„Homofóbtörvény”: hétszer több bejelentés érkezett a médiahatósághoz

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 30.

Belpol

Egyértelműen érezhető a törvény hatása.

Valamivel több mint két hónap alatt 69 bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések vélelmezett megsértése miatt – értesült a Magyar Hang. A homofób törvény hatása egyértelmű: tavaly ugyanebben az időszakban tíz alkalommal tettek bejelentést.

A szervezet tájékoztatása szerint jelenleg ellenőrzik a bejelentéseket, ha pedig ezek alapján közigazgatási hatósági eljárás indul, akkor hatvan napjuk lesz az ügyintézésre. Folyamatban lévő ügyekről azonban nem adhatnak bővebb információt, így nem tudni, hogy a bejelentők pontosan mit kifogásoltak, valamint hogy mely médiumok érintettek.

A törvény alapján nemcsak a Médiahatósághoz, hanem a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi osztályára vagy a rendőrségre is érkezhetnek bejelentések. Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint augusztus 9-ig nem volt olyan feljelentés, amely alapján „a gyermekpornográfia vagy a zaklatás új minősített esetei elkövetésének gyanúja miatt rendeltek el büntetőeljárást”.

Az LMBTQI-érdekeket képviselő szervezetnél dolgozók tapasztalatai szerint a törvény elfogadása óta nőtt az utcai, szomszédok közötti, munkahelyi konfliktusok és bántalmazások száma ‒ Akik eddig is homofóbok voltak, felhatalmazva érzik magukat, hogy ennek a véleményüknek hangot adjanak, akár erőszakos úton is – idézi a lap Dombos Tamást,  a Háttér Társaság ügyvivőjét.

Az Országgyűlés még június 15-én szavzta meg a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényt. Az úgynevezett pedofilellenes törvény eredetileg a gyerekek védelméről szólt volna, egyes módosító javaslatokat követően azonban lényegében a melegek ellen irányuló jogszabály lett, ami tudatosan összemossa a pedofíliát a nemi identitással, a homoszexualitással és a transzneműséggel, méghozzá a gyermekek védelmére hivatkozva.

Arról, hogy milyen változást hozhat az elfogadott törvény a médiában és az oktatásban print kiadásunkban foglalkoztunk részletesen.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.