Gőzerővel zajlik a 2032-es olimpiai játékok megrendezésére való felkészülés: épülnek a sportlétesítmények, megkezdődött az infrastrukturális, közlekedési, sőt a szálláshelyeket biztosító beruházások előkészítése is. A cél az, hogy mire Budapest újfent pályázhatna, gyakorlatilag minden fontos létesítmény elkészüljön, épüljön, vagy legalábbis eléggé előrehaladott fázisban legyen ahhoz, hogy értelmetlenné tegyen mindenféle tiltakozást.
Orbán Viktor kormányfő a 2024-re szóló fővárosi pályázat visszavonása után sem mondott le az olimpiai álomról.
| ||
Elszólta magát
A kormányzati szándékokról elsőként Fürjes Balázs kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztostól értesülhetett a nyilvánosság.
A Dagály Aréna tervblöffjével elhíresült „építő” a Momentum olimpiaellenes aláírásgyűjtő kampánya után bizonykodott az Insidethegames portálon: „Budapest biztosan újraindul az olimpiáért, mert ez egy 120 éves álom. Magyarország szerelmes az olimpiába. A 2024-es projekt pedig releváns lehet a 2028-as vagy a 2032-es nyári olimpiai pályázatra is.”
A vasárnapi országgyűlési választásokig kormányzati tabutémának számított az olimpia, ezért Fürjes gyorsan korrigált, és közölte a hazai sajtóval, hogy nincs napirenden semmiféle olimpiai pályázat és előkészület. Ám ez körülbelül annyira volt igaz, mint az úszóaréna első látványterve; a sportlétesítmények többségének ütemezett megépítése továbbra is szerepel a kormány terveiben, csak meg kell keresni, hogy milyen programokban rejtik el ezeket, illetve miképpen adják be az egészet a publikumnak. Azt ugyanis Fürjes sem tagadta, hogy „a kormány a korábban elmondottaknak megfelelően több, az olimpiától függetlenül szükséges sportlétesítmény” építését tervezi, így ha a „magyar olimpiai álomból egyszer valóság lesz, akkor az minimális költséggel járna a sportlétesítmények tekintetében”.
A sportdiplomáciai előkészületek hivatalosan is folytatódtak. Fürjes már 2017 tavaszán találkozott Sebastian Coe-val, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökével, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogáról egyeztessen vele. Az eseménynek az olimpia központi létesítményének szánt atlétikai stadion adna otthont. Az IAAF idén szeptemberben dönt erről, és ebben fontos szempont lehet, hogy a helyszínül szolgáló vadonatúj csarnok tervezőjével már meg is állapodott a Fürjes vezette Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK). A rendezéshez egyébként nem kell pályázatot benyújtani, mivel – éppen Coe kezdeményezésére – a közelmúltban eltörölték a hivatalos pályázati eljárást, helyette az IAAF az előzetes egyeztetéseket követően választja ki a rendezőt.
Jövőre Budapest lesz Európa Sportfővárosa – jelentette be Szabó Tünde sportért felelős államtitkár idén februárban. A címmel szerinte a világ elismeri a kormány eddigi sporttámogatási erőfeszítéseit, amelyek révén tavaly 113 nemzetközi sporteseményt rendezett Magyarország. Budapestnek sportfővárosként legalább 365 sporteseményt kell rendeznie 2019-ben, beleértve a helyi, közösségi, regionális, országos, illetve nemzetközi versenyeket is. (Egyébként is nagyon sűrű a hazai versenynaptár, az elkövetkező három évben jelen állás szerint legalább kéttucatnyi Európa-, illetve világbajnokságot, világkupaversenyt rendez Magyarország.) Gian Francesco Lupatelli, az Európai Fővárosok és Városok Sportszövetsége (ACES) elnöke szerint a cím elnyerése segíthet Budapestnek abban, hogy később újra olimpiarendezési pályázatot nyújtson be, akár már 2032-re. Ez a legkorábbi céldátum, mivel a 2024-es és a 2028-as játékok rendezési jogát már odaítélték Párizsnak, illetve Los Angelesnek.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottságban azonban a 2024-es olimpia potenciális pályázóinak sorozatos visszalépését követően (Budapest mellett Boston, Róma és Hamburg is meggondolta magát) felmerült, hogy pályázat helyett meghívásossá alakítanák az eljárást. A kormányt ez a legkevésbé sem aggasztja. A Fidesz választás előtti utolsó novemberi kongresszusán Schmitt Pál az Origo beszámolója szerint így fogalmazott: „Ahogy az olimpiai ötletgazdát ismerem, már fontolgatja a ’32-es olimpiát.”
A kormány valójában 2016 decemberében eldöntötte, hogy az aláírásgyűjtés és az olimpiaellenes közhangulat ellenére is megépíti a rendezéshez szükséges sportlétesítményeket a Kemény Ferenc Sportfejlesztési Program keretében. Az összesen 11 beruházást felvonultató tervről Fürjes azt nyilatkozta korábban, hogy 2022-re az olimpiától függetlenül is befejezik a már megkezdett munkát.
Elrejtett tételek
A program központi eleme az olimpia fő helyszínének szánt atlétikai stadion. A hajdani VITUKI-telep területén, a Kvassay-zsilip melletti telken megépülő, alapjáraton 15 ezer néző befogadására alkalmas, szükség esetén 40–55 ezer férőhelyesre bővíthető létesítményre éppen egy évvel ezelőtt írtak ki tervpályázatot, amelyet a kormány másik nagy projektjébe a Néprajzi Múzeum tervezésével beszálló, illetve Fürjes Balázzsal a Dagály Arénán is együtt munkálkodó Napur Architect nyert meg. A 7 millió forintos pályadíj mellett így a 4,7 milliárd forintos tervezői megbízást is besöpörhette a Ferencz Marcel vezette építésziroda. A bírálat szerint a sikert a költség- és kivitelezési idő hatékony megoldások hozták meg a csapatnak. Erre szükség is lesz, ha a 2023-as atlétikai vb-t itt rendeznék meg. A létesítmény teljes bekerülési költségét három évvel ezelőtt 120 milliárd forintra becsülték, de látva a Dagály és a Puskás Stadion elszálló kiadásait, ennyi aligha lesz elég. A stadionnak helyet adó 15 hektáros terület felét 2015-ben szerezte meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) úgy, hogy nem a telket, hanem annak tulajdonosát, a Duna Passage Kft.-t vásárolta meg 16,5 milliárdért a Wing Zrt.-től – az egykori Wallistól –, amelytől egyébként 2011-ben tért vissza kormánybiztosnak Fürjes Balázs. (A Wallis 2006-ban vette meg a 7,4 hektáros területet a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézettől a HVG szerint alig több mint egymilliárd forintért, az akkor még létező környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára, Tátrai Miklós közbenjárására. Tátrai később az MNV Zrt. vezérigazgatója lett, majd a sukorói ingatlanügy miatt tavaly ősszel börtönbe kellett vonulnia.) A telekpuzzle utolsó darabkájaként a tervpályázat kihirdetésével egy időben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítették át a 2012 óta felszámolás alatt álló VITUKI-t, lehetővé téve ezzel a jogutód nélküli gyors megszüntetést, mivel az állami intézet egyhektáros területére is szükség van a stadionépítéshez – mutatott rá blogbejegyzésében Jancsó Andrea, az LMP-ből azóta kilépett ferencvárosi önkormányzati képviselő.
Egy tavaly decemberi kormánydöntés a 2017-ben átcsoportosított 750 millió forint után újabb 3 milliárd forintot biztosított a Kemény Ferenc Program három beruházásának idei előkészítésére. A pénz zömét – 2,427 milliárd forintot – az atlétikai stadion viszi el, de jutott a csepeli szigetcsúcsra tervezett Xtrém Szabaidőparkra is 281 millió, az új Dunai Evezős Központra pedig 292 millió. Ez utóbbinak csupán a klubházát 160 millióért tervezi az Óbuda Építész Stúdió Kft. Az 510 ezer négyzetméteres evezős központra – beleértve egy több mint 2 kilométer hosszú pálya kialakítását, a Francia-öböl feletti gyalogos-kerékpáros hidat és a mederpartfal-rendezést – a tervezői tendert márciusban írta ki, és már májusban le is zárná a KKBK. Májusban zárul a KKBK 322 millió forint keretösszeggel meghirdetett sportszakma tanácsadói, a 674 milliós független mérnöki tanácsadói, illetve a programbemutató és átadórendezvények szervezésére kiírt 360 millió forintos keretösszegű pályázata is.
Tavaly úgy tűnt, sínen van az új Budapest Velodrom is. Az óbudai gázgyár „ikonikus környezetébe” álmodott versenykerékpáros szentély tervezői pályázatát a Clark Ádám téri szállodát is tervező Gall és Társai Építésziroda nyerte. A céggel tavaly decemberben alá is írták a 959 millió forintos szerződést. Csakhogy a földben lévő veszélyes anyagokat rejtő 200 ezer tonna gázmassza elhordása a Főgáz által erre szánt 10 milliárd forintnál jóval többe, 20–25 milliárd forintba kerülne. Fürjes idén januárban azt mondta a Heti Válasznak, hogy még tart a mérnöki vita e tárgyban és lehet, hogy nem hordják el a földet, csupán lefedik betonlapokkal. A Magyar Közlönyben megjelent decemberi kormányhatározat viszont úgy szól, hogy a velodromot a szigetcsúcson építik fel. Így könnyen lehet, hogy megismétlődik a Dagály-trükk: Gall győztes réz-fémszövet-borítású karakteres épülete helyett újfent egy leginkább parkolóházra hajazó monstrumot emelnek több tízmilliárdért.
Új elem a Diákváros. A fent említett decemberi kormányhatározatban foglaltak szerint az olimpiai falu tervezett helyszínén – bevonva a műemléki védettség alatt álló Nagyvásártelepet is –, a Ráckevei-Duna mellett húznák fel több ütemben az új, 8500 férőhelyes kollégiumi, sport- és rekreációs negyedet. A terület korábban a Quaestor-cégcsoport tulajdonában volt. 2015-ös bedőlése után a társaság ingatlanjait birtokló DunaCity Kft. végelszámolása során a Duna-parti telkeket többször is meghirdették – holott a károsultak és Tarsoly Csaba cégvezér is kérte a zár alá vételüket –, de nem találtak vevőre. Az MNV végül a pályázati kiíráshoz képest majdnem tízmilliárddal kevesebbért, 18,2 milliárd forintért vehette meg az ingatlanokat. (Tarsoly korábban 300 milliárdra becsülte az ott tervezett projekt értékét.) Az új városnegyed tervpályázatát a kabinet ütemezése szerint júniusig ki kell írni, míg a kidolgozott mestertervet és helyszínrajzokat jövő nyárig kell bemutatni a kormánynak. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a MOME Műterem- és Médiaházának átadóján a meglévő kollégiumi helyek kritikus állapotával és az elszálló albérletárakkal indokolta a nagyszabású elképzelést. Ezzel ki is derült, hogy melyik programba rejtve valósítaná meg az olimpia szállásfejezetét az Orbán-kabinet.
A kollégiumfejlesztési stratégiát a Kemény Ferenc Programmal egy időben, 2016 decemberében hirdette meg Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter. A program révén 2023-ig legalább 8 ezer új férőhelyet hoznak létre, további 29 ezret pedig felújítanak csaknem 200 milliárd forint értékben. A programba több olyan vidéki intézmény is bekerült, amelyet olimpiai szálláshelyként vesznek számításba. A Diákváros egyelőre a csepeli beruházások között szerepel.
A decemberben nevesített öt projekt – atlétikai stadion, Xtrém park, evezős központ, Velodrom, Diákváros – előkészítésére összesen 35 milliárdot (az idén 8,02, jövőre 12,23, 2020-ban 6,48, 2021-ben 6,876, 2022-ben 1,27) biztosít a kormány. De a megvalósítással megbízott KKBK is kap a feladatra további 3,2 milliárdot. S ebben még nincs benne a szintén olimpiai helyszínként jegyzett Fradiváros, amelynek első ütemére 10 milliárdot, a másodikra 15 milliárdot kapott Kubatov Gábor klubelnök, egyben a Fidesz pártigazgatója-alelnöke. A Népliget több lépcsőben zajló elfoglalásának a végén 6-7 fűthető nagy füves focipálya, jégcsarnok és curlingpálya, multifunkciós sportcsarnok és szálloda épül. Szintén külön költségvetési soron fut a Puskás Ferenc Stadion, amelyet jövő novemberben adnának át, 2020-ban mindenesetre a labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz. A várható költségek 190 milliárdnál tartanak, holott az olimpiai számításokban még 110 milliárddal szerepelt, és a kezdeti terveket éppen a költségcsökkentés érdekében butították le.
A nagy beruházás
Bár a 2024-es budapesti játékok, ha elnyerjük, a „gyalogosok olimpiája” lett volna, a megvalósíthatósági tanulmány 3750 milliárd forint infrastrukturális, illetve közlekedési beruházással számolt. A legnagyobb tételek közül több megvalósításába is belekezdett a kormány. A Rákóczi, illetve a Gubacsi híd közötti 265 hektáros terület infrastrukturális fejlesztésére a már többször emlegetett tavalyi kormányhatározat adott utasítást. Ebben szerepel a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház előtt, a Duna-parton futó HÉV-vágányok 80 milliárdosra becsült kiváltása és egy sétány kialakítása. Az idén elindulhat a turisztikai szakma által nagyon várt, de az olimpiai tervekben is szereplő kongresszusi központ kivitelezése, amelynek építését 2014-ben ígérte meg Orbán Viktor. A terveket a Finta Stúdió készítette el 961 millióért, az építkezés az MNV reményei szerint az idén elkezdődhet, míg az átadást 2020 utánra ígérik. A telket még 2014-ben vásárolta meg az MNV 4,8 milliárd forintért a nemrégiben elhunyt nagyvállalkozó Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGranittól. Az építkezésre az idén 5 milliárdot szánnak.
A szintén az olimpiai tervekből ismerős új Duna-híd ennél sokkal nagyobb tétel lesz. A Rákóczi hídtól 2 kilométerre délre, a Galvani, illetve az Illatos út vonalában épülő kétszer három forgalmi sávos átkelő tervezésére tavaly kiírt tervpályázatra sztárépítészek is bejelentkeztek. A 441 millió forintos tender eredményhirdetését április 19-re ígérték. Addigra az is kiderülhet, hogy merre visz a hídról tovább az út a dél-pesti oldalon.
A kapcsolódó úthálózat tervezésével megbízott Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) eredetileg a Határ úti kiserdőn vezette volna át az utat – teljesen kiirtva az egészet –, amiből jókora botrány kavarodott tavaly ősszel.
A NIF hat hónapot kapott az új nyomvonal kidolgozására, a határidő elméletileg a jövő héten jár le. Az eredetileg az olimpia miatt eltérített belgrádi vasútvonal is továbbgörbül. A síneket az ötkarikás játékok nélkül is áthelyezik a Soroksári út mellől a Határ út, Illatos út vonalába. A változtatás 80 milliárd forinttal drágítja az egyébként is csillagászati összegeket (470 milliárdot) felemésztő – ám sokak szerint teljesen felesleges – beruházást. És még az olimpiai álom felénél se járunk.
