg azt mérik fel, hogy hány konténer tanteremre lenne szükség. Mindez azt bizonyítja: nem gondolták végig döntésük következményeit” – mondta a szakember.
(Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amint reagálnak, frissítjük cikkünket).
További túlórázásra kényszerítenék a tanárokat: kieshetnek a közalkalmazotti státuszból?
Információink szerint erre készülhetnek az Emmi-ben, ami jelentősen megnehezítheti a tanárok életét. Több forrásból úgy értesültünk, hogy a kormány jelentős mértékben átszabná a pedagógusok státuszára vonatkozó szabályokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) még 2019 tavaszán jelentette be, hogy készül egy ún. pedagógus státusztörvény: forrásaink úgy tudják, ennek része lehet majd a pedagógusok jogviszonyának átalakítása.
