„Ezek szerint igaz” – ez volt az első mondata a debreceni Kenézy Gyula Kórház intenzív osztályára szállított és ott megműtött, súlyosan sebesült L. Zsoltnak. A férfi öngyilkosságot kísérelt meg azt követően, hogy 2024. június 7-én délelőtt a mezőberényi Makk 7-es kocsmában brutális kegyetlenséggel megölte O. Zsuzsát. Mesterséges kómából ébredt a tettes, a rendőrök megpróbálták kihallgatni. Először nem emlékezett vagy nem akart emlékezni semmire, majd az ismétlődő kérdésekre azt mondta: ha többen is egybehangzóan állítják, hogy megölte a 25 éves fiatal nőt, elhiszi, hogy ezt tette. Az áldozat kisegítőként dolgozott az italmérésben – a református idősek otthonában volt ápoló, s ha ideje engedte, keresetét kiegészítendő beállt a pult mögé. Mint a Gyulai Törvényszéken tartott tárgyaláson is többektől elhangzott, aki ismerte, kedvelte a csinos, fiatal nőt vidám természete, kedvessége és segítőkészsége miatt.
Zsoltot, aki a gyilkosság elkövetésekor 47 éves volt, a kisvárosban Gyalognak vagy Gyalogkakukknak is nevezték, mert mindenhova gyalog járt. Sokan nem tartották „teljesen százasnak”, de jellemzően „ártalmatlan félnótásként” kezelték. A férfi Budapesten született, és 23 éves koráig a szüleivel együtt Csepelen, egy tízemeletes panelház egyik lakásában élt szerény körülmények között. Az ezredfordulón került a család Mezőberénybe, ahol olcsón vettek egy szebb napokat is látott házat. Vallomása szerint fiatalabb férfiként 130 kilós volt, és nem találta az utat a nőkhöz, soha nem volt barátnője. Segédmunkásként dolgozott egy helyi üzemben, leginkább a sporthíreket szerette böngészni az újságban, egy csomó eredményt kívülről fújt. Néhány évvel ezelőtt tíz napon belül az anyja és az apja is meghalt, ami nagyon megviselte, L. nem sokkal később agyvérzést kapott. Ebből utóbb felépült. Egyedül élt a házban, amelyben sem fűtés, sem víz nem volt.
Késbe vésve
Nem volt könnyű helyzetben a Gyulai Törvényszék, amikor L. Zsolt személyiségét és borzalmas tettének mozgatórúgóit akarta megérteni, vagy csak tisztábban látni. A vádlottak padján ülő férfi a legegyszerűbb gondolatait és érzéseit sem tudta megfelelően kifejezni.
A nyomozás során lezajlott kihallgatásaikor, illetve a bírósági előtti vallomásaiban gyakorta mondott ellent önmagának. Hol megvallotta, hogy szerelmes volt a fiatal nőbe, hol élénken és határozottan tagadta ezt. Egyszer maga is úgy nyilatkozott, „járt utána” (azaz követte Zsuzsát), a tanúvallomásokkal szemben viszont azt állította, hogy a gyilkosság előtti hetekben, hónapokban nem tett ilyet. Azt többször megerősítette, hogy álmodozott a fiatal nőről, s többször úgy végzett önkielégítést, hogy közben rá gondolt. Körülbelül tíz nappal a gyilkosság előtt egy 22 centiméter pengehosszúságú, éles kést kitett az asztalra, és a markolatába egy nagy kereszt mellé azt véste: „1999–2024”. Az első dátum O. Zsuzsa születési éve volt, a másik a halálának éve lett.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
