Lépésváltás!

Tétek, esélyek, jelöltek a billegő pécsi körzetekben

  • Stemler Miklós
  • 2018. április 2.

Belpol

A hódmezővásárhelyi nagyarányú ellenzéki győzelem után az erősen billegő pécsi 1-es és 2-es választókerület legalább egyikét elviheti az ellenzék – ám mindent megtesz, hogy ez mégse legyen így. Az 1-esben a kiábrándult jobboldali szavazók révén építene koalíciót Mellár Tamás, a 2-esben viszont teljes az ellenzék szétesettsége.

A hódmezővásárhelyi meglepetés után sokan egy másik időközi polgármester-választásról kezdtek beszélni: a 2009-es pécsiről, ahol a fideszes Páva Zsolt majdnem kétharmados fölénnyel győzte le az MSZP akkori legnépszerűbb politikusát, Szili Katalint a baloldal biztos bástyájának tekintett városban. Most több jel arra utal, hogy szűk egy évtized után a Fidesznek kapaszkodni kell. Az esélyek változásához egy menthetetlen csődhelyzetre és az 1. számú egyéni választókerületben (evk) a négy éve még 32 százalékot elért szocialista jelölt illedelmes félreállására volt szükség.

A választókerületek 2010-es átszabása Pécsett és környékén is bizarr eredményhez vezetett. A korábbi három választókerületből kettő lett, pontosabban másfél, miután a fura alakú 2-esbe sorolták a Mecsek ellentétes oldalain fekvő településeket. A térképrajzoló Fidesz célja a markánsan balos területek semlegesítése volt. Így került össze az 1-esben a néhai Toller László hátországának számító, máig balra húzó Kertváros a hagyományosan jobbra szavazó belvárossal. A 2-es választókerület is egymástól markánsan elütő részekből lett összerakva. Északon a rohamosan elnéptelenedő egykori bányászváros, Komló képezi az egyik központját, déli végén Baranya megye kevés sikertelepüléseinek egyike, Kozármisleny található, amely az elmúlt szűk három évtizedben háromezerről hatezer fölé tornázta lakói számát, köszönhetően a Pécsről kiköltözőknek.

A koncepció működőképesnek bizonyult: 2014-ben a Fidesz mind a két választókerületet behúzta, igaz, nem túl magabiztosan. Csizi Péter 37, Hoppál Péter 36 százalékos eredménye jól jelezte, hogy a győzelemhez nagy szükség volt az egyes politikusok által azóta is gúnyosan „összefosásnak” titulált baloldali kooperáció kudarcára. Az önkormányzati választás azonban kirajzolta a Fidesz pécsi sebezhetőségét: bár a kormánypárt az összes egyéni kerületet elvitte, és Páva Zsolt polgármester is újrázott, a párt jelöltjei a legtöbb helyen 35 százalék alatt szerepeltek, vagyis az ellenzék totális szétesettsége miatt nyertek, ráadásul Páva is 30 százalékponttal múlta alul 2010-es eredményét.

Most az 1. sz. evk-ban a korábban a Fidesz pécsi önkormányzati képviselőjeként is dolgozó, 2010 után a kormányközeli Századvég stratégiai igazgatói posztját betöltő Mellár Tamás korábbi közgyűlési frakciótársa, Csizi Péter elől halászná el a csalódott jobboldali szavazókat a hódmezővásárhelyi modell mintájára. A 2-esben viszont zavarosabb az összkép.

Az utóbbi fél évben a baranyai megyeszékhely csődközeli helyzetével keltett országos figyelmet: az önkormányzat úgy halmozott fel 10 milliárd forint fölötti adósságállományt 2017 közepére, hogy alig öt évvel korábban az állam átvállalta a korábbi, túlnyomórészt a szocialista vezetés alatt keletkezett 45 milliárdos adósságot. Bár a város működőképességét veszélyeztető, mindennel együtt 20 milliárd körüli új kinnlevőséghez a kormányzati politika is kellett, mindezt nem méltányolta a pécsi helyzet miatt látványosan elégedetlen Orbán Viktor miniszterelnök, aki a városnak juttatott állami segítségért komoly árat szabott. (A pécsi csődközeli helyzet okairól és következményeiről lásd: A Mecsek legalja, Magyar Narancs, 2017. szeptember 7.) A város 2018 elejére lényegében elvesztette anyagi önállóságát, minden kifizetéshez az állami revizorok engedélye szükséges. Az pedig akár szimbolikusnak is nevezhető, hogy a 9,5 + 3 milliárdos állami segítségnyújtás második részének fedezeteként a Pécs2010 projekt büszkeségét, a Kodály Központot „csapták zaciba” a februári közgyűlésen.

Csizi Péter és Páva Zsolt

Csizi Péter és Páva Zsolt

 

Bár a helyi Fidesz kísérletet tett arra, hogy az újabb derekas hiányállományt az elmúlt nyolc év elmúlt nyolc éve, azaz a városvezetéssel 2009 májusa óta köszönőviszonyban sem lévő szocialisták nyakába varrja, hamar egyértelművé vált, hogy erre a magyarázatra kevés pécsi vevő. Az önkormányzat válsághelyzete a Fidesz helyi országgyűlési képviselőit is nehéz helyzetbe hozta, hiszen a 2014 óta egyre jobban háttérbe húzódó és elszigetelődő Páva Zsolt polgármester mellett (helyett) egyre inkább Csizi Péter és Hoppál Péter exponálta magát a helyi témákban, olyannyira, hogy egy az önkormányzatiság alapelveivel fura viszonyban álló „irányító testületben” is szerepet vállalnak Páva mellett (helyett). A 2014 nyara óta kulturális államtitkárként dolgozó Hoppál emellett elsősorban a kultúrával kapcsolatos ügyekben volt aktív, az országos szinten nem túlságosan ismert Csizi viszont gyakori közgyűlési szerepléseivel és gazdagon dokumentált átadási szenvedélyével (az utóbbi időszakban látványosan a polgármester helyett vág át szalagokat) egyértelműen a 2019-es önkormányzati választásra és Páva helyére pozicionálta magát.

Mindez már az Elios-ügy 2018. januári kirobbanása előtt erősen sebezhetővé tette a Fideszt – ráadásul a város piaci alapú hitelből finanszírozta a napról napra sötétebb ügynek tűnő közvilágítás-korszerűsítést –, ám a széttartó, személyes ellentétektől terhelt helyi ellenzék dolga ettől még nem lett könnyebb: hogyan lehetséges a különböző szavazótáborokat legalább részben integráló jelöltet állítani? Ekkor jelentkezett be Mellár Tamás.

Hódmezővásárhely 2.0

Az országosan ismert konzervatív közgazdász már azelőtt a hódmezővásárhelyi modellt követte, mielőtt az egyáltalán megszületett volna. (Erről lapunknak is beszélt: Kényszerhelyzetbe hozni a pártokat, Magyar Narancs, 2017. november 9.) Az első Orbán-kormány idején betöltött KSH-elnökségtől a fideszes önkormányzati képviselőségen át a Századvégig vezető út végére a kiábrándult jobboldali értelmiség mintapéldánya lett egyetemi oktató 2014 ősze óta több ellenzéki tüntetésen is felszólalt, és 2017-ben már az aktív politikai szerepvállalástól sem zárkózott el. Bejelentésére, miszerint többpárti támogatással hajlandó lenne elindulni független jelöltként, a korábban a pécsi közgyűlés ellenkező oldalán ülő szocialista Tóth Bertalan reagált a legpozitívabban.

A jelenleg az MSZP országgyűlési frakcióját vezető Tóth elmondása szerint Mellár föllépése oldhatta föl az egymás kinyírásával elfoglalt ellenzéki patthelyzetet. Ezt a szocialisták által rendelt 2017 végi helyi közvélemény-kutatás is megerősítette: az 1-es körzetben egyértelműen a közgazdászprofesszort hozta ki a felmérés az ellentétes oldalon található választók számára leginkább vállalható jelöltnek. Tóth élőben közvetített látványos visszalépé­sére egy Karácsony Gergellyel és Kunhalmi Ágnessel közösen tartott lakossági fórumon ennek ismeretében került sor (a teljes képhez tartozik, hogy a szocialista politikus parlamenti helye nincs igazán veszélyben, hiszen amennyiben az MSZP–Párbeszéd megugorja a 10 százalékos küszöböt, úgy ötödik helye a listán biztos mandátumot ér). Mellárt gyors egymásutánban támogatásáról biztosította az Együtt és több kisebb baloldali párt is, ám az LMP, éppen a hozzá korábban legközelebb álló alakulat egyelőre elzárkózik az együttműködéstől. A PTE oktatója nemrég még az LMP nem hivatalos tanácsadói közé számított, és a pécsi szervezettel is jó viszonyt ápolt. A párt megyei elnöke, Mellár egyik vetélytársa, Keresztes László Lóránt a Narancsnak azt mondta, egyáltalán nem lett volna ellenére, ha a közgazdász a zöld párt színeiben indul. Mellár ehelyett a függetlenként indulást választotta az MSZP–Párbeszéd külső támogatásával, és míg a valódi függetlenség Keresztes szerint nem lett volna válóok, a szocialisták támogatása már igen – pláne, hogy a professzor Karácsony Gergely tanácsadó testületében is szerepet vállal. „Úgy gondolom, hogy ez csak technikai függetlenség” – mondja Keresztes, aki szerint a helyzet egyértelmű: az MSZP segíti a közgazdász helyi kampányát, aki cserébe a szocialistákat segíti. Keresztes úgy véli, a hódmezővásárhelyi példa ellenkező előjellel lehet releváns, mert szocialista támogatással nem lehet nyitni a jobbos szavazók felé, ezt mutatja a Jobbik és a Momentum elzárkózása is. Az LMP szavazóinak a támogatása egyáltalán nem lényegtelen: a párt 9 százalék közeli eredményt hozott 2014-ben ebben a körzetben, azóta pedig az országos felmérések szerint javult a helyzete.

Mellár Pécsett

Mellár Pécsett

Fotó: mszp.hu

A legfrissebb helyi fölmérés a Közös Ország Mozgalomé, amely lapzártánk idején publikálta az 1000 fős mintán alapuló közvélemény-kutatását. Eszerint az LMP jelöltje 2 százalékpontra közelíti meg a 15 százalékon álló jobbikos Fogarasi Gábort, ám mindketten bőven elmaradnak a 28 százalékra mért Mellártól, akinek viszont több mint 12 százalékpontot kellene erősödnie Csizi Péter befogásához. Megjegyeznénk, hogy a kutatás fontos kérdésekre nem tud választ adni, ilyen például az elvileg az ellenzéknek kedvezőbb magasabb részvétel figyelembe vétele, továbbá nem modellezi azt a helyzetet, amelyben egy közös ellenzéki jelölt küzd a Fidesz indulójával – és persze a fölmérés még a hódmezővásárhelyi ellenzéki győzelem előtt született. (Hódmezővásárhely szelleme mindenesetre nem csupán az ellenzéki jelölteknél kísért: Csizi Péter egy héttel a kormánypárti fiaskó után Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a vásárhelyi vereség hatására egyre többen segítik a kampányát.)

Egyébként éppen Mellár Tamás az, aki előzetesen vállalta (volna) a visszalépést, amennyiben nem ő a legesélyesebb az ellenzéki oldalon; erre a gesztusra nem nyitott sem a deklaráltan mindenhol külön induló Jobbik, sem az LMP. Ahogy Keresztes fogalmaz: az ő számukra az egyes jelöltek pozíciója fontos, nem a számaik.

Káoszkörzet

Bár Komló volt szocialista alpolgármestere, Szakács László négy éve megszorongatta a pécsi 2-esben a fideszes Hoppál Pétert, nem próbálkozhat újra, miután az MSZP–DK-alku részeként a körzetben a Demokratikus Koalíció indíthat jelöltet. Szocialista forrásunk szerint a felosztás nem épp az esélyek felméréséről szólt, hanem egyszerűen a páros városi körzetek egyik felét a DK, a másik felét az MSZP kapta. Így került Szakács helyére a politikában újoncnak számító nyugdíjas vasutas, Nagy Ferenc.

A választás előtt 33 nappal a Facebookon félszáz követővel rendelkező Nagynak ráadásul nemcsak az ismertségét kell gyorsan feltornáznia, hanem a saját térfelén kell megküzdenie az Együtt országos szinten szinte egyedül állva maradt politikusával, a Pécs és környéke korrupciógyanús ügyeit nagy elánnal feltáró Berkecz Balázzsal. A baloldali megállapodásból kihagyott Együtt ragaszkodik a körzethez – erősítette meg Berkecz a Narancs kérdésére. Már csak azért is, mert Mellár javára visszaléptek a szomszédos kerületben, emellett pedig hisznek abban, hogy itt Berkecz a legerősebb jelölt.

Az egykori biztos baloldali bázist magába foglaló evk-ban a Jobbik is viszonylag erős – míg 2014-ben az 1-es körzetben a párt jóval alulmúlta országos eredményét, a 2-esben 20 százalék fölött végzett. Bár 2010 óta Komlón is fideszes a városvezetés, a baloldal viszonylag erős maradt itt, a szavazókörök döntő többségét 2014-ben a szocialista Szakács nyerte Hoppál és a jobbikos Gyimesi Gábor előtt.

A Fidesz jelöltje elsősorban a jobb módú középosztálybeli családok lakta Kozármisleny fölényes megnyerésével és a kisebb Pécs környéki települések behúzásával tudta ellensúlyozni a komlói balos fölényt és a pécsi döntetlenközeli helyzetet; nem csoda hát, ha most többen is az agglomerációs településekre próbálják alapozni választási szereplésüket. Így tesz az LMP, amely a vele szövetséges Új Kezdet színeiben a Komló és Pécs között található falu, Mánfa polgármesterét, Hohn Krisztinát indítja. Független jelöltként bejelentkezett Kozármisleny polgármestere, Bíró Károly is, aki egyes remények szerint kiemelkedhet az ellenzéki mezőnyből.

A korábban a kisváros jegyzőjeként is dolgozó Bíró 2014-ben óriási fölénnyel, 60:35 arányban verte meg az önkormányzati választáson a Fidesz jelöltjét, mostani indulását pedig elmondása szerint éppen az motiválta, hogy nincs a körzetben rajta kívül integratív független képviselőjelölt. Bár hallottunk olyan baloldalról érkező teóriákat is, hogy a polgármester indulása a Fidesznek kedvezhet a szavazatok megosztása révén, egy másik baloldali forrásunk azt emelte ki, hogy Bíró saját bázisán, a 2014-ben egyértelműen jobbra húzó Kozármislenyen okozhat kellemetlen meglepetést Hoppálnak.

Annyi biztos, hogy a polgármester és a kormánypárt viszonya az elmúlt években nem volt konfliktusoktól mentes. Bíró 2011 és 2014 között Harkány jegyzőjeként dolgozott, miközben a fürdővárost 2010-ben nagy meglepetésre elbukó Fidesz nagy erőt fordított a független polgármester kicsinálására, 2014-ben pedig Kozármislenyben a biztos esélyesnek gondolt fideszes alpolgármestert győzte le. A pécsi Fideszben Bíró a közelmúltban is fekete pontokat szerzett azzal, hogy egy jelentős ipari beruházó Kozármislenyt választotta a kétségbe­esetten befektetőket kereső baranyai megyeszékhely helyett. A polgármesternek ráadásul megvannak a maga sérelmei is; mint azt a Narancsnak kifejtette, a napokban dobták vissza Kozármisleny bölcsődefejlesztési programját, ami komoly érvágás a településnek.

„Kritikus vagyok, sohasem volt kapcsolatom pártokkal. A programokban hiszek, és ha az nem tetszik, felszólalok” – fogalmaz a magát alapvetően jobboldali érzelműként meghatározó Bíró, hozzátéve, hogy a háttérben több párttal folytat egyeztetéseket. Mindezt egy baloldali forrásunk is megerősítette: mint mondta, abban látják az esélyt, hogy miközben a továbbra is jelentősnek mondható baloldali tábor beáll Bíró mögé, a jobboldalról is kellő mennyiségű szavazatot lehet elhozni a győzelemhez. Ehhez persze az kell, hogy a kozármislenyi városvezető valós alternatívának tűnjön Komlón is. A Közös Ország Mozgalom folyamatban lévő felmérése ebben a körzetben is tisztábbá teheti az összképet; jellemző módon itt is a független jelölt Bíró az, aki vállalja a visszalépést a számára kedvezőtlen adatok esetén.

Figyelmébe ajánljuk