Koronavírus-botrány Szegeden: kirúgta a rektor a docenst, aki etikai vizsgálatot indított ellene

Belpol

"Szakmai alkalmatlanság" és "magatartásbeli összeférhetetlenség" az indok többek között.

Elbocsátó határozatának utolsó oldalát tette fel Facebook-háttérképének Horváth Szatmár szegedi egyetemi docens, akit hétfőn mentett fel állásából Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Horváth az elnöke az orvosi kamara megyei etikai bizottságának; ez az a testület, ami annak idején vizsgálatot kezdeményezett Rovóval szemben, mert felmerült, hogy koronavírus-fertőzöttként is dolgozott.

Rovó László rektor márciusban Ausztriában síelt, onnan hazatérve munkába állt, operált is a fül-orr-gégészeten. Az országos sajtóban megjelent, hogy nem vonult karanténba, és mint kiderült, a koronavírus-fertőzést is elkapta. A történtek miatt a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének Etikai Bizottsága vizsgálatot kezdeményezett. Mivel a bizottság tagjai közül többen is egyetemi orvosok, az összeférhetetlenséget is bejelentették, így a győri etikai bizottság folytatta le a vizsgálatot, felmentve a rektort, mert nem bizonyosodott be, hogy vétett volna szakmája szabályai ellen. Rovó László júniusban a Hír TV-ben tett olyan nyilatkozatot, hogy majd meg fogja kérdezni a kollégáit a vizsgálat elindításáról.

Az egyik kolléga a vizsgálatot kezdeményező etikai bizottság elnöke, Horváth Szatmár, aki a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikájának egyetemi docense volt hétfőig – szerdán már nem volt fönn a neve, portréja a klinika honlapján. A pszichiátert hétfőn felmentette állásából és a munkavégzés alól Rovó László.

Az érintett a felmentő határozat utolsó lapjának másolatát tette föl háttérképnek a Facebook-oldalára:

„Szándékos kötelezettségszegései, a munkafeladatai ellátásához szükséges személyes tulajdonságának hiányából eredő szakmai alkalmatlansága, magatartásbeli összeférhetetlensége, munkahelyéhez és munkaköréhez méltatlan magatartása okán a közalkalmazotti jogviszony fenntartása a munkáltató részéről nyilvánvalóan lehetetlenné vált, ezért a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséről döntöttem. Prof. Dr. Rovó László rektor, a munkáltatói jogkör gyakorlója."

false

A pszichiáter a Szeged Televíziónak nyilatkozva a történtekről azt mondta, váratlanul érte a felmentés, semmilyen előzménye nem volt, és csak arra tud gondolni, ez összefügg az ominózus etikai vizsgálattal. Behívatták a tanszékvezetőhöz, odaadták neki a hivatalos iratot. A rektor nem volt jelen. Az iratban a felmentés indokaként felhozott érvekről Horváth azt mondta, hogy azok nem oktatói vagy orvosi munkájáról szólnak, hanem „bagatell", „kicsinyes", „méltatlan", „2015 óta listázott" megjegyzések. Így szerepelt felmentésének indokaként, hogy körlevélben, illetve a dékáni hivatalnál érdeklődött az iránt, hogy ki most a pszichiátriai klinika vezetője. Ugyanis februárban a tanszékvezetői állásra a jelenlegi vezető és ő is pályázott, de nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy eredményesen vagy eredménytelenül szerepelt. Végül nem hivatalos úton tudta meg, hogy a jelenlegi vezető, Kálmán János professzor megbízatását az év végéig meghosszabbítják.

A kari tanács egyikük pályázatát sem támogatta.

Horváth Szatmár azt mondta, voltak észrevételei a klinika működésével kapcsolatban, és ezeket közölte is – bár választ nem kapott rájuk –, de úgy gondolja, hogy egy probléma megoldásában az első lépés a kritika megfogalmazása. "A mostani vezetés szemében azonban az, aki kritikát fogalmaz meg, destruktív személynek minősül" – mondta Horváth Szatmár.

A felmentett docens szegedi, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban érettségizett, Szegeden végezte a biológus szakot és az orvosegyetemet. Tizenhat éve állt az egyetem alkalmazásában. „Nagyon rosszul esik ez a helyzet, szerettem volna visszaadni mindazt, amit én ettől az egyetemtől kaptam, de ez az egyetem már nem az, ahová én jártam" – vonta le a következtetést.

Azt is elmondta, hogy minél hamarabb szeretne munkába állni, és mivel van külföldi tapasztalata, előfordulhat az is, hogy a közeljövőben családostul elhagyja az országot. Három kiskorú gyermeke van, neki már mindegy, de a gyermekeinek nem, milyen társadalomban nőnek föl.

A történtekkel kapcsolatban a Szegedi Tudományegyetem sajtószolgálatán keresztül megkérdeztük Rovó László rektortól, hogy Horváth Szatmár orvosi vagy oktatói alkalmasságával volt-e probléma, volt-e példa arra, hogy e felmentés előtt közölték vele a felettesei, mit gondolnak a munkájáról, illetve mi a véleménye arról az értelmezésről, hogy a pszichiátert az etikai vizsgálat megindítása, etikai bizottsági elnöki ténykedése miatt jutott most erre a sorsra.

A Szegedi Tudományegyetem megkeresésünkre ezt válaszolta lapunknak az üggyel kapcsolatosan: "Az egyetem „egyik foglalkoztatottjával" kapcsolatban írt cikkek félrevezetőek, valótlan tartalmúak: „hamisan összemossák a jogviszony megszűnésének kiváltó okait a munkavállaló közéleti szerepvállalásával. Ezt az Egyetem határozottan és egyértelműen visszautasítja. A munkáltatói intézkedéseknek intézményünkben minden esetben alapos és megfelelően alátámasztott indokai vannak. A híreszteléseket jelen tájékoztatáson felül nem kívánjuk kommentálni."

Ki hibázott?

Rovó László rektor júniusban az ellene indított etikai vizsgálatról a Hír TV-nek nyilatkozva utalt arra, hogy támadják, és talán azért, mert a legutóbbi önkormányzati választások előtt nem Botka Lászlót, hanem a Fidesz által is preferált kihívóját, Nemesi Pált támogatta, aki végül nem tudta legyőzni a 2002 óta hivatalban lévő polgármestert. Rovó azt mondta, magánemberként lezártnak tekinthetné az etikai vizsgálat ügyét, de azt nem engedheti meg, hogy az egyetem körül bizonytalanságot keltsenek. A kérdés az, hogy ha egy orvosi etikai bizottság úgy értesül, hogy egy orvos elkapta a járványt, betegen is dolgozott, és veszélyeztethette pácienseit, mikor követ el hibát: ha szó nélkül hagyja az ügyet, vagy ha vizsgálatot kezdeményez?

(Címlapképünkön: a Szegedi Tudományegyetem)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.