A finn csatlakozás magyar parlamenti ratifikálására március 27-én sor kerül, Svédországé pedig a közeljövőben megvalósul – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki Izlandon folytatott tárgyalásokat. A látogatás célja a parlamenti és politikai kapcsolatok élénkítése és szorosabbá tétele volt – tájékoztatta Szilágyi Zoltán, az Országyűlés sajtófőnöke az MTI-t.
Az Országgyűlés elnöke Birgir Ármannsson, az izlandi parlament elnöke meghívására érkezett hivatalos látogatásra Reykjavíkba.
A közlemény szerint az észak-európai országok, köztük Izland Magyarország kapcsolatrendszere szempontjából fontos régiónak számítanak. A két ország nemcsak NATO-szövetségesként, hanem az Európai Gazdasági Térség keretében is szoros partneri viszonyt ápol egymással. Emellett képviselőik több nemzetközi szervezetben, így például az Európa Tanácsban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és a NATO Parlamenti Közgyűlésében is együtt dolgoznak.
„Érdekeltek vagyunk a kétoldalú politikai kapcsolataink fejlesztésében, és ebben fontos szerepet szánunk a törvényhozásoknak, készek vagyunk megerősíteni a parlamenti együttműködést a világ egyik legrégebbi parlamentjével”
– mondta a közlemény szerint a házelnök az izlandi kollégájával folytatott tárgyaláson.
Kövér László és Birgir Ármannsson megbeszélésének témái között szerepelt az orosz-ukrán háború, Svédország és Finnország NATO-csatlakozási szerződésének ratifikációs folyamata, valamint szó volt az Európa Tanács 4. reykjavíki csúcstalálkozójáról, Európa biztonsági helyzetéről, a Magyarországot és Izlandot egyaránt sújtó inflációról, a klímaváltozás és az illegális migráció okozta közös kihívásokról.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról Kövér László elmondta, hogy a magyar kormány támogatja a ratifikációt, és azt erkölcsi kötelességének tartja, hiszen a svéd és a finn emberek is Magyarország csatlakozása mellé álltak azokban a történelmi időkben, amikor ez Magyarországnak létfontosságú volt.
A finn csatlakozás magyar parlamenti ratifikálására március 27-én sor kerül, Svédországé pedig a közeljövőben megvalósul, de nem Magyarország lesz az utolsó a sorban.
Kövér László úgy fogalmazott: „kénytelenek voltunk konzultációkat folytatni a két ország házelnökével, külügyminiszterével és parlamenti képviselőivel, arról hogy szövetségesként tekintenek-e Magyarországra, mert az elmúlt évek politikai nyilatkozatai méltatlanul ellenséges és a magyarországi valóságot nem tükröző tartalmúak voltak”.
