A DK a legerősebb ellenzéki párt a Publicus friss mérése szerint

  • narancs.hu
  • 2020. június 11.

Belpol

A Momentum pedig a nagy visszatérő a járvány lecsengését követően.

A Publicus Intézet megmérte a pártok májusi népszerűségét: eszerint  az ellenzéki térfélen a DK a legerősebb, az MSZP a második, és a Momentum a nagy visszatérő - írja a Publicust megbízó Népszava.

A Publicus mérése szerint a biztos pártválasztók körében a DK az áprilisi 13 százalékról 16-ra jött fel, az MSZP 12 százalékon áll, a Momentum 11 százalékos, míg a Jobbik népszerűsége 10-ről 8 százalékra csökkent. A teljes népesség körében a DK áprilisról májusra 8 százalékról 9-re jött fel, míg az MSZP 7 százalékon áll és ezzel őrzi áprilisi eredményét, A Momentum népszerűsége a teljes népesség körében 7 százalékos, ami szép eredmény, hiszen márciusban 2, áprilisban 5  százalékon álltak. Eközben a Jobbik népszerűsége a teljes lakosság körében 7-ről 6 százalékra csökkent

A felmérés szerint "amíg a járvány érdemi fenyegetést jelentett, addig az emberek a kabinet mögé soroltak, áprilisról májusra viszont 42 százalékról 54 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban rosszul mennek a dolgok." A Publicus továbbá arra jutott, hogy májusban már az emberek 70 százaléka részt vett volna egy országgyűlési választáson, míg áprilisban ez az arány 49 százalék volt.

A lap megjegyzi, hogy a Medián merőben más eredményeket mért májusra - szerintük  a választani tudó biztos szavazók körében a Momentum 11, a DK 10, a Jobbik 7 százalékon áll, a teljes népesség körében pedig mindhárom párt 6 százalékot tud felmutatni. A Medián szerint az MSZP mindkét kedveltségi értéke 3 százalék,

Amiben az eredmények megegyeznek: természetesen a Fidesz vezet.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.