A főváros számára élet-halál kérdése, hogy a jogállamisági vita mielőbb rendeződjön, és hozzájuthasson az európai uniós forrásokhoz
– jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester kedden budapesti sajtótájékoztatóján, miután fogadta az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának küldöttségét.
Karácsony elmondta, bár a főváros gazdasági potenciálja lehetővé tenné azt, hogy akár uniós források nélkül is tudjon fejlődni, de mivel az itt megtermelt gazdasági javak túlnyomó többsége a központi költségvetésbe kerül, ezért Budapest hosszú évek óta elsősorban ezekből a forrásokból tud előrehaladni.
A főpolgármester reményének adott hangot, hogy a találkozó elmélyíti azt a folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy "Magyarország rendezze a saját viszonyát a jogállamiság kérdéseihez", és így mihamarabb hozzájuthasson az uniós forrásokhoz. Ugyanakkor kiemelte,
természetesen nem annak az árán, hogy az Európai Unió "szemet huny a magyarországi jogállamisági problémákkal kapcsolatosan", hanem azzal együtt, hogy ezeket a helyzeteket kezelik.
Karácsony Gergely elmondta, a küldöttség kíváncsi volt a fővárosi önkormányzat véleményére is az európai uniós források magyarországi felhasználásával és a jogállamisági kérdésekkel kapcsolatban. A tárgyalás alapján megállapítható, hogy
a delegáció tagjai "elég alaposan ismerik a magyarországi helyzetet" és mindannyian egyetértenek velünk abban: nem szerencsés, hogy ma Magyarországra nem érkeznek meg az uniós források a "magyar kormány jogállamisági problémái miatt"
– tette hozzá. A főpolgármester ugyanakkor közölte azt is, felhívta a küldöttség figyelmét arra, hogy az uniós források a mostani hétéves költségvetési ciklusban "jóval szerényebbek", mint az előző hét évben voltak: 2014 és 2020 között Budapest nagyságrendileg 340 milliárd forint uniós forrást tudott felhasználni, a mostani ciklusban pedig a számításaik szerint nagyjából 200 milliárdnyi fejlesztésre pénzre számíthat a főváros.
Továbbá tájékoztatta a képviselőket arról, hogy "számos, a fővárosi önkormányzat szempontjából rendkívül hátrányos kormányzati diszkriminációs döntést" kell elviselnie Budapestnek.
Azt látják, hogy a kormány
nemcsak a nemzeti források elosztásánál diszkriminálja az ellenzéki önkormányzatokat, hanem az uniós források elosztásánál is
– mondta Karácsony Gergely. Közölte azt is, javasolta a küldöttségnek, hogy vizsgálják meg, mik azok az eszközök, amivel felül lehet írni ezeket a kormányzati szándékokat.
Elmondta, a tárgyalás során arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós források tervezésénél és lehívásánál szükséges partnerségi alapelv "nagyon súlyosan sérül" Magyarországon. Erre "riasztó" példa a koronavírus-járvány utáni helyreállítási terv magyarországi története – jegyezte meg a főpolgármester.
Közölte, további kockázatra is fel kellett hívnia a képviselők figyelmét, mégpedig az uniós források felhasználásával kapcsolatos "egyre szélesebbkörű centralizáció" problémájára.
Karácsony elmondta, azt javasolta a bizottságnak: igyekezzenek megoldást találni arra, hogy minél előbb megszülessen a részletes megállapodás a felfüggesztett uniós pénzek kifizetésére. Továbbá arra kérte a küldöttség tagjait, hogy a jelentésükben a megoldások között szerepeltessék a városok közvetlen finanszírozásának erősítését. Javasolta azt is, hogy az Európai Bizottság sokkal szigorúbban követleje meg a partnerség alapelvét, illetve a tagállamokkal kapcsolatos jogállami jelentések terjedjenek ki az önkormányzatok kérdéskörei is.
A főpolgármester szólt arról is, hogy a képviselők a tárgyaláson részletesen kikérték a véleményüket a helyreállítási tervvel kapcsolatosan, és arról, hogy mit tesz a fővárosi önkormányzat a jogállamiság és az átláthatóság erősítése érdekében a saját intézményeiben.
Kérdésre válaszolva Karácsony Gergely szólt arról, fontos téma volt a találkozón a városok közvetlen finanszírozásának kérdése, és ezt a tárgyalódelegációhoz csatlakozott Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője is felvetette. A magyar önkormányzatok és a jogállamiság szempontjából már az is egy nagyon komoly előrelépés lenne, ha a partnerségi alapelvet az Európai Bizottság sokkal határozottabban tudná érvényesíteni – mondta.
