Karácsony levélben szólította fel Orbánt, hogy fizessék ki a BKK normatív támogatását

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. november 12.

Belpol

"A kormány ne blicceljen!" 

 Karácsony Gergely levelet írt Orbán Viktornak, amelyen kéri, hogy a kormány fizesse ki a fővárosi közösségi közlekedés idei, 12 milliárd forintos normatív támogatását.

 A levélről pénteken a Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatóban beszélt, és elmondta: az idei költségvetés 12 milliárd forintot biztosít a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozására, és amíg Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármestersége idején az év ezen időszakára már rég megérkezett a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) a pénz, ennek most egyelőre "nincs jele".

Megjegyezte: a főváros ugyanakkor minden hónapban jelentős összeget fizet az államnak azért, hogy a Budapest-bérlettel utazók használhassák a HÉV-et a főváros területén.

Levelet írtam Orbán Viktornak. Kövessétek élőben a sajtótájékoztatót! #Budapest

Posted by Karácsony Gergely on Friday, November 12, 2021

A levélben felszólította Orbánt, hogy "a kormány ne blicceljen!" és utalják át a pénzt a BKK-nak. Hozzátette, hogy a kormány "elblicceli" a maga által hozott törvényeket, és a budapesti közösségi közlekedés tönkretételén dolgozik.

Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor 2019-ben, az önkormányzati választás után arról beszélt, a főváros új vezetése ugyanarra az együttműködésre számíthat, mint az előző városvezetés. "Ám ez az állítás számos ponton cáfolható, a kormány számos döntést hozott, ami hátrányos a fővárosi önkormányzat működése szempontjából, és a nemzet fővárosa ellen hozott döntés a nemzet ellen hozott döntés" - emelte ki.

Itt példaként említette, hogy a kormány 10-ről 36 milliárd forintra emelte a kormány a főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulást, elvonták és jövőre is elvonják az iparűzési adó felét.  

A főpolgármester újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy a főváros és az állam 9:1 arányban finanszírozza a fővárosi közösségi közlekedést, így az állam 12 milliárd forintos támogatása "szerény kiegészítésnek" tekinthető, a Fővárosi Önkormányzat azonban nincs abban a helyzetben, hogy pótolja az állami bevételt "és nem is szeretné", mivel a törvény kötelezővé teszi a kormánynak ezt a támogatást.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.