Magyar Péter feljelenti Orbánt rágalmazásért és rémhírterjesztésért

  • narancs.hu
  • 2024. június 1.

Belpol

Rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a Tisza Párt vezetője, ahol elmondta, miközben a propaganda háborús veszéllyel fenyeget, a gyerekek a reklámfilmek miatt félnek a háborútól.

Egy órával Orbán Viktor beszéde után, amikor a miniszterelnök harmadik világháborúval riogatta a híveit, sajtótájékoztatót tartott a legerősebb ellenzéki párt, a Tisza vezetője. Magyar Péter a „rendkívüli sajtótájékoztatón” fontos bejelentést azonban nem tett, hacsak azt nem, hogy feljelentést tesz Orbán Viktor ellen rágalmazás és rímhírterjesztés miatt, ezt hétfőn tervezi benyújtani.

Magyar Péter a következőkkel indokolta a feljelentést:

  • A Tisza Párt a valódi béke pártja, a Fidesz ezzel szemben a háború partján áll, mert katonákat küld Csádba és fegyvergyárakat épít fel Magyarországon.
  • Hazugságnak nevezte, hogy a Tisza párt szorgalmazza a hadkötelezettség visszaállítását, erről éppenséggel a KDNP és Kövér László beszélt a napokban.
  • Reagált arra is, hogy a Fidesz szerint a Tisza Párt a „háborúpárti Európai Néppárthoz” csatlakozna, és megjegyezte, hogy KDNP most is tagja a néppártnak.

Ha nem lesz gyáva, és nem bújik a mentelmi joga mögé, akkor találkozunk a bíróságon

– üzente Magyar Orbánnak.

„Biztonságot és nyugalmat szeretnénk a gyerekeinknek” – mondta Magyar, aki petíciót indít a „félelemkeltő” kampány leállításáért és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordul az ügyben. A politikus szerint a Fidesz kampányával pedig a gyermekekre káros tartalmakat zúdít a magyarokra, de most „erős jelzést kell küldeni” Orbán Viktornak és Deutsch Tamásnak, hogy „a háború nem játék.”

 
Magyar Péter a sajtónak nyilatkozik 2024. június 1-én
 

A sajtótájékoztatón Magyar az egészségügy problémáiról hosszan beszélt: több százezer gyermek él a létminimum alatt, a várható élettartam alacsony, túl sokan haláloznak el.  “Az unióban Magyarországon halnak meg a legtöbben, ami szűréssel vagy egészséges életmóddal megelőzhető lett volna” – állította. Szerinte az egészségügyre úgy lehetne forrást szerezni, ha „elzárnánk azokat a közpénzcsapokat, ahol áramlanak ki a milliárdok”.

„Aki most a Fideszre szavaz, szerinte arra szavaz, hogy minden maradjon így, vagy még rosszabb legyen”

- állította Magyar. Ha a Tisza párt kerül kormányra, egyből lesz például oktatási és egészségügyi miniszter, de megszűnik a propagandaminisztérium – ígérte.

A Sulyok-ügy elől kitért: azt mondta, az ügyészség feladata lenne a kivizsgálása az ügynek, amiről ő nem tud eleget. De még mindig várja az ügyészség lépését az általa benyújtott hangfelvétel kapcsán is.

Újságírói kérdésre válaszolva Magyar azt mondta, hogy politikusként nem akarja elemezni a köztévés vitán nyújtott teljesítményét, ez legyen a média feladata. De azt nagy eredménynek tartja, hogy pártja el tudta érni, hogy 18 év után vita legyen a köztévében, amit ő „Mónika show vagy Tónika show” néven illetett. Szerinte meglepő furcsaság, hogy egy kampányban egyetlen egyszer sem adtak lehetőséget arra, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként a köztévében megszólalhasson, pedig a híradások felében őt rágalmazzák.

 Azért nem volt rámenősebb a vitában, mert a közmédiában őt reggeltől estig ördögnek, pszichopatának, Soros-bérencnek állítják be: „Nem lett volna kifizetődő” élesebbnek mutatkozni. 

Magyar Pétert a közmédia működéséről is kérdezték a vita kapcsán. Arra a felvetésre, hogy miként alakítaná át a közmédia működését győzelme esetén, a Tisza Párt politikusa azt felelte, a vezérigazgatót paritásos módon kell kiválasztani, valamennyi parlamenti párt bevonásával, szakemberek segítségével.

A sportköltségekkel kapcsolatbna Magyar a tömegsportot preferálja, és nemcsak szuperstadionokra, hanem bárki által használható sportpályákra költene többet. Megszüntetné az egyetemek alapítványi struktúráját megszüntetné, és visszaadná az irányítást az egyetemek szenátusainak, és emelné az egyetemi oktatók bérét. Magyar Péter most is elmondta, hogy megdupláznák a családi pótlékot és a legalacsonyabb nyugdíjakat, fontos lenne nekik, hogy jusson több pénzt az ápolók és a szociális szférában dolgozók, az egyszülős családok segítése is.

Tégláról téglára vesszük vissza az országot

– mondta el a szlogenné váló mondatot.

Az ügyészségről határozottan azt mondta, nem csak csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez, hanem szükség lenne még egy új, független ügyészre is. A legjobb az lenne, ha az ügyészek maguk közül választanának egy új legfőbb ügyészt, elkerülve, hogy a hatalom maga válasszon egy hozzá köthető személyt. Elszámoltatás helyett vagyonosodási vizsgálatot is elrendelnének, amelynek keretében minden távozó politikust (és családtagjait) akár öt-tíz évre visszamenőlegesen átvilágítanának.

A teljes sajtótájékoztatót itt lehet megnézni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.