„Hiszem, hogy Magyarország nem rasszista ország”

magyarnarancs.hu: Húsz civil szervezet fogott össze, hogy ma délután hatkor a Bazilikától indulva „Ha elmentek a falig, mi leszünk a fal!” jelszóval közösen tiltakozzon a szerb–magyar határra tervezett kerítés felépítése ellen. A MigSzol kereste a többi szervezetet, vagy ők jelentkeztek?

Annastiina Kallius: Egyik tagunk, a tüntetés főszervezője néhány hete felcsattant, hogy ebből elég volt, szervezzünk egy nagy demonstrációt. Ő hívta fel a civil csoportokat, hogy csináljuk együtt, amire mindenki rögtön igent mondott. De máig jönnek a jelentkezések, hogy újabb és újabb csoportok támogatnak minket. Ezért van az, hogy a társszervezetek mellett vannak még támogató szervezetek is. És bár nagyon különbözőek ezek, a témáink összefüggnek, a céljaink közösek: a lakhatás vagy a drogpolitika ugyanúgy vonatkozik a magyarokra és a menekültekre is. Nagy dolog ez nekünk, mert amikor három éve elindult a MigSzol, először is azt szerettük volna elérni, hogy a migráció téma legyen, a MigSzol pedig labdába tudjon rúgni ezen a területen. Az, hogy mostanra ekkora téma lett belőle, Orbán Viktornak is köszönhető.

magyarnarancs.hu: „Követelni fogjuk a falról szóló határozat visszavonását, és hogy ne nyilvánítsák biztonságos harmadik országgá Szerbiát” – áll a Facebookon és a sajtóközleményben.

AK: Az, hogy Szerbia nem biztonságos harmadik ország, nem újdonság, az elmúlt tíz évben húsz menedékkérő kapott menedékjogot a húszezerből. Hogy a magyar kormány mégis ezt állítja, egyszerűen nevetséges. A kerítés, az integráció, az, hogy Magyarország tranzitország, politikai kérdés.

Fotó: Galló Rita

magyarnarancs.hu: Akkor beszéljünk a kerítésről.

AK: Nagyon szereti azokat a szavakat a kormány, hogy „illegális migránsok”, meg itt van ez a gyönyörű magyar kifejezés, hogy határsértő – milyen konstrukció ez a szó? Mintha egy határt meg lehetne sérteni. Ezekből úgy tűnik, mintha nem lenne jogod menedékkérelemért folyamodni. Pedig ez a magyar törvény miatt van, amely azt mondja, illegálisan léped át a határt, míg a nemzetközi jog szerint mindenkinek joga van menedéket kérni, és mindegy, hogy valaki gazdasági bevándorló Koszovóból vagy afgán menekült. Magyarországnak biztosítani kell ezt a lehetőséget. Az pedig illúzió, hogy meg lehet állítani a migrációt, ez nem így működik. Ha megépül a kerítés, akkor majd Horvátországon vagy Románián keresztül jönnek a menekültek Magyarországra.

magyarnarancs.hu: Az előzetes számítások szerint 6,6 milliárd forintból épül a kerítés, ez a mostani számítások alapján több, mint a magyar állam 11 évi menekültügyi költségvetése. Ennyi pénzből mit lehetne megvalósítani a menekültügy érdekében?

AK: A legfontosabb szerintem az, hogy legyen jó jogi ellátás, mert ugyan vannak állami jogászok, de nagyon kevesen és nem is jó az ellátás, amit biztosítanak. Van a Helsinki Bizottság, de ők sincsenek elegen, a debreceni táborban például jelen állás szerint 1600 emberrel kellene foglalkozni. A második a táborok állapotának javítása, fejlesztése. És az anyagi vonzat mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az uniós rendszerrel is van baj, nem lehet úgy csinálni, mintha az EU tök jó fej lenne, hiszen a dublini rendelet is onnan jön, ami mindennek az oka. Össze kellene fognunk olyan országokkal, amelyek szintén ettől szenvednek, mint például Olaszország.

magyarnarancs.hu: Úgy tűnik, a kormány bevándorlóellenes propagandája bejött, a Publicus Intézet múlt héten napvilágot látott közvélemény-kutatásából ugyanis kiderült, hogy míg két hónapja a kivándorlást kétszer annyian gondolták súlyosabb gondnak, addig mostanra a menekültkérdés átvette a vezetést. Mik a tapasztalatok, milyen a közhangulat?

Fotó: Galló Rita

AK: Sokan akarnak hozzánk csatlakozni, de vannak durva fenyegetések is, ez látszik a köztereken is, ahogyan néhány napja a Keletinél a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) esetében is. Ott is mit láttunk? Vannak a menekültek, a civilek, akik segítik a menekülteket, van a HVIM, aztán jönnek a rendőrök, akiknek az lenne a dolga, hogy mindenki alapvető jogát biztosítsák – de ételt, ugye, nem szabad osztani –, hogy a szélsőjobbosoktól megvédjék a menekülteket, de náluk meg lennie kellene papíroknak, ami nincs, tehát igen nagy a káosz. A gyűlöletkampányról még annyit, hogy aki régóta él Magyarországon, ahogy én is, ugyanúgy dolgozik és adózik, mint a magyar emberek, akkor van joga hozzászólni a témához is.

magyarnarancs.hu: Mivel a plakátok magyarul vannak, nem a néhány napja az országba érkező, magyarul egy szót sem tudó menekülteknek szólnak. Hanem mondjuk neked.

AK: Röhögök rajta, annyira vicces az egész. A határon túli magyar barátaim viszont felcsattantak rajta. Nyilvánvalóan populista dolog az egész, és senki nem gondolhatja, hogy ez a menekülteknek szól, hiszen magyarul van az egész. Az új integrációs rendszerben nincs is biztosítva a magyar nyelvoktatás.

magyarnarancs.hu: Ha már gyűlöletkampány: az esemény Facebook-fala is tele van gyűlölködő kommentekkel, nagy eséllyel ellentüntetők is érkeznek majd a helyszínre.

AK: A mostani Pride-on voltak jogi önkéntesek, akik koordinálták azokat az ellentüntetőket, akik gyűlölködő kommentekkel zavarták a felvonulást, az nagyon jó tapasztalat volt. Lesz ilyen ma is. Ez elég összetett dolog, mert az idegengyűlöletnek köszönhetően a menekültek félnek és nem akarnak beszélni a médiában vagy egy-egy ilyen eseményen, és voltak is rossz tapasztalatok, nem alaptalan a félelmük. De ha a szélsőjobbosok miatt nem mernek megszólalni, akkor azok éppen azt kapják, amit akarnak. Ezért is fontos, hogy sokan legyünk és megmutassuk, nem ők a többség.

magyarnarancs.hu: Az viszont pozitív, hogy egyre több a civil segítő, aki élelmiszert vagy tisztasági csomagot visz a menekülteknek, befogadja őket. A demonstráció róluk is szól, velük is szolidaritást vállaltok.

AK: Fontos tisztázni, hogy sokan hiszik, hogy mi vagyunk a MigSzol Szeged, de az teljesen más, teljesen mást jelent helyszínen dolgozni ezeknek a humanitárius csoportoknak, mint nekünk. Mi táborokba járunk, ott segítünk abban, hogy elmondjuk, mik a menekültek jogai Magyarországon. Sokan jönnek oda hozzánk úgy, hogy tudtok-e adni lakást, munkát, itt akarok maradni. Nekünk erre az a válaszunk, hogy lakást nem tudok szerezni, de azért dolgozunk, hogy legyen egy politikai megoldás a kérdésre, mert hisszük, hogy a humanitárius krízis azért létezik, mert nincs politikai megoldás. Ha ezt elmeséljük, akkor teljesen megértik, szívesen veszik, hogy ott vagyunk és mesélnek ők is. Eleinte Bicskére jártunk úgy másfél évig, utána volt egy nagy debreceni kampányunk, oda havonta kétszer jártunk fél éven keresztül. A MigSzol blogon mindent dokumentáltunk, ami azért is fontos, mert amikor a menekülteket vissza akarják küldeni Magyarországra, azt is megnézik, hogy itt milyen a helyzet: a Helsinki számol be a jogi oldalról, mi meg például a táborok kondícióiról tudunk tájékoztatni.

Fotó: Galló Rita

magyarnarancs.hu: A kerítésre visszatérve: a fentebb említett kutatásból derül ki az is, hogy a magyarok 34 százaléka ért egyet a kerítés felépítésével, 56 százaléka inkább nem; a megkérdezettek 67 százaléka pedig alkalmatlannak tartja a kerítést ara, hogy megállítsa a menekülteket. Mit gondoltok, elbukhat a kerítés ügye?

AK: Magyarországot ismerve – de ez csak az én személyes spekulációm, látva azt, hogy mennek a dolgok ebben az országban – azt mondanám, hogy ha megbukik a kerítés, az nem a szociális mozgalmak miatt lesz, hanem valamiféle pénzügyi skandalum miatt. Egyébként évek óta dolgozunk a menekülttémában, és az látszik, hogy 2015 tényleg egy fordulópont nagyon sok új szereplővel, például a civil csoportokkal, akik a vasútállomásokon dolgoznak. Az emberek pedig dühösek, a kormány csinál valamit, amit ők nem szeretnek, és rögtön van valami mozgás – ahogy most is. Azt is tapasztaljuk, hogy a magyar emberek eddig nagyon féltek a politika szótól, most azonban már nem annyira ijesztő számukra, ez bizakodásra ad okot. És hiszem azt is, hogy Magyarország nem egy rasszista ország. A Fidesz és a kormány már más tészta.

magyarnarancs.hu: A tüntetés után tehát folytatódik a civil összefogás?

AK: Ez jó kezdés a szorosabb együttműködéshez, és nem csak a menekültügyben. Nagyon sok olyan ötletünk van, ami eddig informális szinten megvolt, de nem volt rá időnk vagy lehetőségünk, hiszen mindig van valami új krízishelyzet, ahogyan például most a kerítés. A migráció területén sok szereplő van, mindenkinek megvan a saját feladata, reméljük, hogy a szorosabb együttműködés is menni fog. Ha lezajlik a mai tüntetés, leülünk, és elkezdünk tervezni.

A többiek

A tüntetéshez számos civil szervezet csatlakozott, őket is megkérdeztük motivációjukról és várakozásaikról.

Bárkiből válhat bűnbak – Társaság a Szabadságjogokért (TASZ):

„A bevándorlók elleni hangulatkeltés és a kerítésépítés annak az arcátlan kormányzati gyakorlatnak a példája, hogy a bármilyen forrásból származó feszültségeket a kormányzat éppen azokon az embereken vezeti le, akik a legnagyobb segítségre szorulnak. A TASZ ugyan nem foglalkozik kifejezetten menedékkérők jogvédelmével, de azt nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy emberek tragikus sorsával így visszaéljenek, hasonlóan ahhoz, ahogy a romákkal vagy a hajléktalan emberekkel is tették és teszik. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar állam ne törölhesse bele a lábát senkibe, különösen abba ne, aki kiszolgáltatott vagy segítséget kér. A xenofób propaganda szinte mindenhova elér, sokan talán csak az állami üzenettel találkoznak. A civil szervezetek a polgárokkal sokféle kapcsolatot építenek ki, amelyek alkalmasak arra, hogy az alternatív üzenetet minél több helyre eljuttassák. Nekünk az a dolgunk, hogy minél több embert nyerjünk meg az egyenlő emberi méltóság ügyének, bárkiket is bánt éppen a kormányzat, hiszen a polgárok közösségének kell kikényszerítenie azt, hogy a magyar állam a szabad és egyenlő polgárok nyitott intézménye legyen. Fontos, hogy minél többen felismerjék: az egyenlő méltóság ügyét mindenkinek támogatni érdemes, annak is, aki éppen nem üldözött. Bárkiből válhat bűnbak, így csak akkor lehet mindenki biztonságban ettől, ha olyan állam joghatósága alatt élünk, amelyik indokolatlanul nem tulajdonít másokénál kisebb súlyt az egyik ember érdekeinek a másikénál, és nem egyenlőtlenül osztja el az emberek jogait. E cél érdekében más összefogásnak is örömmel leszünk részesei.”

Amnesty International Magyarország:

„Rengeteg Európába tartó menekült és migráns folyamatos jogsértéseknek van kitéve. Azért csatlakoztunk a megmozduláshoz, hogy felhívjuk a figyelmet e jogsértésekre, és a többi civillel együtt nyomást gyakoroljunk a döntéshozókra. Szeretnénk a magunk eszközeivel felerősíteni hangjukat. Az Amnesty International múlt héten bemutatott legújabb jelentése pontos képet fest arról, hogy a hazánkba Görögország, Macedónia és Szerbia felől érkező menekültek és migránsok milyen jogsértéseknek esnek áldozatul, és hogy egyik országban sincs megfelelő menedékjogi eljárás, amely garantálná, hogy ezek az emberek biztonságos körülmények közé kerüljenek. Reméljük, hogy sokan ott lesznek este a Bazilikától induló tüntetésen, és közösen meg tudjuk mutatni, hogy a magyar emberek befogadóak és elutasítják a menekültellenes retorikát és kiállnak a menekültek és migránsok jogainak tiszteletben tartásáért.”

Artemisszió Alapítvány:

„Amióta az Artemisszió Alapítvány megalakult, azért dolgozik, hogy a kulturális sokszínűséget hirdesse, és bebizonyítsa, hogy a különböző kultúrájú emberek találkozásából csak nyerni lehet. Ez az interkulturalitás az, ami köré tevékenységeinket azóta is építjük. Emiatt éreztük magunkat megszólítva, ezért gondoltuk, hogy mindenképpen fel kell lépnünk és el kell mondanunk, hogy mindazt a támadássorozatot, ami most a migránsok ellen zajlik – kezdve a nemzeti konzultációval, folytatva a plakátkampánnyal és fal felhúzásával – elutasítjuk. Emellett, mivel sokat dolgozunk menedékkérőkkel és bevándorlókkal, úgy érezzük, értük is ki kell állnunk. Végül pedig azt is szeretnék megmutatni, hogy van egy civil összefogás és vannak másképp gondolkodó emberek, van egy társadalmi támogatottság mögöttünk. A migrációs színtérben, amiben mi is mozgunk, régóta együtt dolgozunk más civil szervezetekkel. Idén ez az összefogás, reakcióként a kormány megélhetési bevándorlással kapcsolatos retorikájára, csak erősödött. Februárban a többi szervezettel közösen (Menedék Egyesület, Cordelia Alapítvány, Helsinki Bizottság, MigSzol stb.) fogalmaztunk meg az Országgyűlés tagjainak egy nyílt levelet, melyben tisztáztuk az egyes fogalmakat és tényeket, valamint megoldási javaslatokat tettünk, kihangsúlyozva az együttműködés és a szakmai párbeszéd szükségességét. A nemzeti konzultáció elleni kampányhoz mind a MigSzol-tüntetésén való részvétellel, mind a Helsinki Bizottság üresboríték-visszaküldési akciójának népszerűsítésével is csatlakoztunk. Az együttműködés tehát folyamatos, hiszen feladatainkat tekintve a mindennapokban is közösen egészítjük ki egymást, és azt gondoljuk, ez a jövőben is így lesz.”

Közmunkás Mozgalom a Jövőért:

„A szervezésben nem tudtunk részt venni, de fontosnak tartjuk a részvételt. Mindenkinek joga van, hogy élete védelmében cselekedjen. Magyarország problémáit nem csökkenti a kerítés felhúzása, és a migrációra sem ad megoldást. Abból a pénzből, amit a kormány erre költ, a szegénység felszámolására is költhetnének. Magyarország tranzitországnak számít. A jövőben szeretnénk más ügyekben is együttműködni a többi civil szervezettel. A kormány lehetővé tette, hogy a menekültek is bevonhatók a közfoglalkoztatásba. Mi ezt ellenezzük.”

Magyar Helsinki Bizottság:

„A »kerítés« nem csak drótból épül a határra. A múlt héten elfogadott menedékjogi törvénymódosítás egy »jogi határzárat« is emelt. Az új szabályozással, amelynek egyik kulcseleme arra épül, hogy a gyenge menekültügyi rendszerrel bíró Szerbiában kellene a menedékkérőknek védelmet kérniük, Magyarország kiüresíti a menedékjogot. Azok a háború, kínzás, emberi jogsértések elől menekülők, akik nemzetközi védelemre jogosultak lehetnének, Magyarországtól innentől csak egy »hátraarc!« parancsra számíthatnak. Ezzel Magyarországon lényegében porhintés marad a menekültek hatékony védelme, az európai normáknak fittyet hányva. A »kerítés« nemcsak a szerb–magyar határon, hanem az emberek között is épül. Egyre inkább érzékelhető, ahogy a kormányzati menekültellenes hangulatkeltésnek partnereivé válnak a szélsőjobboldali szervezetek. Emellett azonban a menekültek melletti kiállást vállalók tábora is egyre aktívabbá vált, az emberek közötti szolidaritás kinyilvánítása számos formát ölt. A menekülőket lelkes, önzetlen aktivisták százai segítik az ideérkezésük első napjaiban. Még többen adnak hangot a közvetlen környezetükben vagy a nyilvánosság előtt annak, hogy nem kívánnak részt venni a gyűlölködésben, hanem a nyitottságban hisznek. A demonstráción részt vevő civil szervezetek ennek az eszmének a képviselői, és rendszeresen együttműködnek a gyakorlatban is. Azt szeretnék, ha még többen csatlakoznának a segítők táborához, és ítélnék el a menekültek elutasítását.”

A Város Mindenkié:

„A Város Mindenkié minden elnyomott csoporttal szolidaritást vállal, mert úgy gondoljuk, hogy akkor élhetünk csak igazságos társadalomban, ha az elnyomás minden formája megszűnik, legyen szó a lakásszegénységben élők, LMBT emberek, migránsok/menekültek, nők, romák elnyomásáról. Emiatt rendszeresen részt veszünk más alulról szerveződő csoportok tüntetésein és kezdeményezéseiben, például minden évben csatlakozunk a Budapest Pride-hoz, roma csoportok tüntetéseihez, a MigSzol rendezvényeihez. A mai tüntetésen az egyik lakásszegénységben élő tagunk, Pfalz Aziz beszédet is fog mondani. Előfordul, hogy képzésekkel, tanácsokkal segítjük ezeket a csoportokat szerveződni, tagjaink gyakran önkénteskednek más csoportokban is. Ez már csak azért is így van, mert a tagjainkat sem feltétlenül csak a lakásszegénység problémája érinti, hanem az elnyomás más típusai is, és ezeket nem lehet szétválasztva kezelni, küzdeni ellenük.”