Koronavírus-botrány Szegeden: kirúgta a rektor a docenst, aki etikai vizsgálatot indított ellene

Belpol

"Szakmai alkalmatlanság" és "magatartásbeli összeférhetetlenség" az indok többek között.

Elbocsátó határozatának utolsó oldalát tette fel Facebook-háttérképének Horváth Szatmár szegedi egyetemi docens, akit hétfőn mentett fel állásából Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Horváth az elnöke az orvosi kamara megyei etikai bizottságának; ez az a testület, ami annak idején vizsgálatot kezdeményezett Rovóval szemben, mert felmerült, hogy koronavírus-fertőzöttként is dolgozott.

Rovó László rektor márciusban Ausztriában síelt, onnan hazatérve munkába állt, operált is a fül-orr-gégészeten. Az országos sajtóban megjelent, hogy nem vonult karanténba, és mint kiderült, a koronavírus-fertőzést is elkapta. A történtek miatt a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének Etikai Bizottsága vizsgálatot kezdeményezett. Mivel a bizottság tagjai közül többen is egyetemi orvosok, az összeférhetetlenséget is bejelentették, így a győri etikai bizottság folytatta le a vizsgálatot, felmentve a rektort, mert nem bizonyosodott be, hogy vétett volna szakmája szabályai ellen. Rovó László júniusban a Hír TV-ben tett olyan nyilatkozatot, hogy majd meg fogja kérdezni a kollégáit a vizsgálat elindításáról.

Az egyik kolléga a vizsgálatot kezdeményező etikai bizottság elnöke, Horváth Szatmár, aki a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikájának egyetemi docense volt hétfőig – szerdán már nem volt fönn a neve, portréja a klinika honlapján. A pszichiátert hétfőn felmentette állásából és a munkavégzés alól Rovó László.

Az érintett a felmentő határozat utolsó lapjának másolatát tette föl háttérképnek a Facebook-oldalára:

„Szándékos kötelezettségszegései, a munkafeladatai ellátásához szükséges személyes tulajdonságának hiányából eredő szakmai alkalmatlansága, magatartásbeli összeférhetetlensége, munkahelyéhez és munkaköréhez méltatlan magatartása okán a közalkalmazotti jogviszony fenntartása a munkáltató részéről nyilvánvalóan lehetetlenné vált, ezért a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséről döntöttem. Prof. Dr. Rovó László rektor, a munkáltatói jogkör gyakorlója."

false

A pszichiáter a Szeged Televíziónak nyilatkozva a történtekről azt mondta, váratlanul érte a felmentés, semmilyen előzménye nem volt, és csak arra tud gondolni, ez összefügg az ominózus etikai vizsgálattal. Behívatták a tanszékvezetőhöz, odaadták neki a hivatalos iratot. A rektor nem volt jelen. Az iratban a felmentés indokaként felhozott érvekről Horváth azt mondta, hogy azok nem oktatói vagy orvosi munkájáról szólnak, hanem „bagatell", „kicsinyes", „méltatlan", „2015 óta listázott" megjegyzések. Így szerepelt felmentésének indokaként, hogy körlevélben, illetve a dékáni hivatalnál érdeklődött az iránt, hogy ki most a pszichiátriai klinika vezetője. Ugyanis februárban a tanszékvezetői állásra a jelenlegi vezető és ő is pályázott, de nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy eredményesen vagy eredménytelenül szerepelt. Végül nem hivatalos úton tudta meg, hogy a jelenlegi vezető, Kálmán János professzor megbízatását az év végéig meghosszabbítják.

A kari tanács egyikük pályázatát sem támogatta.

Horváth Szatmár azt mondta, voltak észrevételei a klinika működésével kapcsolatban, és ezeket közölte is – bár választ nem kapott rájuk –, de úgy gondolja, hogy egy probléma megoldásában az első lépés a kritika megfogalmazása. "A mostani vezetés szemében azonban az, aki kritikát fogalmaz meg, destruktív személynek minősül" – mondta Horváth Szatmár.

A felmentett docens szegedi, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban érettségizett, Szegeden végezte a biológus szakot és az orvosegyetemet. Tizenhat éve állt az egyetem alkalmazásában. „Nagyon rosszul esik ez a helyzet, szerettem volna visszaadni mindazt, amit én ettől az egyetemtől kaptam, de ez az egyetem már nem az, ahová én jártam" – vonta le a következtetést.

Azt is elmondta, hogy minél hamarabb szeretne munkába állni, és mivel van külföldi tapasztalata, előfordulhat az is, hogy a közeljövőben családostul elhagyja az országot. Három kiskorú gyermeke van, neki már mindegy, de a gyermekeinek nem, milyen társadalomban nőnek föl.

A történtekkel kapcsolatban a Szegedi Tudományegyetem sajtószolgálatán keresztül megkérdeztük Rovó László rektortól, hogy Horváth Szatmár orvosi vagy oktatói alkalmasságával volt-e probléma, volt-e példa arra, hogy e felmentés előtt közölték vele a felettesei, mit gondolnak a munkájáról, illetve mi a véleménye arról az értelmezésről, hogy a pszichiátert az etikai vizsgálat megindítása, etikai bizottsági elnöki ténykedése miatt jutott most erre a sorsra.

A Szegedi Tudományegyetem megkeresésünkre ezt válaszolta lapunknak az üggyel kapcsolatosan: "Az egyetem „egyik foglalkoztatottjával" kapcsolatban írt cikkek félrevezetőek, valótlan tartalmúak: „hamisan összemossák a jogviszony megszűnésének kiváltó okait a munkavállaló közéleti szerepvállalásával. Ezt az Egyetem határozottan és egyértelműen visszautasítja. A munkáltatói intézkedéseknek intézményünkben minden esetben alapos és megfelelően alátámasztott indokai vannak. A híreszteléseket jelen tájékoztatáson felül nem kívánjuk kommentálni."

Ki hibázott?

Rovó László rektor júniusban az ellene indított etikai vizsgálatról a Hír TV-nek nyilatkozva utalt arra, hogy támadják, és talán azért, mert a legutóbbi önkormányzati választások előtt nem Botka Lászlót, hanem a Fidesz által is preferált kihívóját, Nemesi Pált támogatta, aki végül nem tudta legyőzni a 2002 óta hivatalban lévő polgármestert. Rovó azt mondta, magánemberként lezártnak tekinthetné az etikai vizsgálat ügyét, de azt nem engedheti meg, hogy az egyetem körül bizonytalanságot keltsenek. A kérdés az, hogy ha egy orvosi etikai bizottság úgy értesül, hogy egy orvos elkapta a járványt, betegen is dolgozott, és veszélyeztethette pácienseit, mikor követ el hibát: ha szó nélkül hagyja az ügyet, vagy ha vizsgálatot kezdeményez?

(Címlapképünkön: a Szegedi Tudományegyetem)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.