Konrád György visszaküldte Orbán Viktort a falujába

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. jan. 05., 12:01
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Lehetőleg önként.

Interjút készített a HVG Konrád Györggyel, aki elmondta, hogy csak „demokratikus ellenzéki munkája folytatásaként politizált, a hatalom mindig taszította”. Konrád elmesélte, hogy Göncz Árpádot a köztársasági elnökségre, Demszky Gábort a főpolgármesterségre, Darvas Ivánt a képviselőségre beszélte rá, és szerinte beváltak, de megjegyzi azt is, hogy a mostani rezsimnél jobbat, polgári demokráciát reméltek a rendszerváltástól.

Az interjú során szóba kerül Orbán Viktor is. Konrád a Nagy Imre-temetésről azt mondja, hogy tudta, Orbán abban állapodott meg a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal, hogy a kelet-európai diktatúrákban élők védelmében még nem hozza szóba az orosz csapatok kivonását, de megszegte a megállapodást. „Felelőtlen volt, mert felejthetetlenné akarta tenni magát” – jegyzi meg Konrád György, aki szerint a magyarokat nagyobb erő húzza az Európai Unióhoz, mint a diktátorokhoz. „Rejtelmes mozgások egyszer csak oda vezethetnek, hogy a miniszterelnök, ha nem akar Nicolae Ceauşescu sorsára kerülni, akkor önként elmegy valahova. Jóakaratú emberként azt kívánom, hogy Felcsútra menjen” – teszi hozzá.

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. jan. 05., 12:01
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 56
    yoyo
    2018. január 08., hétfő 15:16
    Kovacs, az értékrend kudarca kitétel nem az értékrend minősítése volt, hanem ténymegállapítás, az a bizonyos értékrend nagy vereséget szenvedett a politikai harcban.

    Ahogy itt lejjebb a rendszerváltással kapcsolatban több dolog elhangzott, azok csak bizonyos problémák felvillantásai. A legjaváról szó se esett, arról a 2-3 döntő momentumról, ami a polgári átalakulás kísérletének kudarcához vezettek (kudarc: a fenti értelemben).







  2. 55
    Kovacs
    2018. január 08., hétfő 14:17
    "Az utóbbi időben azonban félek a megszólalásaitól, és ez nincs másképpen Heller Ágnessel lapcsolatban sem. Félelmeik rossz gondolatokat, hibás valóságértékelést szülnek, és persze nagyon öregek, látják a saját értékrendjük kudarcát, egy szörnyű (régi)új értékrend diadalmenetét, ez sajnos úgy tűnik, deformálta, türelmetlenné tette mindkettejüket (persze nagyon sok mindenki mást is). "
    Yoyo, nem az értékrendjükkel van baj, amit védeni szeretnének, hanem azzal, hogy hogyan védjük meg ezt az értékrendet. Mert ha, az ő értékrendjük kudarc, akkor valóban vége a történetnek. Igen, rosszul akakarják megvédeni. (vagyis nem jól érvelnek) Viszont nem nagy segítséget nyújtunk (beleértve engem is) ha lesöpörjük őket. Ki-ki a maga módján. Ez nem konstruktív kritika.

    Ami az Orbán és a román diktátoros hasonlatot illeti, lehet, hogy rémesen hangzik, de ha belegondolsz, nagyon sok párhuzam létezik. (a román diktátor is a "nyugat kedvence" volt, a Német Szövetségi Köztársaság még ki is tüntette...stb)
    Inkább Tamás Gáspár Miklós szavai jutottak az eszembe, aki 2012-ben, szépen kérte Viktort, hogy menjen el... Most Konrád teszi ezt...

    Még egy dolog van, amiben másként látom a dolgokat. 1945 után Adenauer a nácikkal mentette át fasiszta népét a demokráciába. Nálatok a kommunistákkal történt ugyanez. Az, hogy az eredmény ma más, én arra jutok, hogy kellett volna egy hátszél az Uniótól, amit nem kaptatok meg. (Itt az Unió is felelős és nem is kicsit)
  3. 54
    yoyo
    2018. január 08., hétfő 10:59
    Kossuth-címer: Szabad György házelnök, nagy kossuthista történész számára is komoly konfliktust jelenthetett a koronás címer megszavazása. Sok embernek sok kis-nagy meghasonlása, megalkuvása alakította ilyenné végül ezt az országot.
  4. 53
    tiszapolgári
    2018. január 08., hétfő 10:30
    yoyo

    1.
    Sok dologban egyetértek veled, Konrád megítélésében azonban nem, én semmivel sem tartom őt kisebbnek a kerítéses mondata után, mint előtte, az én szememben ő ugyanaz a Konrád, mint amilyen volt, kedvelem őt. Valószínűleg erősebb bennem az empátia vagy a megbocsájtási hajlam az esendőség, a pillanatnyi elgyengülés iránt, mint másokban, nyilván azért, mert én magam is elgyengülök néha.
    Azt hiszem, sem az eredendő jólneveltség és intelligencia, sem a műveltség, sem a szociális érzékenység nem képes arra, hogy a holokauszt- (vagy gulág-)túlélőkben lévő, mélyen beágyazódott beidegződéseket, reflexeket, félelmeket állandóan képes legyen felülírni. Lehet, hogy ez túl egyszerű magyarázat, de én leginkább ezzel magyarázom Heller és Konrád kerítésügyi megszólalásait, illetve Kertész Imre kitüntetés-elfogadását is. Hozzátéve, hogy nekünk, a háború utáni generációknak, fogalmunk sincs arról, hogy ezek az emberek miken mentek át, mi soha nem fogunk olyan élethelyzetekbe kerülni, mint amiken ők gyermekkorukban átmentek.

    2. „A rendszerváltás '56 feldolgozásában is baromi felemásra sikeredett.”
    Sőt, '56 rögtön, a rendszerváltás pillanatában arcul lett csapva azzal a szimbolikus döntéssel, hogy az MDF és társai a Magyar Királyság címerét választották a Kossuth-címer helyett. Ezzel egyúttal a szavak szintjén ugyancsak hivatkozási alapnak számító 1848, illetve az 1945-1948 közötti viszonylagos demokrácia (Apám néhány boldog éve) is egy életre pofán lett baszva.
  5. 52
    yoyo
    2018. január 08., hétfő 09:47
    Konrád György megszólalásaiban mindig különleges volt a szelid hang, a bölcs visszafogottság, és amit különösen szoktam tisztelni, szeretni benne, az a megértés képessége - a nem vele egy oldalon álló iránt is, ez Magyarországon különlegesen nagy érték volt mindig. (Nagyon szerettem azt is, hogy az olyan időkben is nyugodtan, halkan beszélt, amikor mindenki feldúlt volt, emlékszem, milyen bölcs tudott maradni például a 91-es marosvásárhelyi események idején is, nyilván őt is megrázták a pogromok képei, de csak valami olyasmit mondott, hogy ilyenek vagyunk, időről időre szükségünk van arra, hogy beverjük egymás fejét.)

    Az utóbbi időben azonban félek a megszólalásaitól, és ez nincs másképpen Heller Ágnessel lapcsolatban sem. Félelmeik rossz gondolatokat, hibás valóságértékelést szülnek, és persze nagyon öregek, látják a saját értékrendjük kudarcát, egy szörnyű (régi)új értékrend diadalmenetét, ez sajnos úgy tűnik, deformálta, türelmetlenné tette mindkettejüket (persze nagyon sok mindenki mást is).
    Konrád Györgyöt foglalkoztatja Orbán sorsa. Én Orbán sorsát többé-kevésbé leszarom. Nem igazán hiszem, hogy felelősségre vonható lesz, ha esetleg mégis, aligha kapja azt, amit valójában érdemelne. Számomra nem az a fontos, hogy megbünhődjön, hanem hogy még alkalmam legyen megélni egy olyan időt, amiben a politika nem teszi tönkre az életet.
    Konrád mostani szavaiban, sajnos úgy érzem, a szelídség csak köntös maradt, mögötte az Orbánnal szembeni tehetetlen nagy gyülőlet dolgozik. Ez persze bizonyíthatatlan, de én ezt éreztem ezekből a szavakból.

    Rumata
    Nemzeti megbékélés?
    Na ne hülyéskedjünk.
    Ki békélt volna meg, kivel és mire föl?
    A "nemzeti megbékélés" giccses és hamis maszlag, ami akkoriban legfőképpen az MSZMP hatalomátmentőinek lehetett az érdeke.

    A rendszerváltás nagy hivatkozása '56 volt. Ehhez illeszkedett a nagy rendezvény is, szimbolikus kegyeleti aktus, és egy határvonal szimbolikus meghúzása volt.

    A rendszerváltás '56 feldolgozásában is baromi felemásra sikeredett.
    Egyik oldalt hatalmas eredmény, hogy polgárháborús indulatok, vérontás nélkül, moderáltan ment végbe, és sikerült megakadályozni, hogy a 3. utas erők összeügyeskedjék a NER-t már 1990-re.

    Másrészt viszont a rendszerváltás nélkülözte a katarzist. Az újratemetésnek akkor lehetett volna valóban katartikus jellege, ha előzőleg megtörténik a korábbi évtizedek érdemi tisztázása, ám a titkosszolgálati ügyek feltáratlansága, a felelősök megnevezésének elmaradása, a sérelmek és kollaborációk kibeszéletlensége, az egyéni szembenézések elmaradása miatt '56 és a Kádár korszak közmegítélését ugyanaz a hamis, giccsbe hajló, áldozattudatos és felelősséghárító értelmezés jellemezte (és jellemzi a mai napig), ami a történelmünk korábbi gócaihoz való viszonyt.

    Az ügynökakták nyilvánossága elleni érv, hogy így dekonspirálódna a hálózat, hát ez elég gyenge érv.
    Hogy ügynökhálózata svájcnak is van, ez is.
    Ugyanis a hazai ügynökhálózat célja nemcsak a belügy tájékozódása volt, hanem a társadalom korrumpálása is.
    Barát jelentsen barátról, rokon rokonról, munkatárs munkatársról, ezt nem lehet átlépni, ezt nem lehet szivárogtatásokkal mocskos célokra használni, ezt nyilvánosan feldolgozandóvá kell(ett volna) tenni. Mert enélkül ez az ország képes faszán megmaradni a mi mindig ártatlan áldozatok voltunk önhazugságánál.



  6. 51
    galambocskám
    2018. január 07., 17:07
    Instállom, terjeszteném én itten a mételyt.

    https://www.youtube.com/watch?v=0r1zG1MZzXs

    A politikai tehetség ritka mint a fehér holló. A jóég tudja miért.

    Németh Miklós összes erénye dacára nem harcos típus. Ellentétben a Török Szultánnal.

    Tiszta ideg vagyok ha a választás utáni időkre gondolok, tiszta ideg, kérem.

  7. 50
    galambocskám
    2018. január 07., 16:21
    "1994-ben csak akkor tudott volna szakszerű kormányzás kezdődni, ha az MSZP a rendkívül képzett és felkészült 1989-es Németh-kormányt bízza meg ezzel.
    De az MSZP addigra már teljesen korrumpálódott, és megszédült az Antall alatt kialakult féktelen szabadrablástól, ezért esze ágában sem volt a saját programmal rendelkező, és a mutyizástól elhatárolódó Németh Miklóst visszahozni."

    Németh Miklós helyett viszont jöttek a pökhendi és dilettáns liberálok. Mintha a maszop egyedül nem lett volna eléggé hülye a kormányzáshoz.
  8. 49
    Rumata
    2018. január 07., 15:18
    #44 szegedi 789:

    A jelentések készítése önmagában még nem sérti a demokráciát.
    Még Svájcban és Svédországban is van rendőrség, titkosrendőrség, kémelhárítás, terrorelhárítás. És arról írnak jelentést, akiről csak akarnak.

    A legnagyobb baromság volt az ügynöklista nyilvánosságra hozatalát követelni.
    Különösen mivel egyből kiderült, hogy az úgynevezett jobboldali politikusok között van belőlük a legtöbb, és ezért Antall hiába kapta meg a listát, esze ágában sem volt felhasználni.

    A "horthysta" jelző tartalma szerintem pontosan definiálható: az antikommunista és álkeresztény maszlagot nyomató, az egyházakat kiemelt állami finanszírozással tömegmanipulációs célokra felhasználó, a szűk elit előjogaiban, az elit autokratikus uralmában, az uram-bátyám kapcsolatok elsődlegességében, és a tömegek tudatlanságban tartásában hívő, és mindehhez a masszív történelemhamisítással rózsaszínre festett Horthy-rendszert és Monarchiát erkölcsi példaképként állító politikai áramlatot jelenti.

    És nem kizárólag, de jelentős részében magában foglalja az autokratikus kormányzásnak ideológiai hátteret biztosító királyság mint államforma formális (v.ö.: horthysta) visszaállítását szorgalmazókat.

    Azok után, hogy a jobboldal a koronás Horthy-címert erőltette a magyar köztársaságra és a Horthy-rendszer egyenes folytatásaként próbálja beállítani a mai Magyarországot, nehogy már letagadd, hogy létezik egy nyíltan horthysta magyar jobboldal.

    Azt egy szóval sem állítottam, hogy 1994-ben szakszerű kormányzás kezdődött. Én csak azt mondtam, hogy az 1989-es Németh-kormány szakszerű kormányzása után az ország lakossága abban a tévhitbe ringatta magát, hogy a rendszerváltás már nem hoz nagy változást, hanem legfeljebb szakszerűbb kormányzást és kevesebb ideológiai maszlagot. Tehát az emberek nagy többségét váratlanul érte a horthysta reakció nemzetellenes, nemzetmegosztó támadása.

    1994-ben csak akkor tudott volna szakszerű kormányzás kezdődni, ha az MSZP a rendkívül képzett és felkészült 1989-es Németh-kormányt bízza meg ezzel.
    De az MSZP addigra már teljesen korrumpálódott, és megszédült az Antall alatt kialakult féktelen szabadrablástól, ezért esze ágában sem volt a saját programmal rendelkező, és a mutyizástól elhatárolódó Németh Miklóst visszahozni.

    A "nagy összeborulás" egyáltalán nem volt hazug, hanem pont a korrekt módon, lépésről lépésre végrehajtott rendszerváltást szolgálta. Tudod, ahogy a civilizált népek szokták csinálni.

    Nagy Imre békés egyetértésben való újratemetése abszolúte nem akadályozta meg az Antall-kormányt abban, hogy a baloldali diktatúra még élő bűnöseit bíróság elé állítsa.

    És az, hogy végül csak elenyésző számú bűnöst sikerült bíróság elé rángatni, és még azok sem főbűnösök, hanem csupán harmadrendű szereplők voltak, egyértelműen bizonyította, hogy a még élő bűnösök felelőségre vonását a jobboldal maga sem tartotta fontosnak, hanem csupán politikai lózungként használta.
  9. 48
    Cyrano
    2018. január 07., 08:49
    Látom hiába akar magának segíteni az ember.
    Gondolom a kortikalizáció szónál fel is adta.:(
  10. 47
    galambocskám
    2018. január 07., 08:19
    Ez a jó második link.

    https://mno.hu/belfold/iranytu-intezet-orban-viktor-nepszerusege-ujra-nott-2434301

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kormányzati manőverek
Mi lesz a Corvinusszal?
Interjú a Libri vezetőivel
Halmos Ádám és Sárközy Bence a könyvkiadásról
Interjúk
Rév István, Baki Péter, Ligeti Gyuri
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Kis-Magyarország

Kultúra