Felmérés: A fideszesek 40 százaléka szerint is ellopják az EU-s pénzeket
Főhet a feje

Felmérés: A fideszesek 40 százaléka szerint is ellopják az EU-s pénzeket

  • narancs.hu
  • 2021. június 14.

Belpol

Hiába az EU és Brüsszel elleni retorika, a kormánypárti szavazók is EU-pártiak, bevezetnék az eurót, és még a jogállamisági mechanizmussal is egyetértenek - derült ki a Republikon Intézet felméréséből. 

Hiába a kormány 10 éve tartó harca az Európai Unióval, a magyarok (a fideszesek is) még mindig EU-pártiak - ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit most a Narancs.hu-n ismertetjük.

Bár a Brexit kapcsán Orbán Viktor többször is utalt arra, hogy az „unión kívül is van élet”, a Fidesz-KDNP több mint 10 éves kormányzása alatt az EU hazai értelmezése megváltozott, és egyre több lett a nyílt konfliktus az EU intézményei, vezetői és az Orbán-kormányok között, valamint a kormány gyakran hangot ad annak is, hogy az „Európai Egyesült Államok” helyett a nemzetek Európájára van szükség, a kutatás szerint nem olyan nagy a különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, ami az EU-t illeti

A válaszokat aszerint vizsgálták meg, hogy a megkérdezés időpontjában a megkérdezett a Fidesz-KDNP (37 százalék), vagy az együttműködő ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd) egy közös listájára (40 százalék), vagy egyéb listára (1 százalék) szavazna-e a következő választáson, esetleg nem tudja vagy nem adott választ (22 százalék).

Az elemzés szerint ugyanakkor a Fidesz-KDNP szavazóinak többsége (51 százalék) úgy ítéli meg, hogy jó irányba mennek a dolgok az Európai Unióban, míg az ellenzékieknek csupán 45 százaléka.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Az elemzés szerint ennek oka lehet az is, hogy a választók egy része az Európai Uniót a kormányzással, és így a kormánnyal azonosítja, az ellenzékiek pedig sérelmezhetik, hogy az EU kevéssé lép fel a jogsértő tagállamokkal szemben.

Az ellenzéki kommunikációjában visszatérő elem, hogy a Fidesz ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból, de az adatok azt mutatják, hogy

a kormánypárti választók döntő többsége (75 százalék) is az EU-s tagság mellett szavazna egy népszavazáson. 

Az ellenzéki szavazók esetében ez az arány 80 százalék, de a bizonytalanok körében is 69 százalék. 

Bár az euró bevezetésének kérdését a kormány jó ideje jegeli, és többször ki is mondták, hogy egyelőre nem akarják Magyarország csatlakozását az euróövezethez,

valójában mind a kormánypárti, mind az ellenzéki választók többsége az euró bevezetése mellett van. 

Ezzel szemben az elemzés hozzáteszi, hogy még az ellenzéki pártok közül is csak egyedül a Momentumnál jelenik meg hangsúlyosan az euró bevezetése, mint politikai követelés.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A felmérésből kiderült az is, hogy meglepő módon

még a kormánypárti szavazók 40 százaléka is teljesen vagy inkább egyetért azzal, hogy az uniós fejlesztési pénzeket ellopják. 

A vizsgált témák közül ennél azonban jóval élesebb a különbség a kormánypárti és ellenzéki szavazók között, a közös listán induló ellenzéki pártok választóinak ugyanis már 89 százaléka gondolja úgy, hogy ezeknek a fejlesztési pénzeknek a jelentős részét ellopják.

Az elemzés hozzáteszi, hogy a lopást feltételező fideszesek feltételezhetően nem közvetlenül a Fideszhez kötik a korrupciót, hanem a hazai forrásfelhasználási gyakorlatokhoz.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Hasonlóan különös eredmény született az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatban: az ellenzékiek 85 százaléka, a Fidesz szavazóinak 61 százaléka teljesen vagy inkább egyetért a jogállamisági mechanizmussal, amely miatt 2020 végén a magyar és a lengyel kormány kilátásba helyezte az EU helyreállítási csomagjának vétóját.

Noha a felmérés időpontjában (2021 január) a kormánypárti politikusok és véleményvezérek árnyalni próbálták a jogállamiság értelmezését, az adatok azt mutatják, hogy szavazóik többségének alapvetően pozitív jelentéstartalom társul a jogállamiság fogalmához.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Míg a mayar választók többsége pozitívan viszonyul az Európai Unióhoz, addig a Fidesz nagyon sikeresen tudta kialakítani azt az általános meggyőződést, hogy az EU arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be:

még az ellenzéki választók többsége (55 százalék) is teljesen/inkább egyetért azzal, hogy erre akarják kényszeríteni Magyarországot.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A felmérésből emellett az is kiderült, hogy a Fidesz szavazói megengedőbbek Oroszországgal kapcsolatban: amikor egyes állításokat kellett osztályozni, az EU helyett Oroszországhoz közeledés a kormánypártiak körében kapott alapvetően magasabb, 2,7-es átlagosztályzatot. 

Bár összességében a kormánypárti szavazók is inkább a Nyugat felé elkötelezettek. A Fidesz-szavazók körében észrevehető egy harmadik utas mentalitás is, amely értelmében nem tartozunk sem a Nyugathoz, sem a Kelethez, önálló magyar jövőre van szükség.

Érdekes ugyanakkor, hogy mind a kormánypártiak, mind az ellenzékiek körében erős közepest kapott az a vélemény, miszerint az Európai Unióhoz való tartozás Magyarországnak elsősorban gazdasági érdeke, és nem kell az értékek kapcsán ahhoz igazodni.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A Republikon korábban külön elemezte a magukat liberálisnak vallók,

a fiatalok, 

valamint a városiak és vidékiek atitűdjeit is. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.